Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Szabó László József: Csípőszúnyog-fajegyüttesek hosszú távú (2002-2013) felmérésének eredményei aFelső-Tisza mentén
29 Szabó László József: Csípőszúnyog-fajegyüttesek hosszú távú (2002-2013) felmérésének eredményei a Felső-Tisza mentén az egymáshoz közeli településeket egy csoportba vonva összesen 7 mintavételi területet jelöltem ki, melyek a következők voltak: 1. - Tiszabecs, Milota, Tiszacsécse, Ti- szakóród; II. - Szatmárcseke, Túr-bukó, Tivadar, Nagyar, Kisar, Gulács; III. - Vásárosnamény, Gergelyiugomya, Jánd, Olcsva, Olcsvaapáti; IV. - Csaroda, Beregdaróc, Be- regsurány, Hetefejércse; V. - Kisvarsány, Nagyvarsány, Gyüre; VI. - Tiszaszalka, Tiszavid, Tiszaadony, Aranyosapáti; VII. - Tiszakerecseny, Mátyus, Lónya. . Az egyes mintavételi időpontokban a fenti csoportokban szerepelő települések egyikének bel- és külterületéről történt mintavétel. A vizsgálatok a csípőszúnyog minőségi és mennyiségi viszonyainak felderítésére a nőstény imágók gyűjtésével történt. A mintavételek során humán csapdázást alkalmaztam. Mértem a 10-15 perc alatt testre szállt egyedek számát. Ezt megfelelő szorzó alkalmazásával csípés/ óra értékekké alakítottam, ami a nőstény imágók egyedsürűségének felel meg. A torzítás elkerülése végett a mintavételezést mindig ugyanazon személy végezte. Mintavételek 2002-2004-ben, 2006-ban, 2008-ban, 2010-ben és 2013-ban történtek, minden évben májusjúnius, július és augusztus utolsó hetében, mindig a szürkületi órákban és mindig gyérítés előtt. Egyes években (2003, 2004) más időpontok is voltak, de ezek adatait az összehasonlítás érdekében nem vettem bele a feldolgozásba. A felmérések a településekre és a környező hullámtéri, vízparti területekre egyaránt kiterjedtek. 2008-ban és 2013-ban csak a csípésszámok lettek vizsgálva, más években a faj együttesek összetétele is. A csípésszám adatok normalitását Shapiro-Wilk tesztek segítségével vizsgáltam. Mivel a normalitás feltétele egy év kivételével nem teljesült, az évi csípésszám adatokat Kruskal-Wallis teszt segítségével hasonlítottam össze. Az évek közötti különbségeket Mann-Whitney post hoc tesztek segítségével értékeltem. A csapadék mennyisége és az évenkénti átlagos csípésszámok közötti kapcsolat vizsgálatát lineáris és polinomiális regresszió segítségével értékeltem. A számításokhoz Nyíregyháza, Napkor mérőállomás adatait használtam fel. Az előkerült egyedek identifikációja Mihályi és Gulyás (1963), valamint Kenyeres és Tóth (2008) munkáinak fel- használásával történt. Az Anopheles maculipennis faj csoport esetében a fajokat az RÍ ér pikkelyindexe (Mohrig 1963) alapján különítettem el. A fajok élőhely szerint kategorizálása során Mihályi és Gulyás (1963) munkáját vettem alapul. A fajegyüttesek összetételében mutatkozó különbségeket, ill. tendenciát Morisita-indexekre elvégzett Főkoordináta Analízis (PCoA) segítségével mutatom be. A Morisita-indexek alkalmazását az évenkénti jelentősen eltérő egyedsűrűségek indokolták, mivel ez az index függ legkevésbé a mintanagyságoktól (Wolda 1981). A számításokat a PAST 2.17 programcsomag segítségével végeztem el ( Hammer és társai 2001). EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A csípőszúnyogok összes egyedsürűségének változása Több vizsgálat eredményei is arra utalnak, hogy a rovarok, így a csípőszúnyogok denzitásában is az évek között jelentős variáció tapasztalható (Fagan és társai 2001, Spielman és D 'Antonio 2001). Vizsgálataim szerint a vizsgált periódusban az összes egyedsűrüség (csípés/óra) tekintetében lényeges és egyértelmű tendencia tapasztalható (7. ábra). 2002-ben és 2003-ban a térségben az egyedsűrűségek igen kicsik voltak (5,53 és 7,00 csípés/óra). E két évben a csípőszúnyogok ilyen kis egyedsűrüségében jelentős szerepe lehetett az áradás évében fellépő hatásoknak, melyek feltételezhetően az alábbiak voltak: • A gátszakadás koratavasszal volt és a folyó visz- szahúzódását követően a visszamaradó vízterek kedveztek a csípőszúnyog lárvák kifejlődésének. • Mivel a hazai fajok jelentős része (Aedes és Ochlerotatus) a talajra rakják tojásaikat, ezek kelése igen intenzív volt. Olyan helyeken is fejlődtek lárvák, melyeken egyébként nem fejlődtek volna (nem kerültek volna víz alá), és mivel a tojások akár 10 éven át is életképesek maradnak, azok is kikeltek, melyeket a nőstények sok évvel ez előtt raktak le. • A fentiek azt eredményezték, hogy igen megnövekedett a csípőszúnyogok egyedsűrűsége. Ez jelentős egészségügyi kockázattal is járt, ezért a területen kiterjedt és nagyon intenzív védekezés történt, ami a csípőszúnyog imágók egyedsűrűsé- gének drasztikus csökkenését eredményezte. A fenti hatások eredménye képen feltételezhető, hogy a csípőszúnyog fajegyüttesek utánpótlása kimerült és a fajegyüttesek csak hosszabb időt követően szerveződnek újra. 2004-ben az össze egyedsűrüségben már lényeges növekedés tapasztalható (97,11 csípés/óra), 2006 és 2013 között pedig ennél nagyobb értékeken (189,54-237,33 csípés/óra) stabilizálódott. A legnagyobb csípésszámokat 2013-ban tapasztaltam. 1. ábra. Az átlagos csípés szám értékek és az adatok szórása Figure 1. Average bites/hour values in different years
