Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Papp Mária - Ritvayné Szomolányi Mária - Szalay Miklós - Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes: Vízellátás Magyarországon
Papp Mária, Ritvayné Szomolányi Mária, Szalay Miklós, Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes: Vízellátás Magyarországon 45 Gazdasági oldalról egy másik hátrányos vonatkozás, hogy a régió még mindig igen távol van a Víz Keretirányelvben megfogalmazott költség visszatérülés elvének alkalmazásától. Pusztán a működési költségeket fedezi a begyűjtött vízdíj mértéke. A beruházások közpénzekből és külső transzfereken keresztül valósulnak meg. A régiót érintő beruházások összértéke mintegy 3,5 milliárd Euro, mely lényegesen a szükséges szint alatt van, különösen, ha figyelembe vesszük az EU-s és nemzeti szintű célkitűzéseket. A fenti tanulmány szerint Magyarország sereghajtó a maga 15-38%-os teljes szektort érintő finanszírozottsá- gával nemcsak a régióban, de európai viszonylatban is. Ha az egy fogyasztóra vonatkozó 13 Euro-s értéket vesszük alapul, a kilátások még sötétebbnek tűnnek. Az elmúlt években infláció feletti volt a költségek emelkedése. Ez a folyamat befolyásolta a díjakat is, melyek szintén jelentős mértékben emelkedtek egészen 2013-ig. A szektor regionális teljesítménye a nemzetközi színvonal alatti, különösen, ha foglalkoztatottak és a nem számlázott víz mennyiségét tekintjük. Magyarországon a nem számlázott víz mértéke 6,1%-os, mely kicsivel az elvárt feletti, de jóval a regionális 35% alatti és még az EU- s 14%-nál is kevesebb, mint a fele. Mivel ez a paraméter szorosan kapcsolódik a hálózat jó állapotához, a fenntartás és a rekonstrukció kiemelten fontos szerepet tölt be. Mindezek tükrében, megállapítható, hogy a közműszolgáltatók hatékonysága, valamint az adott terület gazdasági fejlődése közötti szoros kapcsolat van, számtalan ponton hatnak egymásra. Az alkalmazottak létszáma egy jelenleg is folyamatban lévő téma, főleg a területi üzemeltetésben álló közművek esetében. A munkaerő termelékenységi ráta 1000 lakosra vonatkoztatva 1,7, mely majdnem egyenlő a régiós átlaggal, azonban az EU-s elvárt értéket, mely 1000 főre vonatkoztatva 1, jelentősen gyengébb. Ez egy olyan faktor, ahol a mérethatékonyság jelentős szerepet kaphat a jövőben. Egy másik - a vállalatok hatékony kereskedelmi gyakorlatát meghatározó - paraméter, a behajtási hányados. Hagyományosan a Duna régió nyugati területén ez az érték igen magas, gyakran meghaladja a 100%-ot, így például Ausztriában 105%, Szlovákiában 116%, addig hazánkban ez az érték 94%, mely elmarad a régiós átlagtól is. Fontos itt megjegyezni, hogy a paraméter meghatározása nem egzakt, országonként, sőt közművenként is eltérő. Egy teljesen más aspektusból tekintve, egy másik jelzőszám a régió vízszektorának teljesítmény-értékelésére a WUPI index (Water Utility Performance Index), mely három fő területet határoz meg (ellátottság, minőség és menedzsment) és tíz alkategóriát: ezen alkategóriákat értékelik aztán 1-10 között. Az elérhető maximális 100-ból, Magyarország a maga 81 pontjával a régió felső harmadában található, melynek átlagos értéke 69 lett az elemzés alapján. ÖSSZEGZÉS Megállapítható, hogy a magyar vízszolgáltató szektor a régió többi országával összehasonlítva jól teljesít. Másfelől, látnunk kell, hogy a nemzetközi színvonal és jó gyakorlat által elért eredmények alapján még további fejlődésre van szükség, mind regionális, mind hazai viszonylatban egyaránt. Összességében elmondható, hogy az információ- áramlás hiányosságai akadályozzák a hatékony döntéshozatalt, valamint a jogi támogatást meg kell erősíteni, hogy biztosabb hátteret nyújthasson a szereplőknek. Hosszútávon, az Európai Uniós és állami támogatásokat a megalapozott igények szerint kellene meghatározni, és hatásukat a lezárult projektek esetében is nyomon kellene követni. A vízi közművek üzemelésének engedélyét és az Uniós források lehívásának lehetőségét meghatározott minimum mérethez kötve hangsúlyosabb gazdasági nyomaték érhető el. Hatékonyság-értékelésen keresztül pedig sikeresebben lehetne támogatásért lobbizni. Kedvező kilátásokat vetít elénk, hogy az elmúlt években számos nagyvállalat felismerte a vízzel kapcsolatos üzleti kockázatok jelentőségét és annak direkt hatását a gazdasági fejlődésre. Ez a hozzáállás segíthet egy fontos szemléletmód kialakításában: a vállalati támogatottságéban (corporate water stewardship). Ezen kezdeményezés arra ösztönzi a vállalatokat, hogy egyre inkább a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatokat alkalmazzák, szélesítsék hatókörüket a témában, és ezáltal gyorsítsák a fenntarthatóság tudatosságának terjedését. Tágabb értelemben véve, megállapítható, hogy a vízszolgáltatás szoros kapcsolatban áll a társadalmi-gazdasági környezettel, melyben működik. Ezáltal egy kölcsönös ráhatás figyelhető meg a vízhez kapcsolódó fenntarthatósági vonatkozások és a gazdasági fejlődés között. Ha sikerül egy integrált szemléletmódot kialakítani és ezen keresztül megközelíteni a kérdéskört, nagyobb erővel tudunk hatni mások életminőségének javítására - mely tulajdonképpen a végső cél. IRODALOM Bethlendi András és Füstös András (2008). Közműves ivóvízellátás kiépítése és működés finanszírozási módjai a történelmi Magyarországon - Mire tanít a történelem? Vízmű Panoráma, 2008/3. Eördöghné Miklós Mária (21013). A lakossági vezetékes vízfogyasztás földrajzi sajátosságai Magyarországon PhD disszertáció, Pécsi Egyetem. KP MG és MAVIZ (2015). A magyar víziközmű ágazat bemutatása - átfogó tanulmány (2. kiadás), http:// docplayer.hu/3143935-A-magyar-vizikozmu-agazat- bemutatasa-atfogo-tanulmany.html Nagy Sándor (2013). A közüzemi ivóvízellátás története, jelene és regionalizálása Debrecenben. Agrártudományi Szemle. 2013/51. Revised River Basin Management Plan of Hungary, 2015 http://www.vizugy.hu/index.php?module=vizstrat& programelemid= 149 VMLK (1998). Az ivóvízellátás fejlődése Magyarországon. VMLK 45/ 1998. http://www.dunamuzeum.hu/public/laci/ivoviztan.doc
