Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Mészáros Szilvia - Rákosi Judit: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges vízminőség-javító intézkedések
Nagy I., Mészáros Sz., Rákosi J.: A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapota, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges... 41 7. táblázat. Az RSD környezeti célkitűzései a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Table 7, Environmental quality objectives for RSD in the River Basin Management Plans Jó ökológiai potenciál elérése VGT1 (2010) VGT2 (2015) Biológiai elemek „Jó” állapot osztályhatára Állapot (minősítés) Fitoplankton EQR > 0,76 gyenge Makrozoobentosz Qbap> 242 gyenge Egyéb biológiai elemek (fitobenton, makrofita) esetén a jó állapot fenntartása. „Jó” állapot osztályhatára Állapot (2009- 2012 átlag) Fitobenton EQR > 0,6 0,6 Makrozoobentosz EQR > 0,6 0,3 Makrofita EQR > 0,6 0,4 Egyéb biológiai elemek (fitoplankton) esetén a jó állapot fenntartása. Fizikai-kémiai elemek Azon komponensek, amelyek esetén az RSD nem éri el a jó állapotot „Jó” állapot osztályhatára Állapot (2006 átlag) Oxigéntelítettség (%) > 130 82 BŐI; (mg/1) <4 4,24 NFL|-N (mg/1) <0,4 0,41 NOj-N (mg/1) <2 2,72 PO4-P (mg/1) <0,25 0,077 Klorofill-a (mg/1) <25 11 Azon komponensek, amelyek esetén az RSD nem éri el a jó állapotot „Jó” állapot osztályhatára Állapot (2009-2012 átlag) NH4-N (mg/1) <0,1 0,16 NOj-N (mg/1) <0,02 0,03 NO3-N (mg/1) <0,4 1,7 összes N (mg/1) <2,0 2,2 Hidro- Hidromorfológiai állapotértékelés megvalósítása, de alapvetőmorfológiai en: elemek • vízáramlási viszonyok javítása ökológiai vízigények kiszolgálása feliszapolódott mederszakaszok és mellékágak kotrása iszapban lévő belső terhelések csökkentése__________ A tervezett intézkedések között továbbra is szerepel: • vízáramlási viszonyok javítása • ökológiai vízigények kiszolgálása • feliszapolódott mederszakaszok és mellékágak kotrása • iszapban lévő belső terhelések csökkentése Specifikus szennyezők A specifikus szennyezőkre vonatkozó monitoring megvalósítása. A jó állapot fenntartása. Jó kémiai állapot fenntartása VG TI (2010) VGT2 (2015) „elsőbbségi szennyezőanyagok” Határérték túllépés nem volt, cél a jó állapot fenntartása. A VKI alapkövetelménye szerint 2015-ig kellett (volna) megvalósítani a kitűzött célokat. A környezeti célkitűzés csak akkor érhető el, ha valamennyi intézkedés megvalósul és hatásuk meg is jelenik a víztestek állapotában, azonban ez a gyakorlatban mindezidáig nem tudott megvalósulni. Emiatt a VKI lehetővé teszi mentességek alkalmazását, megfelelő indoklás esetén. A VGTl-ben és VGT2-ben az RSD-re alkalmazott mentesség időbeni jellegű (VKI 4. cikk (4) bekezdés). A VGTl-ben 2021-re tervezték a célok elérését, feltételezve az eredeti RSD projekt mind a négy projekt elemének (kotrás, átvezetés, part menti szennyvízkivezetés, műtárgyak átépítése, rekonstrukciója) megvalósulását (TI mentesség: „Ökológiai állapot helyreállása hosszabb időt vesz igénybe”). A VGT2-ben már világos lett, hogy a jó ökológiai állapot elérését szolgáló intézkedések (az eredeti RSD projekt) jelentős hatású részei nem valósultak meg 2015-ig, ezért itt már a mentesség csak ún. G2 lehetett (G2 mentesség: „Az intézkedések 2015-ig történő megvalósítása aránytalanul magas terheket jelent a gazdaság, társadalom bizonyos szereplői, vagy a nemzetgazdaság számára, aránytalan költségek”). Mivel 2021-ig nem volt meghatározott lekötött forrás a VGT2 tervezési időszakában az RSD projekt megvalósítására, ezért ezeket 2027-ig tervezte a VGT2. Az intézkedések megvalósulása után kell néhány évnek eltelni, hogy a kedvező hatások megjelenjenek a vízminőségben is, ami 2027 utáni teljesülést jelent. A mentességek a jó ökológiai potenciál elérésére vonatkoznak, hiszen a jó kémiai állapotot 2010-ben és 2015-ben is elérte a víztest (5-7. táblázatok). INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK A VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERVEKBEN A vizgyűjtő-gazdálkodási tervekben, az egyes víztestekre megfogalmazott intézkedések a jó állapot elérése vagy a jó állapot fenntartása érdekében történnek. Az RSD esetén az intézkedések a fenti célkitűzéseknek megfelelőek, azaz a jó ökológiai potenciál elérését és/vagy a jó kémiai állapot megőrzését célozzák. A VGTl-ben és a VGT2- ben is a víztest szintű intézkedések alapvető jelentős terhelések okainak csökkentésére vagy mérséklésére irányulnak. A VGT2-ben az ún. DPSIR módszer alapján kerültek megfogalmazásra. A DPSIR (hajtó- erők/hatótényezők, terhelések, állapotok, hatások és válaszok) modell segítségével összefüggéseiben lehet meghatározni a vizek állapota szempontjából jelentős terheléseket, hatásokat, azok okait, hajtóerőit és az állapotjavítás érdekében szükséges intézkedéseket. Az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szereplő, 2015-ig megvalósítani tervezett intézkedések összhangban vannak a 2007-2010 között tervezett projektekkel (pl. 10. ábra), azaz a VGT1 tartalmazza a Dél-pesti szenny
