Hidrológiai Közlöny, 2018 (98. évfolyam)
2018 / 2. szám - SZAKCIKKEK - Kardos Máté Krisztián - Koncsos László: Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel egy Duna-Tisza közi mintaterületen
36 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 2. sz. Klímaváltozás és vízpótlás hatásainak vizsgálata a WateRisk integrált hidrológiai modellel egy Duna-Tisza közi mintaterületen Kardos Máté Krisztián* és Koncsos László* * Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. (Email: kardos@vkkt.bme.hu ) Kivonat A WateRisk Integrált Hidrológiai Modellt a Budapesti Műszaki és Vízi Közmű Tanszéke és a GeneralCom Mérnöki Kft. közösen fejlesztette ki. A modell kiválóan alkalmas nagy területek vízkészletváltozásainak számítására. Vizsgálataink során a Duna-Tisza köze egy 5 000 km2 kiterjedésű területét építettük be a modellbe. A terület vízgazdálkodási problémái közismertek. A beépítést követően egyrészt a klímaváltozásnak a terület vízkészleteire gyakorolt hatását, másrészt egy feltételezett Duna-Tisza csatorna és kapcsolódó öntözőcsatomának hasonló hatásait vizsgáltuk. A klímaváltozás következményei a nagyobb párolgás és párologtatás, ennek következtében a kisebb beszivárgás és talajvízszintsüllyedés, a szárazodás. A tervezett csatorna részeinek vagy egésze megépítésének hatásai összetettek. A magasvezetésű összekötő csatorna a völgyi részeken növeli a belvízkockázatot, a mélybevágású hátsági részen pedig akár 5-8 m-es talajvízszintsüllyedést okoz („megcsapoló hatás”). Az öntözőcsatoma önmagában csak kismértékű talajvízszintemelésre képes. Kiterjedt öntözőhálózat kiépítése is szükséges - ezek együttesével a talajvízszint több évtized alatt akár 1 méterrel is emelhető. Kulcsszavak Duna-Tisza köze, integrált hidrológiai modell, klímaváltozás hatásai, Duna-Tisza csatorna, hatásvizsgálat. Assessing climate change and water supply impacts on the Danube-Tisza Interfluve by the WateRisk Integrated Hydrologic Model Abstract The WateRisk Integrated Hydrologic model was developed jointly by the Budapest University of Technology and Economics, Department of Sanitary and Environmental Engineering and the GeneralCom Engineering Inc. The model is capable for modelling water resources changes of large areas. We developed the model of a 5000 km2 area of the Danube-Tisza Interfluve. The area has been coping with aridity problems for decades. Two main issues were studied. First, climate change impacts on the area. Second, impacts of a shortcut channel between Danube and Tisza, and a connected water supply and irrigation channel. Due to climate change, evapotranspiration is expected to increase, and consequently, infiltration is expected to decrease, which leads to sinking groundwater table and aridity. Construction of parts or the whole channel system leads to complex effects. The high position of the channel in both valleys leads to increased excess water risk. On contrary, the deeply grabbed channel through the ridge could cause 5-8 m decrease of the groundwater level (locally). The irrigation channel in itself has only limited influence. By construction of an irrigation channel network the water table is expected to be increased by 1 meter in about 15 years. Keywords Danube-Tisza interfluve, integrated hydrologic model, climate change impacts, Danube-Tisza channel, impact assessment. BEVEZETÉS A Duna-Tisza köze vízhiányos volta, aszályosodása szakmai körökben általánosan ismert, és elismerten széles társadalmi rétegeket érintő több évtizedes probléma (Major és Neppel 1988, Szilágyi és Vörösmarty 1993). A csapadékhiány, a nagyobb vízigényű, mély gyökérzetű haszon- növények fokozott telepítése és termesztése, a legális és illegális vízkivételek megnövekedése miatt a talajvízszint a 90-es évek végére a korábban jellemző szintnél jellemzően 2-3 m-el mélyebben stabilizálódott ( Pálfai 1995, Szálai és társai 2008, Somlyódy 201 /). Hasonló vízszintsüly- lyedés játszódott le a rétegvizekben is. A sorozatban negatív éves vízmérlegek hatására a vizenyős területek és sekély tavak kiszáradtak, ami a szárazságtűrő növények irányába tolta el a fajösszetételt, és jelentős degradációt okozott a szárazföldi ökoszisztémák állapotában is (Kohón 2014). A mezőgazdasági termelés minden jel szerint meghaladja a terület agropotenciálját, azonban a földhasználat- váltást célzó, eddig indított programok - elégséges társadalmi támogatás hiányában - kudarcot vallottak. Ugyanis csak társadalmilag elfogadott, politikailag erősen támogatott, és az éghaj latváltozás várható (egyelőre csak bizonytalanul ismert) hatásait kezelő megoldási javaslat(ok) le- het(nek) hosszú távon sikeres(ek). A jelenség megoldására megfogalmazott javaslatokat és azok értékelését tekintve jelentősen eltérnek a vélemények. Az egyik - széles körben elterjedt - elképzelés többcélú csatornával kötné össze a Dunát a Tiszával. A csatorna hasznosításai között szerepel a hajózás (idegenforgalom, áruforgalom), az árvízmentesítés és az - elsősorban mezőgazdasági célú - vízpótlás a hátsági területeken. A több évszázados elképzelés az utóbbi években ismét nagyobb figyelmet kapott, így az eddigi tanulmánytervek (nyomvonaltervek, melyek darabszáma tízes nagyság- rendű) mellé újabbak készültek (Csizmazia és Pákh 2009). Annak ellenére, hogy százmilliárdos költségvonzatú beruházásról van szó, nem készült átfogó hatásvizsgálat, így ismeretlenek az elképzelésnek a vízkészletekre gyakorolt hatásai. Az alternatív - vélhetően kisebb költséggel járó -
