Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Székely Ferenc - Csepregi András - Izápy Gábor - Tóth Mária: Hozamváltozási teszt hatásának modellezése a Tatabánya XV/C vízakna hatásterületén
73 Székely F., Csepregi A., Izápy G. és Tóth M.: Hozamváltozási teszt hatásának modellezése a Tatabánya XV/C vízakna hatásterületén nákban történik. A XV/C öregségi kút nyomásváltozásából kapott tároló paraméterek pedig a nagytérségi tárolót jellemző paraméter értékekhez állhatnak közelebb. (VlTUKl Rt. - BKMI Kft. 2002). A tároló heterogenitása a vízakna üzemeltetése szempontjából hátrányos, mert a csapoló fúrásokkal feltárt tároló részre jellemző kisebb T érték következtében a csapoló fúrások indítása - leállítása, tehát a hozam ingadozása jelentős nyomásingadozásokat idéz elő a tárolóban. A jelentős hozamingadozás keltette nyomásváltozások következtében a karsztos tároló fedőjében lévő öregségek és a felette lévő felszakadozott zóna magasabb ún. öregségi vizei a karsztvízhez hozzákeveredhetnek, ezért a vízakna lehetőség szerinti állandó vízkivétel melletti üzemeltetését j avasoljuk. A táblázatban a paraméterek értékei mellett a bizonytalanság jellemzésére szolgáló konfidencia index elnevezésű arányszám is szerepel. Ezt a (határesetben 1-hez közelítő) arányt a PEST szoftver (Doherty 2000) által számított 95% konfidencia határok alsó és felső értékei alapján számítottuk (Székely 2015). A magasabb konfidencia index az adott paraméter nagyobb megbízhatóságát jelzi. Az alacsonyabb konfidencia index értékkel jellemezhető paramétereket a választott előrejelzési modellt, valamint a rendelkezésre álló mérési adatbázist tekintve nagyobb bizonytalanság terheli. Az ismertetett paraméterek alkalmasnak bizonyultak a távoli Tb-3 kút járulékos depressziójának a modellezésére is. A Tb-13 kút esetében a számított adatok meghaladják a mért depresszió értékeket. Az eltérés oka az észlelőkút szerkezetföldtani helyzete lehet. A kút ugyanis a középső tektonikai árok Ny-i peremén, abban a szerkezeti zónában mélyült, ahonnan a XV/C vízakna csapoló fúrásai kiindulnak. A nyitott, jó vízvezető szerkezeti zóna lokális transzmisszivitása a távoli zónára meghatározott 2.352 m2/nap-nál is nagyobb lehet, ezért a tektonikai vonal mentén a tényleges depressziós hatás kisebb a számított értékeknél. A Tatabánya XV/C vízaknánál végzett hozamváltozási teszt kiértékelésével meghatároztuk a vízakna közvetlen környezetének és a Ny-i tektonikai egységnek a hidraulikai paramétereit. A számított paraméterek a tároló további vízföldtani modellvizsgálata során alkalmazhatók. ÖSSZEFOGLALÁS Az eredetileg bányászati céllal létesített Tatabánya XV/C vízakna 1985-től a térség egyik legnagyobb vízbázisa. A vízaknából indított csapoló vágat, és a vágatból létesített csapoló fúrások, az egykori széntelepek feküjében húzódó felső-triász Dachsteini mészkövet tárják fel. 2014-15-ben a vízaknát felújították: a csővezetékeket, villamos és gépészeti berendezéseket kicserélték, az irányítástechnikai rendszert átalakították, valamint két új csapoló fúrást létesítettek. 2015 novemberében került sor a felújított rendszer próbatermeltetésére. A hozamváltozási teszt idején a vízakna környezetében négy karsztvízszint észlelőkút vízszintjét regisztrálták. A legközelebbi észlelőkút a csapoló fúrásoktól mindössze 51 m, a legtávolabbi pedig 3 km távolságban volt. A vízaknából történő megcsapolás változása térben és időben komplex eloszlást mutat, az igy kialakuló járulékos depressziót a hazai fejlesztésű WT kúthidrau- likai szoftverrel számítottuk. A paraméterek optimalizálását bi-zonális tároló modell feltételezésével végeztük a PEST szoftver felhasználásával. Az eredmény azt igazolja, hogy a vízaknától nagyobb távolságban a karsztos tároló a szűkebb környezethez viszonyítva egy nagyságrenddel magasabb transzmisszivitással és tárolási tényezővel rendelkezik. A modellkalibrációval kapott paraméterek realitását a mért és számított depresszió értékek közötti jó illeszkedés és magas korreláció is alátámasztja. A hidraulikai paraméterek változásával jelzett heterogenitást a vízakna üzemrendjénél indokolt figyelembe venni. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A terepi észlelésekben Ágotái György, az ábrák szerkesztésében Ágotái Györgyné működött közre. Köszönet az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak az átadott karsztvízszint adatsorokért. IRODALOM BKMI Kft. (1999). A Tatabánya XV/C vízakna bányabezárásnak minősülő átalakítása. Kézirat. Doherty, J. (2000). PEST Model-Independent Parameter Estimation. Watermark Numerical Computing. Hantush, M.S. - Jacob, C.E. (1955). Non-steady radial flow in an infinite leaky aquifer. Transactions of American Geophysical Union, 3. pp. 95-100. Hydrosys Kft. (2015). Próbaszivattyúzás értelmezése a Tatabánya XV/C vízakna hatásterületén. Kézirat. Székely F. (1988). Kutak depressziójának számítása korlátozott kiterjedésű, rétegzett hidrogeológiai rendszerekben. Hidrológiai Közlöny (68. évfi), 4. sz., pp. 217-223. Székely F. (2006). A háromdimenziós kúthidraulikai modellezési módszer és gyakorlati alkalmazása. VlTUKl Közlemények 79. Székely F. (2015). Integrated well flow modelling. LAMBERT Academic Publishing. VlTUKl Rt. - BKMI Kft. (2002). Tatabánya XV/C vízakna biztonságba helyezési terve. Kézirat.
