Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Bíró Tibor: A hazai belvízkutatás néhány időszerű kérdése
Bíró Tibor: A hazai belvízkutatás néhány időszerű kérdése dolgozni. Az adatbázisokat pedig mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A síkvidéki vízrendszereink hidrológiai feltárása és elemzése a szerep- és felelősségvállalás tekintetében is sarkalatos kérdés. Ki és milyen mértékben növeli a lefolyásokat, mekkora felelőssége van az elöntésekben, annak tartósságában, ki viselje a szükséges fejlesztések, valamint a fenntartás, üzemeltetés költségeit, és még hosszan lehetne sorolni a kérdéseket, melyekre hamarosan választ kell találni. A belvízhidrológiai kutatások felfuttatása a klímaváltozásra való felkészülés tekintetében is elengedhetetlen. A legnagyobb bizonytalanság ugyanis a belvizek esetében mutatkozik. A megváltozó csapadékossági és hőmérsékletviszonyok eredőjére a belvízkeletkezés összetettsége miatt nagy bizonytalansággal lehet csak következtetni. Márpedig a belvízrendezés stratégiáját többek között ehhez is igazítani kell(ene). IRODALOM Bíró 71, Thyll Sz., TamásLénárt Cs. (2000). Térinformatikai módszerek alkalmazása a belvízveszélyeztetettség térképezésében. Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Vándorgyűlése. Veszprém. 754-759. Bíró T, Mozsgai K., Pálvölgyi 71, Thyll Sz., Tóth A. (2001). Pest Megye belvíz helyzetének feltárása és elemzése. Tanulmány. 105. p. Bíró T. (2014). A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár távérzékelési technológiákon és geoadatbázisokon alapuló koncepcionális térinformatikai modellje. Kézirat. 20. p. Csornai G., Lelkes M., Nádor G., Wirnhardt Cs. (2000). Operatív árvíz- es belvízmonitoring távérzékeléssel. Geodézia es Kartográfia, LII. 5. 6-12. Ijjas I. (1982). A sík vidéki térségek belvízjelenségeinek matematikai modellezése. In: Petrasovits I. (szerk.): Síkvidéki vízrendezés és gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 134-163. Kienitz G. (1970). A belvízhullám-leképezés gyakorlati felhasználásának kérdései. Vízügyi Közlemények, 1970. 4. füzet, 457-473. Koncsos, L., Balogh, E. (2009). Belvízkockázatok számítása korszerű hidroinformatikai eszközökkel. Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése, Baja. 462-485. Kozma Zs., Muzelák B., Koncsos L. (2013). A Belvízi Jelenségek Integrált Hidrológiai Modellezése - Tapasztalatok a Szamos-Kraszna közi mintaterületen. Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése, Gödöllő. 11. p. Kozma Zs. (2014). Belvízi szélsőségek kockázatalapú értékelésének és modellezési módszertanának fejlesztése. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest. 160 p. Kozák P. (2006). A belvízjárás összefüggéseinek vizsgálata az Alföld délkeleti részén, a vízgazdálkodás európai elvárásainak tükrében. Doktori (PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 104 p. KöröspartiBozán Cs., Pásztor L., Kozák P., Kuti L., Pálfai I. (2009). GIS alapú belvíz-veszélyeztetettségi térképezés a Dél-Alföldön. Magyar Hidrológiai Társaság, XXVII Országos vándorgyűlés, Baja. 472-485. Licskó, B., Morvay, K. and Vekerdy, Z. (1993). Application of remote sensing techniques at VITUKI between 1986 - 1990. In: Remote sensing for monitoring the changing environment of Europe: Proceedings of the 12 th EARSeL Symposium, Eger, Hungary 8-11 September, 1992 / ed. by Winkler. Rotterdam: Balkema, 211-215. Licskó B. (2009). A belvizek légi felmérésének tapasztalatai. Magyar Hidrológiai Társaság, XXVII Országos vándorgyűlés, Baja. 503-513. Mucsi L., Henits L. (2011). Belvízi elöntési térképek készítéseközepes felbontású űrfelvételek szubpixel alapú osztályozásával. Földrajzi Közlemények. 135. 4. 365- 378. Pálfai I. (1984). Belvíz-hidrológiai adatok gyűjtése és feldolgozása. A Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlése. III. kötet. 32-40. Pálfai I. (1989). A mértékadó belvízhozam számítása lefolyási és elöntési adatokból. Vízügyi Közlemények, 71. évf. 2. füzet, 262-275. Pálfai I. (1993). A belvizességi index. A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése. 113-120. Pálfai I. (1994). Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe. Vízügyi Közlemények. LXXVI. évfolyam 3. füzet. 278-290. ’ Pálfai I. (2001). A belvíz definíciói. Vízügyi Közlemények. LXXXIII. évfolyam 3. füzet. 376-392. Pálfai I. (2004). Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. VITUKI, Budapest. 492 PPetrasovits L, Szalai Gy. (1986). A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztését megalapozó előrejelzés. Vízügyi Közlemények, LXVII1. évfolyam, 4. füzet. 452-467. Rakonczai J., Mucsi L., Szatmári J., Kovács F., Csató Sz. (2001). A belvizes területek lehatárolásának módszertani lehetőségei. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa (CD). 14 p. Somlyódy L. (2011). Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. Köztestületi Stratégiai programok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 335 p. Szilágyi J. (2015). Testing the Rationale behind an Assumed Linear Relationship between Evapotranspiration and Land Surface Temperature. Journal of Hydrologic Engineering. 20:(5) Paper 04014073. p. 9. ________________________________________________________U_
