Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ligetvári Ferenc: Az öntözés szerepe
59 Az öntözés szerepe Ligetvári Ferenc egyetemi magántanár (Email: ferenc.ligetvari@gmail.com ) Mottó „Csak az állam lehet képes arra, hogy megfelelő lökést adjon az öntözésnek, s nagyon fontos a tervszerűség ebben a munkában: ne ötletszerűen történjék az öntözőművek kiépülése, mint ahogyan korábban a vasutaké történt.” (Kossuth Ferenc) Kivonat Az öntözés a magyar mezőgazdaság meghatározó fejlődését szolgálta a múlt század '70-es és '80-as éveiben. A koncentrált termelés és a szovjet piac a mezőgazdaság stabilizálását tette lehetővé. Mindehhez hozzájárult a nyugati technika "beengedése", illetve igénybe vétele. A FAO által kezdeményezett "Öntözéses Takarmánytermesztés a Tisza-völgyben" fejlesztési program az 1960-as évek végétől a világ élenjáró tudásának megszerzését tette lehetővé a szakma iránt elkötelezettek részére. Eredményeként a nemzetközi szakmai szervezetekben több funkciót töltöttek be - azonos időben - kutatóink és oktatóink. A tulajdonosi váltás - piacvesztés miatt és a szervezettség hiányában —a több száz hektáros öntözőtelepek működtetésének megszüntetését eredményezte. A megújulás a támogatási és irányítási feltételek reformálása nélkül kevésbé képzelhető el. Kulcsszavak Termelésfejlesztés, gazdasági növekedés, technikai megújulás, tudásvesztés ellensúlyozása, hidrológia The role of irrigation Abstract Irrigation served determinant development role in the Hungarian agriculture in the 1970s and 80s. Focused production and the Soviet market made the stabilization of the agriculture possible. The „admission” and utilization of Western technology contributed to all these. „Irrigated cropping in the Tisza Valley” development program - as of the end of 1960s - initiated by FAO enabled committed professionals to gain advanced knowledge. As a result of that our researchers and professors occupied several positions simultaneously in international professional organizations. Due to market loss, lack of organization and the ownership change resulted in ceasing the operation of hundreds of hectars of irrigation plants. Revival is less conceivable without the reformation of support and management conditions. Keywords Production development, economic growth, technical revival, compensation of knowledge loss, hydrology BEVEZETÉS Nemzetközi konferenciák ajánlásait olvasva, hallgatva, nézve mindenütt nagy általánosságot tartalmaznak az ösz- szegző gondolatok. Ezek az alapigazságok önmagukban az emberi létfeltételekre utalnak, azonban általunk nehezen értelmezhetőek. Őseink azért ragadták meg a letelepedés és az itt maradás gondolatát, mert fában, rétben, vízfolyásokban gazdag környezetre leltek. Az ősi környezeteket (Ordosz - fennsík, Turáni - alföld) a klímaváltozás okozta megélhetési gondok miatt hagyták el, és itt a mérsékelt égövben meg- nyugtatató feltételeket találtak. Ők nem referendumokat fogalmaztak meg, hanem cselekedtek. Nem mondták ki, amit Hágában a 2. Víz Világfórum 2000-ben megfogalmazott, igazolva a fejlett, gazdagabb országok/népek tájékozottságát: „A földkerekség valamennyi személyének, most és a jövőben, hozzá kell jutnia megfelelő mennyiségű tiszta vízhez, amely ivásra és szanitáció működtetésére elengedhetetlenül szükséges, és elegendő élelem és energia is elérhető áron álljon rendelkezésre. Ezeknek az alapvető emberi szükségleteknek és életfeltételeknek ellátásához szükséges szolgáltatásokat elfogadható áron kell megvalósítani, a természettel teljes harmóniában maradva. Alapvető elv, hogy a földi vízkészlet szolgálja az ökoszisztémát, a településeket és az állandósult hidrológiai körforgást, amelyet figyelembe kell venni a fejlesztések során, hogy az emberi tevékenység és a jólét fenntartható legyen.” (World Water Council 2000) A tanulmány megvitatja: i) az öntözés miért fontos a magyar mezőgazdaság számára, ii) az öntözés ügyét hogyan kezelték az elmúlt században, és ifi) mit lenne ajánlatos tenni, hogy javítsák öntözéssel a mezőgazdaság termelés jövedelmezőségét és a termelés biztonságát, különösen a leginkább szárazságnak kitett Tisza-völgyi régióban. A KIALAKULT ARÁNYOK Az emberiség létszámának növekedése a földi vízkészletek kihasználásának állandósultságát eredményezte. A kitűzött célok megvalósításához kevés tartalék áll már csak rendelkezésre. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy szinte molekulára „leosztott” arányok alakultak ki. Miközben az emberi jogok tiszteletben tartására törekszünk, eközben szembe találjuk magunkat a földrészek teljes vízkészlet kapacitásának hasznosításával. A fejlett világ már felélte a tartalékait (1. és 2. ábra). A fejlett gazdasággal rendelkező régiókban, valamint egyes fejlődő régiókban is minimális különbség található az 1990-es és 2025-ös adatok között.
