Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 1. szám - Fehér János: Előszó
3 Előszó A Magyar Hidrológiai Társaság történetében 2017. február 7-e kiemelkedő történelmi dátum. Ekkor ünnepelte a Társaság alapításának 100. évfordulóját. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott centenáriumi emlékünnepségen - melynek fővédnökségét Jf^ Ader János, Magyarország köztársasági elnöke vállalta el, és az emlékünnepségen írásban köszöntötte a 100 éves MHT-t és annak tagjait - a résztvevők üdvözlő beszédek és előadások sorát hallgatta meg, melyeket a kivételes évforduló alkalmából adományozott kitüntetések átadása követett. f\ A Hidrológiai Közlöny 97. évfolyamának 1. száma - a hagyományokhoz híven - a lapszám első felében ismerteti a centenáriumi ünnepségen elhangzott üdvözlő beszédeket és előadásokat, melyek mindegyike fontos gondolatokat tartalmazott az MHT múltjáról, jelenéről és jövőbeli feladatairól, a magyar vízgazdálkodás jelenlegi és jövőbeli kihívásainak kontextusában. Ezek sorát Szlávik Lajos, Társaságunk elnökének ünnepi megemlékezése nyitotta meg, melyet a következő előadások követték: Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága igazgatója szólt a 2016. évi Budapesti Víz Világtalálkozó eredményeiről; Lovász László, az MTA elnökeként köszöntötte a 100 éves MHT- t, a centenáriumi emlékülés résztvevőit; Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára Vízgazdálkodásunk és az MHT címmel tartott előadást, végül Szöllősi-Nagy András, egyetemi tanár Quo vadis magyar hidrológia? című előadásában szólt arról mit is kellene tenni a hidrológia és a vízgazdálkodás előtt álló kihívások megoldása érdekében. Ezt követően az MHT elnöke két kiemelkedő, nemzetközi hírű, külföldön tevékenykedő magyar szakember részére, Bogárdi János professzornak és Charles J. Vörösmarty professzornak a Társaság legmagasabb kitüntetését, a Külföldi Tiszteleti Tag címet adta át. A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöksége, tisztelete és nagyrabecsülése jeléül a 100 éves Magyar Hidrológiai Társaságnak adományozta a Tagozat Signum Aquae kitüntetését. A kitüntetést a Reich Gyula, az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának elnöke adta át Szlávik Lajosnak, az MHT elnökének. Történelmi pillanatkép rovatunkban Fejér László tollából felvillantjuk, hogy a Duna Múzeum könyvtára őrzi Kvassay Jenő 1875-ben megjelent első, a hazai vízgazdálkodási szakirodalomban is kellő módon méltatott munkáját, a Vizeinkről c. könyvet. Ami az adott példányt történelmi szempontból még érdekesebbé teszi, az a címlapján, a szerző által kézzel írt dedikálás, és annak háttere. szól a 2. vízgyűjtő-gazdálkodási terv munkálatai során kidolgozott gazdaságszabályozási koncepcióról, mely a fenntartható vízgazdálkodást és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtását javasolja elősegíteni. Nagy István, Mészáros Szilvia és Rákosi Judit a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág állapotáról, a közelmúltban megvalósult és a továbbiakban szükséges vízminőségjavító intézkedésekről számolnak be terjedelmes cikkükben. Bemutatják a 2007-2010 között az RSD vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása érdekében tervezett projektek tartalmát, a víztest akkori állapotát, valamint az első és a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv időszakában történt állapot-változásokat, az első vízgyűjtőgazdálkodási terv óta megvalósult vízminőség) avító intézkedéseket, valamint a továbbiakban várható, illetve szükséges fejlesztéseket. Kun Zoltán Természetes vízvisszatartó intézkedések — európai kitekintés és magyar vonatkozás című munkája azok számára tud hasznos útmutatást adni, akik alternatív, vagy kiegészítő intézkedéseket kereshetnek vízgyűjtő fejlesztési tervezési, menedzsmenti feladataik során. Lorberer Árpád Ferenc és Tóth Tamás szerzőpáros egy már elfedettnek hitt, lehetséges hévízforrásról közölnek nagy is gyakorlatias, megvalósítható javaslatot A fővárosi Fürdő-sziget és hőforrásainak hasznosítása című munkájukban, amelyben nemcsak a legalacsonyabb kifolyószintű és valószínűleg legnagyobb hozamú fővárosi szökevényforrás helyét azonosították, de a kimért tektonikus szerkezetek révén a teljes „Budai termális vonal” földtani és vízföldtani modelljét is pontosították. Ebben a lapszámban egy új rovatot indítunk FÓRUM címmel. Az itt megjelenő első cikkünk Vermes László professor emeritusszal készült beszélgetésünket tartalmazza, amely a „Vízgazdálkodásunk mostoha gyermeke - a szennyvízöntözés” témakört járja körbe. A téma feldolgozásához a hagyományos szakcikkforma helyett az interjúformát választottuk, a kötetlenebb szakmai véleménykifejtés érdekében. Szándékunk a Fórum rovat indításával, hogy lehetőséget biztosítson a lap olvasóinknak a megjelent cikkekkel, vagy eseményekkel kapcsolatban kifejtsék véleményüket, és ez a rovat aktív részvételre ösztönzi olvasóinkat a vízgazdálkodás aktuális kérdéseinek megvitatásában, szakmai álláspontok kifejtésében. Végül szomorú kötelezettségünkként emlékezünk meg Jolánkai Géza professor emeritus nekrológjával a közelmúltból elhunyt Nováky Béláról, a magyar vízgazdálkodás kiemelkedő személyiségéről, egyetemi oktatóról, a Hidrológiai Közlöny Szerkesztőbizottságának évtizedek óta tagjáról, reneszánsz tudású kollégánkról. Mostani lapszámban négy szakcikket közlünk. Elsőnek Rákosi Judit, Ungvári Gábor és Kiss András cikke Dr. Fehér János a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője
