Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Ilyés Csaba - Turai Endre - Szűcs Péter: 110 éves hosszúságú hidrometeorológiai adatsorok ciklikus paramétereinek vizsgálata
Ilyés Cs. - Túrái E. - Szűcs P.: 110 éves hosszúságú hidrometeorológiai adatsorok ciklikus paramétereinek vizsgálata 69 dús idő tekintetében, de az amplitúdó itt ződés vehető észre a periódusidő tekintetében, az megnövekedett 356,408 mm/365 napról 470,0534 amplitúdó 1208,7170 mm/365 napról 378,6933 mm/365 napra. Szombathely állomáson szintén fele- mm/365 napra csökkent. 2. Táblázat. A leghosszabb periódusidővel rendelkező ciklus változása Table 2. The changes ofperiod of time in the cycle with the longest period of time. Időszak Leghosszabb ciklus [nap] Budapest Debrecen Pécs Szombathely 1901. január 1. - 1956. január 1. 7998 5753 5157,5 3724 1956. január 1.-2010. december 31. 6424 4654,5 3605 2789,5 Periódusidő változás [nap]-1574-1098,5-1552,5-934,5 3. Táblázat. A leghosszabb periódusidővel rendelkező ciklus amplitúdó változása Table 3. The changes of relative amplitude spectrum in the cycle with the longest period of time Időszak Leghosszabb ciklus [mm/365 nap] Budapest Debrecen Pécs Szombathely 1901 .január 1. - 1956.január 1. 1139,7566 795,8804 739,9553 724,1627 1956. január 1.-2010. december 31. 581,1618 637,4869 597,1862 532,4286 Amplitúdó spektrum változás-49,01 %-19,9 %-19,29 %-26,48 % Mint az a 2. és 3. táblázatból látható, ha mindössze két részre osztjuk az idősort, sokkal tisztább eredményt kapunk. Mind a négy város esetében csökkenés mutatható ki a periódusidő tekintetében, 20-25 %-os csökkenés számítható, míg Budapest városában közel megfeleződik a ciklus amplitúdója. Az eredmények alapján látható, hogy a leghosz- szabb periódusidővel rendelkező ciklus változik. Minden esetben rövidül, vagy egyre rövidebb ciklus mutatható ki, amplitúdó csökkenés mellett. Ennek magyarázata az időjárás változékonyságában keresendő, a nagy periódusidejű ciklusok egyre kevésbé határozzák meg az időjárás alakulását, ez látható az amplitúdó változásból. A periódus idő csökkenése azt mutatja, hogy a hosszú periódusok valóban rövidülnek, s ennek következtében a változatosság növekszik. ÖSSZEFOGLALÁS Közelmúltbeli kutatások kimutatták, hogy a meteorológiai extrémitások száma megnövekedett. Az előrejelzések alapján a hidrológiai körfolyamatban változás tapasztalható és várható a jövőben is, továbbá a területi és időbeli csapadékeloszlásban is átalakulás várható (Szöllősi-Nagy, 2015). Ebben a kutatásban diszkrét Fourier-transzformáción alapuló spektrális elemzést használva a Kárpát-medencére jellemző hidrometeorológiai adatsorok periodikus komponenseit kerestük. A számítások alapján 13 országos, vagy Középeurópai ciklust sikerült kimutatni a 110 év hosszúságú adatsorból, és nagyszámú más lokális ciklust azonosítottuk. A legdominánsabban az 5 éves ciklus jelent meg minden város esetében, míg a leghosszabb periódusidejű a 11-13 év körüli ciklus. Utóbbi ciklust érdemes párhuzamba hozni a napfolttevékenység 11-12 év körüli többnyire periodikus alakulásával (Hathaway, 2015). Kínában statisztikai - korrelációs vizsgálatokkal találtak összefüggést a helyi éves csapadékösszegek és a napfolttevékenység között, 0,6 és 0,89 közötti korrelációs együttható értékek mellett, így feltételezhető, hogy ennek a ciklusnak magyarázata lehet Magyarország esetében is a napfolttevékenység hatása (Zhao et al., 2004). A napi csapadékösszegek vizsgálata alapján elmondható, hogy a csapadék időbeliségében található éves ciklus nem változik lényegesen, tulajdonképpen állandó, mivel ezt a ciklust csillagászati okok alakítják, a Föld forgása és helyzete a fő mozgatója. Azonban a leghosszabb periódusidővel rendelkező ciklus egyértelműen rövidült a vizsgált 110 év alatt. Ez az eredmény azt mutatja, hogy az időjárás alakulásában a hosszú idejű periodicitás szerepe fokozatosan csökken a század vége felé haladva, a felkutatott ciklusok kevésbé dominánsak a század végén, mint a 20. század elején, a hosszú ciklusok periódusideje határozott csökkenést mutat. A további kutatásoknak a célja, hogy a kimutatott ciklikusságot, illetve a dominánsabb egy évesnél nagyobb periódusidejű ciklusokat milyen meteorológiai folyamatokkal lehet magyarázni, illetve a kimutatott amplitúdók, periódus idők és a kiszámított fázisszögek segítségével előrejelzés is elvégezhető a területre (Kovács F. és Túrái, 2014b).
