Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Konecsny Károly - Gauzer Balázs - Varga György: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló hóviszonyok fő jellemzői
A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló hóviszonyok fő jellemzői 49 Konecsny Károly*, Gauzer Balázs** és Varga György** * Nyugalmazott hidrológus (E-mail: konecsnyk@gmail.com ) ** Országos Vízügyi Főigazgatóság (General Directorate of Water Management) 1012 Budapest, Márvány utca 1/d. ( varga.gyorgy@ovf.hu ) Kivonat A különböző tengerszint feletti magasságú vízgyűjtőrészek eltérő hőmérsékleti viszonyai miatt, hóolvadásből nagy árvíz a Tiszán akkor alakul ki, ha az olvadékvízhez, eső formájában lehulló számottevő mennyiségű csapadék is hozzájárul. Az utolsó 100 év legnagyobb tiszai árvizei közül tíz keletkezett hóolvadásből. 2005/2006 telén 552 állomásra vonatkozóan volt hóvastagság adat, és 66 állomásra hóvízegyenérték adat. Január, február és március hónapok átlagosnál hidegebb időjárásúak voltak. Az októberitől áprilisig terjedő időszakban 10 %-os volt az átlaghoz viszonyított csapadéktöbblet. A hótakarós napok száma átlagosnál nagyobb volt, de elmaradt a sokévi maximumoktól. A hó maximális vastagsága 10-150 cm között változott. A hóvízegyenérték maximális értéke február II. dekádjában volt, és 20-350 mm között változott. A Tisza Szeged feletti vízgyűjtőterületén a februári 7,28 milliárd m3 maximum 14 %-kal elmaradt az eddigi legnagyobb értéktől. A léghőmérséklet márciusban 15°C-kal emelkedett, ezt követően a napi olvadási intenzitás 15-60 mm volt. Az április-májusi nagy tiszai árvíz kialakulásához az intenzív hóolvadás, a jelentős mennyiségű csapadék, a mellékfolyók egyidejű áradása és a Duna vissza- duzzasztó hatása is hozzájárult. A VITUKI március elején, a 2006 tavaszán várható lefolyási viszonyokról kiadott tájékoztatója felhívta a figyelmet számottevő árhullám kialakulásának a veszélyére, de megbízható numerikus időjárás előrejelzés hiányában rendkívüli árvíz lehetőségére nem figyelmeztetett. Kulcsszavak hóvastagság, hóvízegyenérték, hófelhalmozódás, hóvízkészlet, olvadás, lefolyás, vízállás előrejelzés. Main characteristics of snow conditions affecting the development of the major Tisza River flood in the spring of 2016 Abstract Ten of the biggest floods of the last century in the Tisza Basin were significantly influenced by snowmelt. Due to the temperature differences of varying sea level height, in parts of the catchment area snowmelt induced floods used to develop in the Tisza River when the melting water is supplemented by significant amounts of rain, which happened in the spring of 2006. Snow depth data for 552 monitoring points are available for the winter of 2005-2006, with Snow Water Equivalent (SWE) values provided by 66 stations, 14% of which are in elevated areas (above 600 meters). The weather of the examined winter period was not extreme, but the relevant snowy months of January, February and March were colder than average. December, February, March and April brought above average precipitation, January was average, whereas October and November were drier than the average. Precipitation exceeded the average by 10% in the entire October - April period, while March and April were in excess of 40%. Snowing started in the higher mountains after the 10th October and melted in May resulting in 200-300 snow covered days. In the lower mountains and hills snowing started around the 10th November and melted in the last ten days of March resulting in 100-150 snow covered days. On the plains snow cover appeared in the last ten days of November and melted between 10-20 March with 30-80 snow covered days. The number of snow covered days was over average, but below the long term maximum. Maximal snow depth in the highest areas was 100-150 cm (145 cm on 17 February at Biharftired), in the lower mountains and hills it was 20-100 cm, while 10-30 cm on the plains (35% below the long term records) (Table 1). Maximums of SWE were observed in the largest area between 10-20 February (Figure 4), but in large area peaked in the last ten days of December and March. In the highest areas the maximums varied between 200-350 mm (Jezer 385 mm), in the lower mountains and hills between 30-300 mm, on the plains between 20-60 mm. These values, in average, hardly differed from the long term maximums. In the Tisza Basin, above Szeged, between mid-December and end of April the snow water volume consistently and significantly exceeded the long term average, the 7.28 billion maximum nr' however, it remained 14% below the maximum of 1998-1999 (Figure 6). The air temperature rose by 15 degree Celsius during March leading to a daily melt rate of 15 mm/day, even reaching 50-60 mm in some locations. With regards to national reporting and forecasting on the build-up and melting of snow FETIVIZIG (locally) and VITUKI (on national level) reports have to be mentioned. They released five-days and weekly snow bulletins over the winter (Figure 10). VITUKI’s early March bulletin regarding the expected flow rates did warn of a significant flood risk, however, due to the lack of reliable numerical weather forecasts, it did not foresee a major flood. In summary: in the 2005-2006 winter season preceding the great flood on the Tisza River above average but not extreme volumes of snow melted intensely, which started in the last ten days of March. The flow rate was further increased by heavy rains, exacerbated by simultaneous flooding of several tributaries of the Tisza River and the backwater effect of the Danube River. Keywords Snow depth, snow water equivalent, snow build up, snow water volume, melting, discharge, water level forecasts
