Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / 2. szám - Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások

7

tővé a keretrendszerben rögzített célok elérése, azaz rendszereink átalakítása és a béke biztosítása. Ilyen szintű integráció esetén, azaz ha a vízzel megfelelően gazdálkodnak és kormányozzák annak rendszereit, válik lehetővé az egymással versengő vízfelhasználások közötti konfliktusok feloldása valamint e törékeny és korlátozott természeti erőforrás megőrzése a jelen és a jövő generáció számára.

A vízhez kapcsolódó cselekvés abszolút és etikai parancs. A lakosság víz általi globális szinten megnövekedett sebezhetősége és kitettsége azonnali megoldást követel. A víztározás infrastruktúrájának elégtelensége, valamint a biztonságos ivóvízhez és szanitációhoz való hozzáférés hiánya elfogadhatatlan. Méltányos, hatékony és az emberi jogokkal összhangban lévő vízmegosztás szükséges a felhasználók és felhasználási módok között. Külön figyelmet igényelnek a legsebezhetőbb, legveszélyeztetettebb és legkirekesztettebb csoportok, ideértve a nőket és gyerekeket is. Nem folytatódhat tovább vizeink szeny- nyezése. A vízellátó rendszerek lerombolása fegyveres konfliktusokban és ezzel a civil lakosság alapvető ellátásának ellehetetlenítése jogtalan és elfogadhatatlan. A világ vezetőinek azon kell munkálkodniuk, hogy a víz a legfontosabb prioritássá váljék és maradjon is minden döntéshozó és érdekelt fél számára. Arra kell törekedniük, hogy konfliktusok helyett a víz a béke és a fejlődés forrása legyen. Az azonnali cselekvés az emberi méltóság, az igazságosság és a túlélés záloga. Nem lehet tovább várni.

A VÍZBIZTONSÁGBAN LÉTEZŐ VILÁGGÁ VALÓ ÁTALAKULÁS SZÁMOS LEHETŐSÉGET KÍNÁL, MELYEK AZ ALÁBBI CSELEKVÉSEKET IGÉNYLIK:

A globális fejlődési keretrendszer támogatása érdekében:

Mozgósítani kell az emberi, intézményi, technikai és pénzügyi eszközöket az összes vízzel kapcsolatos SDG cél 2030-ig történő elérése érdekében. Felül kell vizsgálni, módosítani és erősíteni szükséges az egyes nemzeti politikákat, összhangban a 2030-as globális fejlődési keretrendszerrel és a Párizsi Megállapodással;- Elő kell segíteni a vízzel kapcsolatos SDG célok megismertetését annak érdekében, hogy a kormányzatok és a vízgazdálkodásban érintett szereplők felelősségvállalása megerősödjék, valamint az SDG-k a nemzeti és helyi cselekvési tervekben megjelenjenek. Ebben az összefüggésben alapvető fontosságú, hogy a víz és a szanitáció emberi jogi aspektusainak végrehajtása felgyorsuljon, azok bekerüljenek a nemzeti jogszabályokba, valamint, hogy a jogon alapuló, átfogó cselekvési tervek kerüljenek kidolgozásra;

Az ENSZ rendszerén belül erősíteni kell a vízzel kapcsolatos tevékenységek koordinációját és az elszámoltathatóságot annak érdekében, hogy hatékonyabb válaszokat adjunk a globális kihívásokra, valamint a 2030-as keretrendszer és a Párizsi Megállapodás végrehajtására;

Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 - Üzenetek és Szakpolitikai ajánlások- Fel kell ismernünk a vízzel és szanitációval foglalkozó kormányközi platform létrehozásának szükségességét, összhangban a 2013-as Budapesti Víz Világtalálkozó, valamint az ENSZ főtitkár vízzel és szanitációval foglalkozó tanácsadó testületé (UNSGAB) ajánlásaival. Egy, a célnak megfelelő és vízzel foglalkozó kormányközi mechanizmus szükséges tehát a víz szerepének a 2030-as keretrendszerben való megerősítéséhez, valamint a politikai iránymutatások és normák támogatásához. Ezen túlmenően, az ENSZ Magas Szintű Politikai Fórum munkájának támogatása részeként feladat a 2030-as keretrendszer vizes célkitűzéseinek megvalósítása, valamint az azzal kapcsolatos nyomon-követés és kiértékelés. Mindemellett a mechanizmus biztosítson teret a nemzeti kormányok közötti, vízzel kapcsolatos rendszeres párbeszédre és a tapasztalatok megosztására, valamint a többi érintett szereplőnek ezen párbeszédekbe történő, globális szintű bekapcsolódására;

Támogatni kell a nemzeti kormányokat az SDG-k, a Párizsi valamint a Szendaj Megállapodás, és a Habitat III. Új Városi Programjának végrehajtásában;

Lehetővé kell tenni és biztosítani kell a nőknek a vízgazdálkodás minden szakaszában történő valós részvételét a 2030-as keretrendszer sikeres megvalósítása érdekében.

A vízzel való gazdálkodás és a vízhasználatok kezelése érdekében:

Fel kell ismernünk, hogy a víztározás, a többcélú tározók, az infrastruktúra, valamint a nem-strukturális intézkedések és azok fejlesztése, valamint kezelése együtt a kiegészítő természeti infrastruktúrával és igénykezeléssel ismét a társadalmak központi képessége kell legyen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, a reziliencia növelésében, valamint a víz többcélú felhasználásában, összhangban a vízhatékonyság növelésével;

Fokoznunk kell a politikai-szakmai együttműködést, valamint a vízzel, a gazdasággal, az energiával, az éghajlatváltozással, az egészségüggyel, az élelmiszeriparral és a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos ágazati politikák összehangolását annak érdekében, hogy javítsuk és előmozdítsuk a hatékony, rugalmas, reziliens és befogadó-kész vízpolitikai kormányzást és integrált vízkészlet-gazdálkodást. Mindennek alapja kell legyen a minisztériumok és ágazatok, valamint a kormányzatok minden szintje közötti koordináció, előmozdítva ezzel minden, a vízgazdálkodásban érintett szereplő és felhasználó részvételét, beleértve a helyi önkormányzatokat is;- Csökkentenünk kell a vízzel kapcsolatos kockázatokat, ugyanakkor erősítenünk kell rendszereink rezilienciáját, valamint a társadalmak éghajlatváltozáshoz kapcsolódó alkalmazkodóképességét a lakosság tudatosságának növelésével és az információk terjesztésével, valamint a tanulságok és legjobb gyakorlatok megosztásával;- Növelni kell a nemzeti szintű kötelezettségvállalásokat a jelentős mértékben elhanyagolt vízszennyezés prob-