Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szuróczki Sára, Korponai Kristóf, Sári Eszter, Tugyi Nóra, Felföldi Tamás, Somogyi Boglárka, Márialigeti Károly, Tóth Erika: Planktonikus baktériumközösségek vizsgálata a Fertő vizében (nyílt víz, belső tó, nádas)
Szuróczki Sára és társai: Planktonikus baktériumközösségek vizsgálata a Fertő vizében (nyílt víz, belső tó, nádas) 45 mintavételek között két évtized telt el, másrészt az alkalmazott táptalajok, tenyésztési technikák és a baktériumok faji szintű azonosításának módja szintén különbözött az általunk alkalmazottól. Az általunk alkalmazott technikák a tenyészthető baktériumközösségek szélesebb spektrumát volt képes feltárni, korábban ennyiféle baktérium fajt a Fertőből nem sikerült tenyésztésbe vonni. Megemlítendő, hogy nagy számban, elsősorban a nádas vizének mintájából sikerült a tudomány számára nézve új baktériumtaxonokat tenyésztésbe vonnunk: a Proteobacteria, Bacteroidetes és a Verrucomicrobia törzsek képviselőit, pontos leírásuk további vizsgálatok tárgyát képezi. ÖSSZEFOGLALÁS A Fertő Magyarországhoz tartozó részének 85%-át nádas fedi, ennek ellenére egységes tórendszemek tekinthető a következő három szerkezeti alrendszerrel: nyílt víz, nádas és belső tavak (Borsodi, 1992). Ezen három élőhelyen egyes baktériumcsoportok mennyisége (pl. szulfátreduká- lók, heterotróf baktériumok) a több huminanyagot tartalmazó mintavételi pontokon (Kis-Flerlakni belső tó vize és nádas vize) enyhén magasabb volt, ugyanakkor a magasabb a-klorofill és lebegőanyag koncentrációjú nyílt víz baktériumközössége szénforrás-hasznosítási profilja alapján aktívabbnak tűnt. Tenyésztéses technikával igazoltuk, hogy a Proteobacteria törzs tagjai mindhárom élőhelyre jellemzőek, továbbá kimutattuk az Actinobacteria, Firmicutes és Bacteroidetes törzsek tagjait is. A Verrucomicrobia törzs képviselőit viszont csak a nádas vizében detektáltuk. Mindhárom mintavételi pontról nagy számban mutattunk ki Rheinheimera nemzetségbe tartozó baktériumfajokat. Ezen nemzetség tagjai a nyilt vízben és a Kis-Herlakni belső tó vizében dominánsan jelentek meg, míg a nádas vizéből legnagyobb számban Pseudomonas fajokat izoláltunk. Sikerült a tudomány számára nézve új baktériumtaxonokat tenyésztésbe vonnunk: a Proteobacteria, Bacteroidetes és a Verrucomicrobia törzsek képviselőit. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS A kutatást az OTKA K 116275 pályázat támogatta. A szerzők köszönetüket fejezik ki Németh Balázsnak, Szabó Tímeának, Mogyorósi Sándornak és Udvardy Ferencnek a mintavételbeli segítségükért. IRODALOMJEGYZÉK Acs E, Borsodi A. K., Makk J, Molnár P., Mózes A., Rusznyák A., Reskóné M. N., Kis K. T. (2003). Algological and bacteriological investigations on reed periphyton in Lake Velencei, Hungary. Hydrobiol, 506(1-3), 549-557. Bernardet, J.-F., Bowman, J. P. (2010). Genus I. Flavobacterium. In: Bergey's Manual of Systematic Bacteriology. Krieg, N. R., Staley, J. T., Brown, D. R., Hedlund, B., P., Paster, B., J., Ward, N. L., Ludwig W., Whitman, W. B. (eds), Vol 4, 2rd edn. Springer, p. 112. Borsodi, A. Sallai, K. (1997). A Fertő fenéküledékének alkaloid baktérium közösségei. Hidrológiai Közlöny, 77(5), 259-263. Borsodi, A. (1990). Számítógépes analízisek a Fertőtó nyíltvízi régiójának baktériumközösségén. Hidrológiai Közlöny, 70(3), 173-192. Borsodi, A. (1992). A Fertő-tó nyíltvízi planktonikus baktériumközösségeinek speciesz-szintű numerikus analízise. Doktori értekezés, Mikrobiológiai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem. Borsodi, A. K, Farkas, /., Kurdi, P. (1998). Numerical analysis of planktonic and reed biofilm bacterial communities of Lake Fertő (Neusiedlersee, Hungary/Austria). Water Res, 32(6), 1831-1840. Borsodi, A. K, Knáb, M„ Czeibert, K, Márialigeti. K, Vörös, L., Somogyi, B. (2013). Planktonic bacterial community composition of an extremely shallow soda pond during a phytoplankton bloom revealed by cultivation and molecular cloning. Extremophiles, 17(4), 575-584. Borsodi, A. K, Rusznyák. A., Molnár, P., Vladár, P., Reskóné, M. N., Tóth, E. M., Sipos., R., Gedeon, G.. Márialigeti, K. (2007). Metabolic activity and phylogenetic diversity of reed (Phragmites australis) periphyton bacterial communities in a Hungarian shallow soda lake. Microbial Ecol, 53(4), 612-620. Borsodi, A. K, Szirányi, B., Krett, G., Márialigeti, K, Janurik, E., Pékár. F. (2016). Changes in the water quality and bacterial community composition of an alkaline and saline oxbow lake used for temporary reservoir of geothermal waters. Environ Sei Pollut Res, 1-13. Brettar, I., Christen, R.. Höfle. M. G. (2002). Rheinheimera baltica gen. nov., sp. nov., a blue-coloured bacterium isolated from the central Baltic Sea. 1JSEM, 52(5), 1851-1857. Chen. W. M., Chiu, C. Y. (2010). Rheinheimera aquatica sp. nov., antimicrobial activity-producing bacterium isolated from freshwater culture pond. J Microbiol Biofechn. 20(10), 1386-1392. Chen. W. M„ Lin, C. Y, Sheu, S. Y (2010). Investigating antimicrobial activity in Rheinheimera sp. due to hydrogen peroxide generated by 1-lysine oxidase activity. Enzyme Microb Techn, 46(6), 487-493. Davis, K.E.R., Joseph, S., J.. Janssen. P.H. (2004). Effects of growth medium, inoculum size, and incubation time on culturability and isolation of soil bacteria. Appl Environ Microbiol, 71(2), 826-834. Dinka, M., Agoston-Szabó, E., Bérezik, A., Kutrucz, G. (2004). Influence of water level fluctuation on the spatial dynamic of the water chemistry at lake Ferto/Ne- usiedler See. Limnol-Ecol Manag of Inland Waters, 34(1), 48-56. Dókulil. M. (1979). Optical properties, colour and turbidity. In: Neusiedlersee: the limnology of a shallow lake in Central Europe, Löffer, H. (ed), Dr. W. Junk Publishers, The Hague-Boston-London (Springer Netherlands.) pp. 151-167.
