Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy Judit - Kiss Tímea - Fiala Károly: Hullámtér-feltöltődés vizsgálata az Alsó-Tisza mentén: I. Hullámtér-szélesség és beömlő mellékfolyók hatása az akkumulációra
Nagy J., Kiss T. és Fiala K.: Hullámtér-feltöltődés vizsgálata az Alsó-Tisza mentén I. Hullámtér-szélesség és beömlő... 63 | 300 'I 250 1 ^200 t | 150 v(U w I 100 I 50 4) 0 H 0 1000 2000 3000 4000 4. ábra. A feltöltődés térfogata (a) és vastagsága (b) illetve a hullámtér szélessége közötti kapcsolat (Megjegyzés: A: tág szakasz, B: tág-szűkülő szakasz, C: szűk szakasz, D: szűk-táguló szakasz) Figure 4. Correlation between the volume (a) and depth (b) of the deposited sediment and the width of the floodplain (Legend: A:wide floodplain, B: wide but narrowing floodplain, C: narrow floodplain, D: narrow and widening floodplain) Mellékfolyók hatása a feltöltődésre A hullámtéri feltöltődést rövidebb szakaszokon, de a hullámtér teljes szélességében befolyásolhatják a betorkolló mellékfolyók (5. ábra). Azonban a Hármas- Körös és a Maros feltöltődésre gyakorolt hatása jelentősen eltér. A torkolatok feletti és alatti 3-4 km-es szakaszokat összehasonlítva megállapítható, hogy a Hármas-Körös torkolatától lefelé nem tapasztalható nagyobb vastagságú és térfogatú hordalék-felhalmozódás, míg a Maros esetében igen. A Hármas-Körös torkolata feletti szakaszokon a felhalmozódott hordalék vastagsága 100-220 cm, míg az az alatti szakaszokon csupán 30-100 cm, tehát a torkolattól lefelé 70-120 cm-rel kevesebb hordalék halmozódott fel. Ezzel ellentétben a Marostorkolat feletti hullámtéren 50-150 cm, míg azalatt már 100-250 cm a hordalék vastagsága, tehát a Maros torkolatától folyásirányban lefelé 50-100 cm-rel nőtt a feltöltődés mértéke. A lerakott hordalék térfogata is hasonló tendenciát mutat, a Hármas-Körös torkolata alatt közel 95%-kal kevesebb hordalék halmozódott fel, mint a torkolat feletti szakaszokon, míg a Maros esetében a hordalék mennyisége 150%-kal nőtt. 5. ábra. A Hármas-Körös és a Maros torkolata alatt és felett a hullámtér domborzati viszonyai Figure 5. Elevation conditions in the vicinity of the confluence of the Hármas Körös and Maros Rivers A két mellékfolyó eltérő hatása a hullámtéri feltöltődésre elsősorban eltérő esésükben, különböző hidrológiai tulajdonságaikban, illetve a szállított hordalék eltérő mennyiségében is keresendő. A Maros viszonylag nagy eséssel (7-9 cm/km) torkollik a jóval kisebb esésű Tiszába (~2 cm/km), így a beérkező vízmennyiség a nagy eséskülönbség miatt lelassul és árvízkor a többlethordalékot a hullámtéren lerakja. Ezt a hatást tovább erősíti, hogy ezen a szakaszon a visszaduzzasztott árvizek gyakoriak. Ráadásul a Maros jóval több lebegtetett hordalékot is szállít (4,2 millió rnVév; Bogárdil971), mint a Tisza vagy a Körösök, ezért a torkolat alatti, szűk szakaszon a hullámtér feltöltődés jelentős. Ezzel ellentétben a Körösök esése (0,5-3,3 cm/km) hasonló a Tiszáéhoz, tehát a vízsebesség kevésbé módosul. Ráadásul a Körösök lebegtetett hordalék
