Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Mészáros Szilvia - Rákosi Judit: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges vízminőség-javító intézkedések
50 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 1. sz. vízprogram végrehajtását. A támogatható tevékenységek a KEHOP 2.2.1,2.2.2 felhívás szerint: • Szennyvíztisztító telep létesítés, bővítés, korszerűsítés; • Csatornahálózat építés, bővítés, rekonstrukció; • Szennyvíziszap-kezelő létesítmények létesítése, bővítése, korszerűsítése; Az átvezetés a szennyvíztisztító telep bővítésének kategóriájába fér bele elvileg, mert biztosítja a kívánatos befogadóba való bevezetést. Ugyanakkor nem tartozik közvetlenül a KEHOP által támogatható szennyvízprogram fejlesztései közé. A felhívásokban rögzített OP szintű indikátorok teljesítéséhez sem járul hozzá a projekt. Ezen indikátorok: • Javított szennyvíz-kezelésben részesülő további lakosság • A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíz- tisztítási kapacitás • A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíz- iszap hasznosítási kapacitás Probléma abból adódik, hogy nincs a KEHOP2 prioritásban olyan támogatási lehetőség, ami a VGT intézkedési programjából az EU irányelvek teljesítésén túl (szennyvízprogram) ún. további alapintézkedéseket, vagy kiegészítő intézkedéseket is támogatna. Ezért nem fér bele a kifejezetten vízminőség javító célú átvezetés. KEHOP 4. prioritása a természetvédelmi és élővilágvédelmi fejlesztések prioritásához tartozó pályázati felhívásban (Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése KEHOP 4.1.0) a támogatható fejlesztések között szerepel a vízellátástól függő természetes élőhelyek tápláló vizének minőségi javítását célzó beruházások. A VEKOP turisztikai és természetvédelmi fejlesztések prioritási tengelyén belül korlátozott mértékben, de lehetőség van beavatkozásokra a védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása, hosszú távú megőrzésük feltételeinek megteremtése érdekében. Az érintett projektek finanszírozása lakosságarányosan oszlik meg KEHOP és VEKOP között, a fejlesztéseket 70,2%- ban a KEHOP 4. prioritástengelye finanszírozza. A természetvédelmi támogatásokba (KEHOP 4. prioritás, VEKOP) elvileg belefér az átvezetés, de szétfeszítené a rendelkezésre álló keretet, valamint természetvédelmi szempontból adott forrásból sokkal hatékonyabb projekteket tudnak indítani. Megállapítható, hogy az átvezetés nehezen támogatható a jelenlegi pályázati lehetőségeken belül. Várhatóan a KEHOP módosítására lenne szükséges újabb támogatási lehetőség kialakításához. Mind a KEHOP 1, 2, 4. prioritásai, mind a VEKOP esetében támogatási kérelem kizárólag azon projektek esetében nyújtható be, amelyek a támogatási kérelem benyújtásakor hatályos Éves Fejlesztési Keretben (továbbiakban ÉFK) nevesítésre kerültek. A hatályos KEHOP ÉFK (1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat) a tassi zsilipnél építendő műtárgyat tartalmazza egyedül, és a VEKOP ÉFK 1011/2016. (I. 20.) Korm. határozat a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról nem tartalmazza az RSD projekteket. Felvetődik a gondolat, hogy a sportlétesítmények fejlesztéséről szóló 1839/2016. (XI1.23.) Korm. határozat előírásai alapján egy olyan új európai uniós és/vagy hazai forrásból indított projekt kidolgozása készüljön, mely az RSD vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása érdekében forrást biztosít a további fejlesztési igényekre és egyben a Dunai Evezősközpont mederalakítási munkái is elvégezhetők. ÖSSZEFOGLALÁS A javasolt fejlesztések megvalósításával az RSD-n a fizika-kémiai vízminőségi jellemzők, azaz az immissziós állapot jellemezők NH4-N, NO3, PO4. klorofill-a és BOI5) 38-51 %-kal javulnak. Az új vízbetáplálási-, vízleeresztési üzemeltetés a mederrekonstrukciós kotrások hatására, valamint a tisztított szennyvizek, és szennyezett csapadékvizek levezetéséből származó szennyezőanyag terhelés csökkentése hatására az RSD újra igazi fürdővízi, üdülési térséggé válhat, valamint a társadalmi-, gazdasági-, természetvédelmi vízgazdálkodási igények kielégítésére is alkalmas üzemeltetésre lesz lehetőség. Az RSD vízminőségének, jóléti vízhasználatának és egyéb vízgazdálkodási jellemzőinek javítása közvetlenül szolgálja a főváros és a Közép-magyarországi régió, közvetve pedig a Duna-völgyi főcsatorna térsége lakosságának érdekeit. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Jelen cikk megírásához jelentős segítséget nyújtottak a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség szakemberei, akik mind naprakész adatok szolgáltatásával, mind véleményük tolmácsolásával segítették munkánkat. Köszönettel tartozunk különösen a KDVVIZIG részéről Szalai Attila igazgató úrnak, Papanek László osztályvezető úrnak, Borbély Istvánnak és Terlaky Fanninak; továbbá a Horgász Szövetség részéről Tóth István úrnak. IRODALOMJEGYZÉK Az Európai Parlament és Tanács 2000/60 EK (X. 23.) irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról. Az Európai Parlament és Tanács 2008/105/EK irányelve a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. Az Európai Parlament és 2006/7/EK irányelve a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről.
