Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy Judit - Kiss Tímea - Fiala Károly: Hullámtér-feltöltődés vizsgálata az Alsó-Tisza mentén: I. Hullámtér-szélesség és beömlő mellékfolyók hatása az akkumulációra
65 Nagy J., Kiss T. és Fiala K.: Hullámtér-feltöltődés vizsgálata az Alsó-Tisza mentén I. Hullámtér-szélesség és beömlő... Számításaink szerint a szabályozások óta eltelt közel 150 évben átlagosan 120 cm vastag hordalék halmozódott fel, amely 0,8 cm/év felhalmozódási ütemnek felel meg. De egy-egy árvíz során ennél jóval vastagabb hordalék is lerakodhat, hiszen nem minden évben lép ki a Tisza a hullámtérre. Más hazai, a Tisza menti hullámtéri feltöltődésre irányuló kutatások is közel hasonló eredményre jutottak. Koncsos és Kozma (2007) a teljes magyarországi szakaszra 0,77 cm/év felhalmozódást becsült. Gábris és társai (2002) a Közép-Tiszán 0,1-0,5 cm/év feltöltődést, mig Vass és társai (2009) 0,2-1 cm/év Ütemű hordalék-felhalmozódást mért. Az Alsó-Tisza menti méréseink 0,3-0,8 cm/év feltöltődést mutattak (Sándor és Kiss, 2006, 2007). Ugyanakkor bebizonyítottuk, hogy a felhalmozódás vastagsága a Tisza mentén nem egyenletes, hiszen a vizsgált területegységekben a feltöltődés összvastagsága 40-260 cm között változik. Ezt alapvetően befolyásolja a hullámtér szélessége: szűkületekben vastag (egyes helyeken akár 250-260 cm), de kis mennyiségű (legfeljebb 1,4 millió m3), míg hullámtéri öblözetekben vékonyabb (van ahol csupán 40-50 cm), de nagyobb térfogatú (legfeljebb 6,14 millió m3) hordalék halmozódott fel. A feltöltődést a hullámtér szélessége mellett befolyásolhatják a beömlő mellékfolyók is. A vizsgált szakaszon jelentős hatása a Marosnak van, hiszen a torkolat alatti 3-4 km-es szakaszon az üledék vastagsága 50-100 cm-rel, míg térfogata a 1,5-szeresére növekedett. Ugyanakkor a Körösök torkolata alatt 70-120 cm-rel kevesebb hordalék rakódott le, illetve az üledék térfogata is 18-szor kevesebb, mint a torkolat felett. A hullámtéri feltöltődés fontos következménye a hullámtér átfolyási-keresztmetszet csökkenése, amely átlagosan 22,6%. Vizsgálatunk alapján kijelölhetőek azok a kitüntetett helyek (Szentes, Mindszent, Ányás, Algyő térségében, illetve Szegedtől délre), ahol a csökkenés a 40%-ot is meghaladja. Ezen szakaszokon célszerű lenne a hullámtéren az árvizek levonulásának segítése, hiszen a nagyobb vízsebességű víztömegből kevesebb hordalék rakódhat le. Ugyanakkor a probléma pontosabb feltárásához ezeken a helyeken a mentett oldalról is jobb vertikális felbontású domborzatmodell szükséges. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatást az OTKA 119193 sz. pályázata támogatta. Az adatokért köszönet illeti az ATIKÖVÍZIG munkatársait. IRODALOM Balogh J., Nagy /., Schweitzer F. (2005). A Közép- Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken. Földrajzi Értesítő. 54 (1-2), 29-59. Bogárdi J. (1971). Vízfolyások hordalékszállitása. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 838. Borsy Z. (1972). Üledék- és morfológiai vizsgálatok a Szatmári-síkságon az 1970. évi árvíz után. Földrajzi Közlemények. 96 (1), 38-43. Fiala K, Kiss T. (2005). A középvízi meder változásai az 1890-es évektől az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny. 85 (3), 60-65. Gábris Gy., Telbisz 71, Nagy B., Belardinelli, E. (2002). A tiszai hullámtér feltöltődésének kérdése és az üledékképződés geomorfológiai alapjai. Vízügyi Közlemények. 84 (3), 305-322. Ihrig £>.(1973). A magyar vízszabályozás története. OVH, Budapest, p. 398. Károlyi Z. (1960). A Tisza mederváltozásai, különös tekintettel az árvízvédelemre. VITUKI 8. Budapest, p. 102. Kiss T. 2014: Fluviális folyamatok antropogén hatásra megváltozó dinamikája: egyensúly és érzékenység vizsgálata folyóvízi környezetben. Akadémiai doktori értekezés, Szeged, pp. 56-57. Kiss 71, Fejes A. (2000). Flood caused sedimentation on the foreshore of the River Tisza. ACTA Geographica Szegediensis. 37, 51-54. Kiss 71, Oroszi V., Sipos Gy., Fiala K, Benyhe B. (2011). Accelerated overbank accumulation after nineteenth century river regulation works: A case study on the Maros River, Hungary. Geomorphology. 135, 191- 202. Kiss 71, Sipos Gy., Fiala K. (2002). Recens üledékfelhalmozódás sebességének vizsgálata az Alsó- Tiszán. Vízügyi Közlemények. 84 (3), 456-472. Kiss 71, Sípos Gy., Oroszi Fl, Barta K. (2004). Üledékfelhalmozódás mértékének vizsgálata a Maros és az Alsó-Tisza hullámterén. II. Magyar Földrajzi Konferencia (CD kiadvány), Szeged, 1 - 22. Koncsos L., Kozma Zs. (2007). A hullámtéri feltöltődés becslése a Tisza magyarországi szakaszán. Hidrológiai Közlöny. 87 (5), 59-63. Kozák M., Rátky I. (1999). Hullámtér szélességének és beépítettségének hatása az árvízszintekre. Vízügyi Közlemények. 81 (2), 311-317. Lászlóffy W. (1982). A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a Tisza vízrendszerében. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 610. Nagy L, Schweitzer F., Alföldi L. (2001). A hullámtéri hordalék lerakódás (övzátony). Vízügyi Közlemények. 83 (4), 539-564. Pálfai I. (2001). Magyarország holtágai. Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, Budapest. Rátky I, Farkas P. (2003). A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére. Vízügyi Közlemények. 85 (2) 246-265. Rátky 7., Rátky É. (2009). Lehetőséges a Tisza vízszállító-képességének javítására. Hidrológiai Közlöny. 89 (1) 35-44. Sándor A. (2011). A hullámtér-feltöltődés folyamatának vizsgálata a Tisza középső és alsó szakaszán. Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem Sándor A., Kiss 71(2006). A hullámtéri üledékfelhalmozódás mértékének vizsgálata a Közép- és az Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny. 86 (2), 58-62. Sándor A., Kiss 71 (2007). A 2006. tavaszi árvíz okozta feltöltődés mértéke és az azt befolyásoló tényezők
