Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kun Zoltán: Természetes vízvisszatartó intézkedések - európai kitekintés és magyar vonatkozás
Kun Zoltán: Természetes vízvisszatartó intézkedések - európai kitekintés és magyar vonatkozás 55 található a térképes kereső oldalon. Ugyanakkor a szom- Ez az eredmény jelzi, hogy hazánkban van még lehetőség szédos Szlovákiából 8+1, Szlovéniából 9, Bulgáriából ezen intézkedések szélesebb körű alkalmazására, amit pedig 11 hasonló példa szerepel az online adatbázisban. elősegíthet a hazai példák áttekintése. 2. táblázat. Az intézkedések kapcsolódása a különböző EU-s irányelvekhez és stratégiákhoz Table 2. The linkages of the measures to the various EU Directives and Strategies EU-s vonatkozás Általános politikai / stratégiai célkitűzés Lehetőség a természetes vízvisszatartó intézkedések alkalmazására Víz Keretirányelv Keret biztosítása a szárazföldi felszíni vizek, az átmeneti vizek, a parti tengervizek és a felszín alatti vizek védelmének. Az összes felszíni víztest állapotának romlásának megakadályozása. Biztosítani az egyensúlyt a felszín alatti víz kitermelése és utánpótlódása között. Árvízi Irányelv Keret biztosítása a Közösség területén az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében. Árvízi kockázatok csökkentése. Árvíz visszatartás javítása. Szükség szerinti ellenőrzött elárasztás. Élőhely védelmi irányelv és Madárvédelmi irányelv A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével hozzájáruljon a biológiai sokféleség biztosításához. Közvetlen hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez új vizes élőhelyek kialakításával, illetve élőhely rehabilitációval. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiája Aa különösen érzékeny szektorok alkalmazkodásának elősegítése. Zöld infrastruktúra kialakításának elősegítése Európában Zöld Infrastruktúra Európa természeti tőkéjének növelése. Olyan zöld területi hálózat kialakítása, ahol és amelyeken keresztül a természeti fünkci- ók és folyamatok fenntartása zajlik, különös tekintettel a javított ökoszisztéma szolgáltatásokra. Magyar példák rövid összefoglalása A három magyar példában közös, hogy mindegyik jelentős elemként tartalmazott élőhely rehabilitációt. A határon átnyúló példa esetében szlovák vezető partnerrel közösen a Szigetközhöz kapcsolódó rehabilitáció, ezen belül is elsősorban a közösségi szempontból fontos élőhelyek helyreállítása volt a fő cél. A projekt elsődleges célja a NATURA 2000-es területek életképes hálózatának létrehozása Pozsony térségében, valamint az itt található 17 európai jelentőségű élőhely kedvező állapotának fenntartása megfelelő természetvédelmi kezelés segítségével. A részcélok között szerepelt az európai jelentőségű élőhelyek revitalizációját és fenntartását bebiztosító kezelésterv készítése mellett a folyóágak és mocsaras területek vízdinamikájának helyreállítása. A második esettanulmány a Körös-völgyi erdőkben történt élőhely-rekonstrukciók példája. Az eredetileg szabályozatlan folyóvölgyben kialakult erdőtársulások a vízszabályozás után a mentett oldalra kerültek. A lecsapolt mocsarak helyének egy részén telepített erdők csatlakoztak a már meglévőkhöz. A projekt keretében elvégzett munkálatok olyan területeket érintettek, amelyeket 150 éve csak árvízi katasztrófák során öntött el a folyó. A mentett oldalon elhelyezkedő erdőterületeken kialakult 38,8 km hosszú időszakos vízfolyás. E vízfolyások és tavak a mértékadó vízszintre vonatkoztatva 15,7 ha szabad vízfelületet alkotnak 95 %-ban erdőterületen. Az ökológiai vízpótló rendszer új feladatok elé állította az erdészeti szakszemélyzetet. Állandó munkakapcsolatot kell fenntartani a vízügyi szakemberekkel, nyomon kell követni a Fekete-Körös vízjárását, folyamatosan ellenőrizni kell a rendszer figyelőpontjain a vízszinteket. Az erdész kerületvezető feladata az erdőn belüli vízkormányzás is. E munkát jelenleg még a fokozatosan kiépülő rendszernek megfelelően, tapasztalati adatok alapján végzi az erdészeti és a vízügyi szakszemélyzet. A harmadik magyar példa a Körös-éri belvízfőcsatoma mederfejlesztése és rekonstrukciója. A projekt keretében a cél a Körös-érre jellemző problémák megszűntetése, vagy legalábbis jelentős enyhítése volt. Nagykőrös belterületén a város belvízcsatorna kiépítettsége a projekt előtt 37,7%-os volt. A belterület mélyebb részein rendszeresek voltak a belvízkárok. A belterületi csatorna szakasz közegészségügyi problémákat is felvető látvány és szaghatása miatt rendszeresek voltak a lakossági panaszok. A külterületi csatorna szakasz helyi szűkületei és vízfolyási akadályai miatt még belvíz védekezésen kívüli időszakban is rendszeresek az elöntések. A projekt keretében javult a hosszirányú átjárhatóság, amely tiszai árhullámok levonulásának alkalmával a vízi élőlényekhez szabad közlekedést biztosít. Mindezzel javul a terület ökológiai állapota. Emellett a belterületi 1.282 fm fedett csatorna szakasz építése felszámolja a lakókörnyezetet terhelő káros szag-, pollen- és látványhatásokat, egy közel 4 ha nagyságú városi zöldterületet hoz létre, egyúttal új gyalogos közlekedési útvonalat is teremt a belvárosban. A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy a három röviden bemutatott példán kívül az esettanulmányok között szerepel a Nagyszéksós-tó vízrendszerében történt komplex vízvisszatartási akció program. Ennek a projektnek a keretében a fejlesztés során szennyvíztisztítóból érkező víz utótisztítása érdekében kialakításra került egy vizes élőhely, amely - köszönhetően a területen megtekinthető bivaly gulyának - azóta turisztikai vonzerőként is szerepet játszik Mórahalom térségében.
