Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Mentes Gyula: Hidrológiai folyamatok hatása a dunai magaspartok mozgására
Mentes Gyula: Hidrológiai folyamatok hatása a dunai magaspartok mozgására 35 Az adatgyűjtést órás mintavételezéssel végeztük. Az adatok kiolvasása az akkumulátorok cseréjével együtt kb. 40-50 naponként történt. A talajvízszintet Dataqua típusú vízszintmérőkkel óránként regisztráltuk (http3). A Duna vízállását az Országos Vízjelző Szolgálat honlapjáról töltöttük le (http4). Mivel ez utóbbi csak naponként állt rendelkezésünkre, a dőlésmérő, az extenzométeres és a talajvíz adatokból mozgó átlagolással napos adatokat állítottunk elő. Az egyes dőlés komponensek és a vízszintek, valamint a hőmérséklet közötti kapcsolatot korreláció- és többváltozós regresszió analízissel vizsgáltuk. VIZSGÁLT PARTFALAK ÉS MÉRÉSI EREDMÉNYEK Dunaföldvár A dunaföldvári partfal mozgásának vizsgálatához a tesztterületet a Duna-hídtól északra a Felső Öreghegyen jelöltük ki (7. ábra), amelynek lösz platója 20-30 m meredek oldallal esik a Duna síkjába. A Felső Öreghegyet egy 150-200 m széles völgy választja el az Alsó Öreghegytől. Ez a völgy, valamint a Bölcskei völgy határozza meg a talajvíz folyását a partfal hátsó részéhez, a Duna irányába, ahogy azt az la. ábrán látható nyilak mutatják (Mentes és társai 2009). A dunaföldvári magaspart geológiai szerkezetének, hidrológiai viszonyainak részletes vizsgálata és ismertetése a korábbi nagy csuszamlások (pl.: 1964, 1965, 1970, 1993) után megtörtént és publikálásra került (pl.: Dómján 1952, Pécsi 1971, Karácsonyi és Scheuer, 1972, Horváth és Scheuer 1976, Scheuer 1979, Pécsi és Scheuer 1979, Pécsi és társai 1979, Kieb és Schweitzer 2001, Mentes és Epemé 2004, Mentes és társai 2009), ezért itt ezek részletes ismertetésére nem térünk ki. 7. ábra. A dunaföldvári tesztterület elhelyezkedése (a), és a vizsgált partfalszakasz egy részlete (b) Figure 1. The location of the study area in Dunaföldvár (a) and a section of the investigated high bank (b) (Megjegyzés: TA a partfal lábánál, TT a partfal tetején telepített dőlésmérők, VE a vertikális fúrólyuk extenzométer, TV, pedig a talajvízszint mérésének helyét jelöli. A szaggatott nyilak a talajvíz áramlásánakfő irányait jelzik.) A partfalmozgások folyamatos megfigyelésére 2002- ben két fúrólyuk-dőlésmérőt telepítettünk. Egy dőlésmérőt a partfal tetején (TT), egyet pedig a lábánál (TA) helyeztünk el úgy, hogy az y tengelyük a Duna irányára merőleges, x tengelyük, pedig azzal párhuzamos. A felső dőlésmérő mellett 2005-ben elhelyeztünk egy fúrólyuk extenzométert a partfal függőleges irányú mozgásainak megfigyelésére. A műszerek installálását és a mérés módját Mentes (2017b) részletesen ismerteti. A talajvízszintet 2011-től mértük a TV-vel jelölt helyen (la. ábra). A 2011 és 2014 között regisztrált adatsorokat a 2. ábra mutatja. Az ábrából látható, hogy a partfal mozgását közel éves periódusú, szezonális jellegű, néhány 100 pradián nagyságrendű, váltakozó irányú dőlés jellemzi. A 2002 és 2014 között mért adatsorból meghatároztuk a partfal dőlését. A számítások szerint 12 év alatt a partfal lába 126 pradiánt dőlt ÉÉK irányba, míg a partfal teteje 162 pradiánt DK irányba. Ez utóbbi dőlést a partfal tetején kialakított mérőhely közelében a 2005-ben történt omlás is bizonyítja (lb. ábra). A partfal lábának ÉÉK-i dőlését az okozhatja, hogy az északi irányból folyó víz a folyó kanyarulata miatt a tesztterület északi felét jobban alámossa, mint a délre esőt. A partfal délkeleti dőlését a partfal alól a Dunába áramló talajvíz által kimosott anyag okozhatja. Az la. ábrából látható, hogy a vizsgált partfal déli része felé áramlik a partfal hátteréből a talajvíz. Tehát itt a Dunába irányuló talajvíz áramlása intenzívebb, mint a vizsgált terület északi részén. Ezenkívül a délkeleti irányú dőlésben tektonikai mozgásoknak is szerepe lehet (Mentes 2017b). A partfalmozgások és a vízszint változások közötti összefüggések kimutatása céljából a mért adatokat többváltozós regresszió-analízisnek vetettük alá. A kapott korrelációs és regressziós együtthatókat az 7. táblázat tartalmazza. A táblázatban az egyes dőlésirányok, a vertikális elmozdulás és a Duna vízszintje (DV), a talajvízszint (TV), valamint a levegő hőmérséklete (T) közötti korrelációs és regressziós együtthatók találhatók. A regressziós együtthatók megadják, hogy pl. 1 m talajvízszint emelkedés hány pradián dőlést okoz. Jól látható, hogy a talajvízszint 1 méteres változása által okozott dőlések kb. három nagyságrenddel nagyobbak, mint amit a Duna 1 méteres víz- szintváltozása okoz.
