Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Székely Ferenc - Csepregi András - Izápy Gábor - Tóth Mária: Hozamváltozási teszt hatásának modellezése a Tatabánya XV/C vízakna hatásterületén

67 Hozamváltozási teszt hatásának modellezése a Tatabánya XV/C vízakna hatásterületén Székely Ferenc*, Csepregi András**, Izápy Gábor**, Tóth Mária’** * MTA doktor, c. egyetemi tanár, 1204 Budapest Bocskai utca 13. e-mail: fszekelydsc@gmail.com ** Hydrosys Kft. *** ÉDV Zrt. Kivonat A Tatabánya XV/C vízakna felújításának részeként 2015-ben próbatermeltetést végeztek. Az egykori szénbányából fürt csapoló kutakban változó hozamú szivattyúzást végeztek, ennek hatását részletesen két észlelő kútban mérték. A mérések alátámasztották a függőleges átszivárgás jelentőségét, a sugár irányú heterogenitás hatását szerzők a bi-zonális tároló modell alapján vették számítás­ba. A WT kúthidraulikai és PEST kalibrációs szoftverek alkalmazásával végzett paraméter becslés során jó illeszkedést lehetett elérni a mért és számított depressziók között. A kutakhoz közeli és tőlük távoli zónákban meghatározott transzmisszivitás és tárolási tényezők között egy nagyságrendnyi különbség mutatkozott, a magasabb értékek a távoli zónát jellemzik. Kulcsszavak Dachsteini mészkő, függőleges átszivárgás, több kutas teszt, változó vízhozam, észlelő kutak, bi-zonális tároló, paraméter becslés. Modelling the effect caused by changing the production rate at the waterworks Tatabánya XV/C Abstract The abstraction wells of the waterworks Tatabánya XV/C are drilled from and operated in the closed deep coal mine. As a part of reconstruction a variable rate test pumping was carried out in 2015. The detailed drawdown response was measured in two monitor­ing wells. The measurements confirmed the applicability of the leaky aquifer option whereas the radial heterogeneity necessitated involvement of the two-zone formation model setup. The WT software was applied in well flow modelling whereas the PEST soft­ware was used in parameter estimation. The fitting of measured and simulated drawdown data resulted in low and high transmissivi­ty and storativity in the near and far zones, respectively. Keywords Dachstein limestone, leaky aquifer, multi-well test, variable pumping rate, monitoring wells, two-zone aquifer model, parameter estimation. ELŐZMÉNYEK A XV/C vízaknát 1965-ben mélyítették a XV/C jelű bá­nyamező víztelenítése és vízbetörések elleni védelme céljából. 1975-től a kiemelt víz, ivóvíz-minőségű része Tatabánya és térségének ivóvízellátását is biztosította. A XV/C vízakna tervezésénél messzemenően figye­lembe vették a Tatabányai-medence szerkezeti felépítését. A medence három egységből, a kiemelt helyzetben lévő Ny-i és K-i blokkból és a kettő között húzódó mélyebb helyzetű Középső tektonikai árokból áll. A XV/C vízak­nát a tektonikai árok Ny-i szélére telepítették, ahonnan a fedő márga rétegekből karsztvíz veszély nélkül lehetett kihajtani a csapoló vágatokat és a csapoló fúrásokat (BKMI Kft. 1999). A vízakna környezetében, a széntele­pek feküjében a felső-triász Dachsteini mészkő alkotja a fő karsztvíz tárolót. A vízaknából indított csapoló vágat, és a vágatból létesített vízszintes vagy ferde helyzetű, csápszerü csapoló fúrások a jó vízadó Dachsteini mész­követ tárták fel. A fedő eocén és oligocén rétegeket vízzá­ró márga és agyagrétegek alkotják. Vastagságuk a Ny-i tektonikai blokkban átlagosan 100-120 m, a keletiben 150-300 m, a tektonikai árokban pedig eléri a 350-500 m-t (/. ábra). Az egykori mélyművelésű bányákkal feltárt széntelepes összlet az eocén márga alsó részén húzódott, ezért a tatabányai szénbányászat fejlesztését kezdettől fogva megnehezítették a gyakori karsztvíz betörések. A valamikori vízbetörési helyek, mint hidraulikai ablakok, jelenleg is hidraulikai kapcsolatot biztosítanak az ún. öregségi vizek és a karsztvíztároló között. Az aknát 194 mBf szintről kezdték kihajtani, a vágat­vég szintje +9,41 mBf {BKMI Kft. 1999). A 370 m hosszú csapoló vágat, illetve a kerülő vágat végétől 9 db, össze­sen 230 m hosszú csapoló fúrást mélyítettek. A csapoló rendszer névleges kapacitása a kiépítés idején elérte a 70 000 m3/nap-ot, ami a csapoló fúrások egymásra hatása és a térségi bányavíz emelés következtében kialakult karszt- vizszint süllyedés hatására 30 000 m3/nap-ra csökkent {VITUKI Rt. - BKMI Kft. 2002). A vízakna kettős funkciója, a Tatabányai-medence szénvagyonának kimerülése következtében, az 1985. évi bányabezárással megszűnt. A depressziós tölcsér fenntar­tására a továbbiakban nem volt szükség. A vízaknát 1993-ig a Tatabányai Szénbányák, 1993— 98 között a Karsztaqua Kft. üzemeltette. A karsztos tároló 1990-ben megindult visszatöltődésével a kényszerű víz­emelés aránya is növekedett, ami arra késztette az üze­meltetőt, hogy a vízvágatban műszaki beavatkozásokat hajtson végre: 1995-ben a csapoló fúrások előtti vágat­szakaszban megépült egy búvó csöves vízgát, amely a

Next

/
Thumbnails
Contents