Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Székely Ferenc - Csepregi András - Izápy Gábor - Tóth Mária: Hozamváltozási teszt hatásának modellezése a Tatabánya XV/C vízakna hatásterületén

72

Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 4. sz.

Figure 6. Measured and simulated water level variation in monitoring well Tb-12

Figure 7. Measured and simulated water level variation in monitoring well Tb-XV/C

A közeli és távoli zónák T, valamint S paraméterei egy nagyságrendi különbséget mutatnak. Mészköves víztárolóknál a kőzet karsztos jellegéből adódóan, az a vízadó kőzettérfogat, ami már jellemző lehet (REV) a tároló egészére vagy nagyobb egységére, lényegesen nagyobb, mint a porózus vízadók vagy akár a dolomitos vízadók esetében. Ennek nagyságrendje több 100 m vagy akár 1000 m is lehet. Mészköves tárolóban mélyített kútfúrások során előfordulhat, hogy a fúró több 100 m-ig tömör,

repedésmentes kőzetben halad és egyetlen repedést sem tár fel. A csapoló fúrásokhoz közeli Tb-12 észlelőkút mért nyomásváltozása alapján kapott kisebb T érték tehát arra utal, hogy a tektonikai árok közelsége ellenére (7. ábra) az észlelőkút egy kevéssé repedezett zónában található. Ebben hiányzanak a nagy áteresztőképességű nyitott törészónák, valamint számottevő karsztosodás sem alakult ki, és a vízmozgás főként a karbonátos kőzet elsődleges porozitása által biztosított, kis átmérőjű áramlási csator