Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)

2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Borics Gábor - Ács Éva - Boda Pál - Boros Emil - Erős Tibor - Grigorszky István - Kiss Keve Tihamér - Lengyel Szabolcs - Reskóné Nagy Mária - Somogyi Boglárka - Vörös Lajos: Magyarország fontosabb vizeit érintő problémák, beavatkozások és a jelenlegi állapot áttekintése

Borics Gábor és társai: Magyarország fontosabb vizeit érintő problémák, beavatkozások és a jelenlegi állapot áttekintése 93 Ezen tavak monitorozása, felmérése és kezelése speci­ális megközelítést igényel, amely eltér a sekély tavakra al­kalmazott módszerektől. A mély vizű bányatavak jelentős része a legjobb minőségű felszíni vizeknek tekinthetők Magyarországon, azonban átfogó kezelési tevékenység nélkül vízminőségük gyorsan kedvezőtlen irányba moz­dulhat el. A rekreációs halászat, az idegenhonos halfajok terjedése, műtrágyák használata a vízgyűjtőn, számos bá­nyató esetén kedvezőtlen folyamatokat eredményez, amit a fokozott fitoplankton produkció és a mélyebb rétegek oxigénkészletének kimerülése jelez. Az utóbbi években helyi intézkedéseket kezdeményeztek és hajtottak végre a bányatavak vízminőségének védelme érdekében, de a ta­vak országosan elfogadott, átfogó, kezelése még nem meg­oldott. 18. ábra. Gyékényesi kavicsbánya ló (Dráva mente) Figure 18. Gyékényes gravel pit lake along the River Drava Halastavak A 19. századtól megkezdett nagy léptékű folyószabá­lyozások a Tisza és a Duna halállományának jelentős mér­tékű csökkenését, ez által pedig a hagyományos folyóvízi és ártéri halászat visszaszorulását eredményezték. A folya­mat eredményeként a csatornák és a kisvízfolyásokon lé­tesített halastavak váltak a haltermelés és hasznosítás el­sődleges területeivé (Specziár és Erős 2015). A halterme­lési céllal hasznosított völgyzárógátas tározók és halasta­vak hozzávetőleges területe jelenleg, Magyarországon, 25 000-30 000 ha. A ponty (Cyprimts carpio) messze a legin­kább hasznosított halfaj a tógazdasági termelésben. Emel­lett igen jelentős a fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) és az amur (Ctenopharyngodon idella) szerepe, a süllő (Sander lucioperca), a csuka (Esox lucins), a harcsa (Silurus glanis), a compó (Tinea tinea), a pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis), valamint néhány ponty és sügérféle bír még kisebb súllyal. Sajnos számos halastó zsilipje nem megfelelő arra, hogy meggátolja a tavakban felszaporodó idegen-honos, inváziós halfajok kiszökését természetes vizekbe. Emellett a völgyzárógátas halastavak jelenlegi állapotukban, a vízfolyásrendszerek fragmentálódását okozzák. A hazai vízgazdálkodás egyik nagy kihívása az emberiség számára nélkülözhetetlen szá­mos ökoszisztéma szolgáltatás (pl. vízvisszatartás, akvakultúra, horgászat) és a különböző vízterek jó ökoló­giai és természetvédelmi állapotának fenntartása közötti összhang megteremtése lesz az elkövetkező évtizedekben. Kis kö rei-víztá rozó A Kiskörei-víztározó Magyarország legnagyobb mes­terséges állóvize. Az első magyarországi védőgátat a Tisza mentén 1954-ben emelték, Tiszalöknél. A második duz­zasztógát rendszer, a Kiskörei-víztározóval, 1967 és 1973 között épült. A Tisza középső szakaszán - a Kisköre és Ti- szavalk közötti folyószelvényt felduzzasztva - létesült a tározó, mely 127 km2-es területével a második legnagyobb állóvíz lett a Kárpát-medencében. A víztározón erőmű lé­tesült, valamint öntözéshez szolgál vízforrásként. Létrejöt­tének célja a Jászsági- és Nagykunsági főcsatornák vízel­látásának biztosítása, a térség olcsó villamosenergia ellá­tása, turisztikai és vízi sportra alkalmas terület létrehozása volt. Ezen kívül igen fontos madár menedékhellyé és ter­mészetvédelmi területté is vált. Az első duzzasztás 1973-ban- az üzembe helyezéskor - történt, majd 1978-ban a második ütem is megvalósult. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasz- tási szint kb.150 cm-es vízemelkedést jelentene, azonban ezt már a gátak nem bírnák el, így a 127 km2 területből 43 km2 a szárazulatok kiterjedése. Közepes a vízmélysége 1,3 m, de az élő Tisza folyómedrében 17 m is lehet. A folyó hossza a tározóban 33,5 km. Az elárasztás előtt a hullámtér 40%-át mocsári és vízi vegetáció, mocsárrétek és nedves legelők alkották, míg 28%-át természetes ártéri füz-nyár ligeterdők, valamit telepített erdők és gyümölcsösök tették ki. 23%-a volt mezőgazdasági terület, melyet az árvizek folyamatosan veszélyeztettek. A Kiskörei-víztározó mai képe egy hosszú folyamat eredménye. Elkülönült víztestekből képződött, amin belül a rendszerek is élesen elkülönülnek egymástól mind meg­jelenésükben, mind hidrológiájukban és hidrobiológiái tu­lajdonságaikban. Ökológiai szempontból a Kiskörei-víztá­rozó egy sekély tó típusú, "átfolyó jellegű" víztározó. Ezért is mondják, hogy a Tisza itt az a folyó, amelyik áll, és az a tó, amelyik árvízkor folyik. A tározó vízrendszerét úgy kell elképzelni, mint az emberi szervezet érhálózatát. A Tisza folyót tekinthetjük fő ütőérnek, a természetes mellékfolyó­kat (Kis-Tisza, Eger patak) és öblítő csatornákat mellékerek hálózatának, az ezekből oldal irányban kiágazó kisebb fokokat pedig hajszálereknek. Nagy léptékű mozaikosságát jól mutatják a szinte egy­mást érő mocsarak, sekély tavak, az áradások által kimé­lyített vízgödrök, keskeny csatornák, melyek egyes vízte­reket összekötnek. A növényzet területi aránya évről évre növekszik, a vízi- és mocsári növényzet egyre nagyobb te­rületet hódít el a nyílt vízfelülettől. A Kiskörei-tározó terü­letén öt medencét különböztetünk meg, melyek jól elkülö­níthetők egymástól: a Tiszavalki-, a Poroszlói-, a Tiszafü­redi-, és a Sarudi-medence, valamint az Abádszalóki-öböl. A környezeti feltételek átalakulása minőségi és meny- nyiségi változásokat is okoz a flóra és fauna planktonikus és bentikus elemeiben. Mivel a növényi tápanyagok kon­centrációja a Tiszában magas, a fitoplankton fő limitáló té­nyezője a hőmérséklet és a lebegő szilárd anyag. A fent említett változók éves ingadozásai összeköthetők az áradá­sokkal. Az áradási periódusokra alacsony fajszám és egyedszám jellemző. Nyáron a plankton összetétele - mind faj számban, mind egyedszámban - hasonló más na­gyobb tározókéhoz. A tározó bentikus faunája fajokban vi­szonylag gazdag. A planktonhoz hasonlóan a bentikus

Next

/
Thumbnails
Contents