Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Bíró Tibor: A hazai belvízkutatás néhány időszerű kérdése
Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. talaj, vízben álló növényzet) azonosítása érdekében zésnek ezen az úton kell haladnia. A nagy tér- és időbeli (URL3). Az operatív beavatkozásokat támogató és a ve- felbontással végzett távérzékelés a belvízi lefolyások, szélyeztetettség pontosításához szükséges belvíztérképe- összegyülekezések dinamikájára is választ adhat. a) b) c) 0 1 2 4 6 8 2. ábra. A felszínborítási típusok aránytérképei a 2000. 04. 23-i Landsat ETM+ alapján (a - talaj; b - növényzet; c - vízfelületek) Forrás: (Mucsi és Henits 2011) Figure 2. The ratio maps of land cover types based on the Landsat ETM+ image taken on 23rd April 2000. (a - soil; b - vegetation; c - water surfaces). Source: (Mucsi and Henits 2011) Veszélyeztetettség térképezése A síkvidéki vízgyűjtő területek fajlagos vízszállítóképességének szükséges mértékét az 1950-es években geometriai, talajtani és csapadék adatok alapján igyekeztek meghatározni, melyből a veszélyeztetettségre is lehetett következtetni. Az első veszélyeztetettségi térképet a VITUKI szerkesztette meg az 1970-es évek végén a mértékadó belvizes évek elöntési térképeinek felhasználásával ( Pálfai 2004). 3. ábra. Radar színkompoziton megjelenített belvízi elöntések a Tisza-tó környékén 2016-ban. Forrás: FÖMI Figure 3. Radar colour composite image of excess surface water inundation around Tisza Lake in 2016. Source: FOM1 A belvíz kialakulásában szerepet játszó talajtani tényezők alapján az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató- intézete kategória-térképet készített (Várallyay és társai 1981). A fokozottan veszélyeztetett területek esetében az alkategóriákat a belvízveszély csökkentésének lehetséges módjai szerint képezték. A veszélyeztetettség területi különbségeinek elkülönítéseire a tényleges elöntések felmérésein alapuló gyakorisági térképezést vezettek be az 1980-as évek elején (Pálfai 2004), mely a belvízrendezési feladatok előrejelzésének egyik alappillérévé vált a Tisza-völgyében (Petrasovits és Szalai 1986). * l 4. ábra. A Berettyó-Sebes-Körös közi belvízrendszer belvíz- veszélyeztetettségi térképe. Forrás: Bíró és társai (2000) 1 - nem veszélyeztetett, 5 - erősen veszélyeztetett Figure 4. Excess surface water risk map of Berettyó-Sebes- Körös drainage system. Source: Bíró et al. (2000) l - no risk, 5 - high risk
