Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Papp Mária - Ritvayné Szomolányi Mária - Szalay Miklós - Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes: Vízellátás Magyarországon
37 Vízellátás Magyarországon Papp Mária*, Ritvayné Szomolányi Mária**, Szalay Miklós***, Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes**** * Független szakértő, egyetemi docens ( papp2113@gmail.com ) ** Belügyminisztérium ( maria.szomolanyi@gmail.com ); *** Országos Vízügyi Főigazgatóság; **** Fővárosi Vízművek Kivonat A kedvező hidrogeológiai körülmények miatt Magyarország megbízható mennyiségű megújuló vízkészlettel rendelkezik, amely körülbelül 10 000 m3/fő/év mennyiséget biztosít különböző vízhasználati célokra. Míg hazánk felszíni vizei dominánsan (96%) a felvízi országokból származnak, és ezáltal az ország ki van téve a határokon túlról származó külső behatásoknak, a lakossági vízellátás szinte kizárólag a felszín alatti vízkészletekre alapozódik, amely hazai forrásból történő sokkal biztonságosabb ellátást biztosít. Ez a dolgozat a magyarországi közüzemi vízellátás kérdéseivel foglalkozik. Tárgyalja először, hogy milyen vízkészleteket használ az ország. A második részben tömör áttekintést ad a közüzemi vízellátás történetéről, majd bemutatja a jelenlegi helyzetet és végül néhány gondolatban felveti a közüzemi vízellátás jövőbeli fejlődési irányát. Kulcsszavak Közüzemi vízellátás, vízmérleg, vízkivétel, vízfogyasztás____________________________________________________________ Abstract Due to the favourable hydrogeological circumstances, Hungary has a solid access to renewable water resources, which could provide about 10 000 m3/capita/year water availability for different usages. While the country’s surface waters originate dominantly (96%) from upstream countries, and thus the country is susceptible to impacts coming through the border, the public water supply is based almost exclusively on subsurface water resources, which are much more secured internally. This paper focuses on public water supply issues of Hungary. It discusses first, what water resources the country can use. In the second part of the paper, a concise overview is given about the history, current status and some future perspectives of the public water supply industry in Hungary. Keywords Public water supply, water balance, water abstraction, water consumption________________________________________________ BEVEZETÉS A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon a közüzemi vízellátás helyzetéről Magyarországon. A szervezett lakossági vízellátás megjelenése az országban - legelőször főleg a nagyobb városokban - a 17-18. században kezdődött. Magyarország kedvező hidrogeológiai körülményei következtében a lakossági vízellátás számára a vízkészletek szinte mindenütt rendelkezésre álltak az országban. Tanulmányunk először rövid áttekintést ad a felszíni és felszín alatti vízkészletekről az ország teljes vízháztartásán belül, kiemelve a főbb vízhasználatokat. Ezt követően taglaljuk, hogy milyen változások várhatók középtávon az éghajlat- változást is figyelembe véve. A tanulmány második részében röviden bemutatjuk a lakossági vízellátás történelmi fejlődését, majd képet adunk a jelenlegi szolgáltatási szintről, a még meglévő ellátási különbségekről, a szolgáltatók összetételéről, valamint a szolgáltatási díjakról. A tanulmány végén felvázoljuk álláspontunkat a vízellátás hosz- szabb távú fenntarthatóságát biztosító feltételekről. FELSZÍNI VÍZKÉSZLETEINK Magyarország a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik és a Kárpát-medence nagyrészt síkvidéki területének mélyén, a vízgyűjtő középpontjában fekszik. Fő folyónk a Duna, amely a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig tartó közel háromezer kilométeres útján tizenkilenc ország területéről gyűjti össze a vizét, így a világ legnemzetközibb folyója. Minden, ami felettünk történik, tükröződik a Dunában, legyen az a víz minősége, mennyisége, hordaléka, vagy élővilága. Hét országgal vagyunk határosak és medencebeli fekvésünkből adódóan közülük hattal vagyunk alvízi viszonylatban, három kisebb folyó kitételével minden jelentősebb vízfolyásunk a határokon túlról érkezik. Felszíni vizek hazánkból három folyó, a Duna, a Tisza és a Dráva útján távoznak. Kitettségünket jelzi, hogy felszíni vízkészletünk 96%-a külföldi eredetű. Évente átlagosan 109 km3 víz érkezik hazánkba vízfolyások révén. Az ország területére hulló, átlagosan évi mintegy 600 milliméter csapadék 56 km3-t tesz ki. A csapadékból 48 km3 elpárolog, 3,3 km3 a talajba beszivárog és a felszín alatti vizeket táplálja, illetve 4,6 km3 közvetlenül a vízfolyásokba kerül. A határokon keresztül kilépő folyók évi átlagban 116 km3 vízmennyiséget szállítanak. Az ország területén a felszíni vízkészlet megoszlása térben és időben is egyenetlen. Az ország nyugati felének vízfolyásaiban, a Duna és a Dráva vízgyűjtőjén összpontosul a teljes lefolyás 70%-a, míg a Tiszának az ország közel felét lefedő vízgyűjtőjében csak a lefolyás 30%-a. Az időbeli egyenetlenség még szembetűnőbb: míg a Tisza és mellékfolyói a legnagyobb nyári vízigények idején átlagos (854 m3/s) vízhozamuknak csak 28%-át, 246 m3/s-ot szállítanak, addig a jóval kiegyensúlyozottabb vízjárású Duna és Dráva együttes átlagos 2835 m3/s-os lefolyásuknak 70%-a, 1996 m3/s található a medrében ugyanezen időszakban. A csapadék is egyenetlenül oszlik el, amiből az ország keleti felére általában kevesebb jut, ráadásul az Alföld déli részén, ahol a napsütéses órák száma magasabb az országos átlagánál, a párolgás és a csapadék hányadosa eléri a
