Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Mentes Gyula: Hidrológiai folyamatok hatása a dunai magaspartok mozgására
38 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 4. sz. nagyobb volt. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy minél kisebb a partfal stabilitása, annál nagyobbak az egyes regressziós együtthatók. Különösen a talajvíz hatása erősödik fel a partfal stabilitásának csökkenése esetén. EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE Az 5. ábra a dunaszekcsői partfal felépítését és mozgási folyamatait mutatja, azonban a bemutatott partfal szerkezet közelítőleg a dunaföldvárira is érvényesnek tekinthető. Mindkét partfal mozgásának esetében jelentős szerepe van a partfal mögötti talajvízszintnek és a Duna vízszintjének, illetve a köztük levő hidrosztatikai nyomáskülönbségnek. A talajvíz által a partfal alól a Dunába mosott anyag általában lassú keleti irányú dőlést okoz. Ezek a dőlések általában kisebb, de nagyobb omlásokhoz vezetnek. Ezen kívül a partfal alatti felázott lösz, illetve annak hiánya a partfal Duna felőli oldalának szilárdságát jelentősen csökkenti, amely miatt szakadási felületek, KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Az elvégzett mérések és vizsgálatok támogatásáért a szerző köszönettel tartozik a K 81295 számú OTKA pályázatnak, a helyi önkormányzatoknak, továbbá Molnár Tibornak, Gimesiné Németh Ágnesnek és Schlaffer Ferencnek a mérésekben való közreműködésükért. IRODALOMJEGYZÉK Dómján J. (1952). Középdunai magaspartok csúszásai. Hidrológiai Közlöny 32, 416-422. Fox G. A., Wilson G. V. (2010). The role of subsurface flow in hillslope and stream bank erosion: a review. Soil Science Society of America Journal 74, 717- 733. Horváth Zs., Scheuer Gy. (1976). A dunaföldvári part- rogyás mérnökgeológiai vizsgálata. Földtani Közlöny 106,425-440. Juhász A. (1999). A klimatikus hatások szerepe a magaspartok fejlődésében. Földtani Kutatás XXXVI, 14- 20. repedések alakulhatnak ki a partfalban. Amennyiben a kialakult feszültségek meghaladják a partfal nyírószilárdságát a partfalszakaszok lassú süllyedése, vagy hirtelen rogyása következik be, amely nagyobb csuszamlással is együtt járhat. A szakaszos süllyedés, rogyás esetében a felázott löszt a süllyedő rész nemcsak a Duna irányába, hanem a stabil partfal alá is benyomja, ahonnan az a talajvízzel lassan a Duna irányába sodródik. Ez okozza a stabil partfalrész kelet-nyugati irányú oszcilláló dőlését (4. ábra). Mindezen mozgásformák és okainak leírása a dunai partfalak vizsgálatával, illetve mozgásainak ismertetésével foglalkozó publikációkban megtalálhatók. Ezen tanulmány legfontosabb eredménye, hogy mindezt folyamatos műszeres vizsgálatokkal támasztja alá, továbbá bizonyítja, hogy a talajvízszintnek a Duna vízszintjéhez képesti hatása jóval nagyobb, mint azt korábban feltételezték. Karácsonyi S., Scheuer Gy. (1972). A dunai magaspartok építésföldtani problémái. Földtani Kutatás 15,71-83. Kaszás, F., Kraft, J. (2009). A dunaszekcsői magaspart rogyásos suvadása. Mélyépítő Tükörkép Magazin 8, 35-39. Kleb B., Schweitzer F. (2001). A Duna csuszamlásveszélyes magaspartjainak településkörnyezeti hatásvizsgálata. In: Ádám, A., Meskó, A. (Eds.), Földtudományok és a földi folyamatok kockázati tényezői. Bp. MTA, pp. 169-193. Kraft J. (2011). Dunai magaspart dunaszekcsői részletének rogyásos suvadásai. In: Török, Á., Vásárhelyi, B. (Eds.), Mémökgeológia-Kőzetmechanika 2011, pp 1-12. Lóczy D., Balogh ./., Ringer A. (1989). Landslide hazard induced by river undercutting along the Danube. In: Embleton C., Federici P. R., Rodolfi G. (Eds.), Geomorphological Hazards, Supplements of Geográfia Fisica e Dinamica Quatemaria, vol. 2, pp. 5-11. J. ábra. A dunaföldvári és a dunaszekcsői partfalmozgási folyamatok Figure 5. Movement processes of the high bank in Dunafóldvár and Dunaszekcső
