Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Borics Gábor - Ács Éva - Boda Pál - Boros Emil - Erős Tibor - Grigorszky István - Kiss Keve Tihamér - Lengyel Szabolcs - Reskóné Nagy Mária - Somogyi Boglárka - Vörös Lajos: Magyarország fontosabb vizeit érintő problémák, beavatkozások és a jelenlegi állapot áttekintése
84 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. Belgrád); e tekintetben egyedülálló a világon. Partját kastélyok, várak kísérik, hajdanán nagy birodalmak határát is jelentette, és ma is fontos nemzetközi kereskedelmi útvonal. A Rajna-Majna-Duna csatorna átadását követően, 1992-től a folyó az Északi-tengert a Fekete-tengerrel köti össze, Rotterdam és Sulina között 3500 km-es hosszúságban. A Duna a Kisalföldnél éri el hazánkat. A Dévényikapu áttörése után sebessége és hordalékszállítása csökken, s görgetett hordaléka kiülepedésével különleges belső deltát hoz létre, ez a Csallóköz és Szigetköz. A Pilis és a Börzsöny között alakult ki Visegrádnál a festői Duna-ka- nyar, ahonnan dél felé fordul a folyó és az Alföldön fut keresztül. Budapest fölött és alatt két nagy szigetet hozott létre, a Szentendrei- és a Csepel-szigetet. A Szentendrei- Duna szabadon folyó ág, míg a Ráckevei (Soroksári) - Duna vízszintjét felső és alsó zsilippel szabályozzák. A magyarországi Duna teljes hossza 417 km, s hazánk meghatározó hidrográfiai tényezője. A folyó 19. századi nagy szabályozása után kialakult „természetes vízjárását”, a múlt század közepétől fölgyorsult tározó és vízi-erőmű építések (melynek utolsó és legnagyobb síkvidéki tározót létrehozó része a Bősi-vízlépcső) számottevően befolyásolták. A tározókban jelentős a görgetett és lebegtetett hordalék-visszatartás, melynek következtében a hazai szakaszon 1-2 méteres meder-süllyedés alakult ki, számos szakaszon nőtt az árvízi kockázat. A Duna mentén a turizmus, a vízi sportok, a vízhez kötődő rekreációs tevékenység mind jelentősebb. A vízi áru- szállítás és személyszállítás szintén nagy jelentőségű. Ez utóbbi a Passau - Budapest szakaszon különösen fontos, azért is, mert a budapesti Duna-part az UNESCO Világ- örökség része. Ajelentős folyószabályozás ellenére az eredeti ártéri ökoszisztémákból számos megmaradt (7. ábra). Jó példák erre a régi mellékág rendszerek, az ártéri erdők, melyek pl. Gemenc térségében találhatók, ahol számos védett madár fészkel, pl. rétisas, fekete gólya, barna kánya, bakcsó. Az új évezredben meg kell találjuk a hajózás, ivóvízszolgáltatás, energiatermelés, rekreációs igények közötti harmóniát, hogy csak a legfontosabbakat említsük, tudva, hogy ezek más-más kezelési módszereket igényelnek. Az egyik legfontosabb problémát az erőművek tározói jelentik, melyek (ahogy már említettük) visszatartják a lebegtetett hordalék egy részét és a görgetett hordalékot, ami az alvízi szakaszon medersüllyedést eredményez. Ez a hazai Duna szakaszon, így Budapesten is, a parti szűrésű ivóvízbázist veszélyezteti. A csökkenő vízszint pl. Gemenc térségében is azt eredményezi, hogy számos mellékág közvetlen kapcsolata megszűnik a főággal, csökken az árvízi elöntések időtartama vagy számos mellékág teljesen lefűződik. 1. ábra. A Duna Gödnél Figure 1. Danube River at Göd 2. ábra. Az a-klorofill-koncentráció vegetáció periódusban mért éves átlagának a változása a Dunában Gödnél. A piros vonal jelzi a jó/közepes határértéket Figure 2. Changes of yearly average chlorophyll a concentration in Danube River at Göd, measured in the vegetation periods. Red line indicates the good/moderate border Az 1950-es és ’60-as években az ipari fellendüléssel nában jelentősen növekedett a növényi tápanyagok menyjáró növekvő szennyvíz terhelés és a mezőgazdaság foko- nyisége. Az 1960-as és ’70-es években gombamód szapozódó műtrágya felhasználásának eredményeképpen a Du- rodó vízi erőművek tározóinak hordalék-visszatartása a le-
