Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Mészáros Szilvia - Rákosi Judit: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges vízminőség-javító intézkedések
Nagy I., Mészáros Sz., Rákosi J.: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges... 45 JÖVŐKÉP, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI JAVASLATOK További szükséges fejlesztések indokainak összefoglalása A következőkben tekintsük át röviden a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodása, vízminősége javítása igényeinek célrendszerét, térségfejlesztési összefüggéseit. Felvetődik a kérdés, hogy miért szükséges az RSD mai vízgazdálkodási helyzetének fejlesztése. A Duna-ág üzemeltetése során a térség árvízvédelmi feladatot, belvíz befogadási feladatokat, öntözési és ökológiai vízigényeket kiszolgáló feladatokat old meg, valamint horgászat, a rekreáció lehetőségeit, illetve a helyi védett természeti értékek víztől függő élőhelyeinek vízellátási biztonságát igyekszik javítani. A felsorolt üzemeltetési feladatok az adott térségben élők társadalmi igényeit is szolgálják, igy a víztest jó állapotának elérése nem csak európai uniós elvárásokon alapul, hanem az RSD térségében élő lakosság életminőségének javítását is szolgálnia kell. Általában alapvető térségfejlesztési elvárás, hogy jobb legyen az adott térségben élni a fejlesztések megvalósításának hatására. Ezzel a megállapítással egyaránt kereshetjük majd a víz- gazdálkodás fejlesztésének hatására létrejövő vízminőségi, természetvédelmi értékeket, illetve a gazdaságfejlesztési érdekeket. Az RSD térsége hazánk közepén (Közép- Magyarországon) Budapest főváros részeként helyezkedik el. A felső szakasz térségi jellemzőire rányomja bélyegét, hogy a szigetcsúcs Budapest része, majd ezt a sűrűbb városias beépítési jellegű agglomerációs települések követik. A középső szakaszon, ahogyan haladunk dél felé csökken a beépítési sűrűség, a vízparti térség adottságait fokozatosan az üdülőterületek, a természetvédelemi értékek és a mezőgazdaági területek jellemzik. A felső szakaszon a vízhasználattal kapcsolatos fővárosi-, agglomerációs érdekeket kell kiszolgálni a vízvédelmi szempontok érvényesítése mellett, a középső és az alsó szakaszon a vízgazdálkodással és a víztest parti sávjának rendezésével hozzá kell járulni a felszíni vízi állapotjellemzők javításához, az üdülési övezetek környezetének javításához. Feladat tehát az RSD vízgazdálkodási lehetőségeinek további javítása olyan színvonalra, amely megfelel a környezet használati igényeknek, a természetvédelmi igényeknek és nem utolsó sorban a vízgazdálkodással kapcsolatba hozható gazdasági (turizmus, mezőgazdaság, vízi közlekedés) igényeknek. A Duna-ág fővárosi és agglomerációs szakaszának fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy a Csepel-sziget északi csúcsa a jövőben egy decentrikusan kialakuló, dél felé tolódó fővárosi centrális központtá válhat. Csepel városrész térsége pedig a megfelelő közlekedési kapcsolatok megteremtésével, a főváros déli városkapujaként működhet a következő évtizedekben. Itt, a főváros egyik újabb központjában fontos lesz a víz minősége, a vízkormányzás biztonsága, a víz medrének, parti sávja környezetének tisztasága, rendezettsége, zöldfolyosós kialakítása. A Kormány 1839/2016. (XII.23.) Kormányhatározatában a Kemény Ferenc sportlétesítményi fejlesztési programról határozatot hozott arról is, hogy Dunai Evezős Központot kíván az RSD felső szakaszán létrehozni. A fejlesztés után az RSD fővárosi szakasza nemzetközi jelentőségű vízi-sport megtartására lenne alkalmas a hazai sportolási célú hasznosítás mellett. A fejlesztés a már erősen módosított víztesten további mederalakítással járhat, de a felső szakasz rendezéséhez és vízminőségjavításához kapcsolódó fejlesztéseket is maga után vonhat. A középső és alsó szakaszokon javítani kell a vízkormányzás (vízleadás és vízbefogadás) biztonságát, a főmeder vízterének növelését, az elmocsarasodás, zátonyo- sodás megakadályozását, az évtizedek alatt felhalmozódott iszap egy részének eltávolításával, a holtágak, mellékágak, lagúnák táj rehabilitációs beavatkozásait is el kell végezni szintén a feltöltődés, a szukcesszió elkerülése, víztől függő élőhelyek vízzel való ellátása érdekében. Újra meg kell nyitni, revitalizálni az RSD-n az évtizedek óta - vízminőségi és partrendezési okokból — nem üzemelő fürdőhelyeket, közösségi vízhez való hozzáférési partszakaszokat. Ez a fejlesztés szintén társadalmi (üdülési, rekreációs, gazdasági) igényeket szolgálhat ki. Mint előzőekben említettük az RSD térségében jelentős a sporthorgászati tevékenység. Itt található az ország egyik jelentős halgazdasága, így a rekreációs horgászat mellett jelentős haltermelés is folyik a főváros melletti halastavakban, melyek vízgazdálkodását az RSD biztosítja. Ugyanakkor újra megemlítjük, hogy az RSD hazánk legveszélyeztetettebb vize oxigénhiányos állapotok előfordulása szempontjából, s ez minden esztendőben jelentős halpusztulással jár. Az RSD turisztikai vonzerejének térségét tekintve kijelenthető, hogy 100 km-es körzeten belül, Budapest, Szolnok, Kecskemét, Dunaújváros, Székesfehérvár nagyvárosok népességének egy része reálisan prognosztizált látogató lehet egy természetes fürdőhelyként, természet- védelmi értékként számon tartott, vízi sportolási és horgászati lehetőségeket is kínáló pihenőhelyen az év különböző időszakaiban. Külön ki kell térnünk az RSD azon vízgazdálkodási fontosságára, amely nem a Duna-ág közvetlen térségével, hanem attól délre a Duna-völgye térségének vízgazdálkodásával kapcsolatos. Az RSD a belvízmentes időszakokban az érintett Vízügyi Igazgatóságok üzemelési szabályzatainak megfelelő előírások, megállapodások alapján vizet ad át a Kiskunsági főcsatornán keresztül a Duna- völgyi főcsatornába. A Duna-völgyi főcsatorna (továbbiakban: DVCS) régi holtág szakaszok összekötésével kialakított mesterséges csatorna. A saját vízgyűjtőn való kisebb összegyülekezési hozamokon kívül (mely csapadékos időszakban mérhető) a tavaszi belvizek levezetésekor vezet le térségi hozamokat, de az év döntő részében az RSD-ből kapja vízutánpótlását. A csatorna mintegy 150 km hosszú, Bajánál torkollik a Dunába. A DVCS mentén a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak megtalálhatók a magterületei és a puffer területei, valamint ökológiai folyosók. A természetvédelmi értékek, víztől függő élőhelyek átlagos vízigénye 62 Mm3/év vízmennyiség. Ez a mennyiség a csapadék és a belvizek beszivárogtatásával,
