Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / Különszám - Tőzsér Dávid, Lakatos Gyula: Szennyvíziszapra telepített kosárfonó fűz (Salix viminalis L.) csemeték fitoremediációs sikerességének vizsgálata

Tőzsér D. és Lakatos Gy.: Szennyvíziszapra telepített kosárfonó fűz (Salix viminalis L.) csemeték fitoremediációs sikerességének vizsgálata 95 TI, U, Zn, illetve a toxikus, nem-esszenciális fémek közül az As, Cd, Hg, Pb) van jelen, melyek tóegységek közötti koncentrációi ANOVA alapján szignifikánsan (p<0,05) különbözőek. Ezen elemekre Tukey-tesztet alkalmazva az eloszlásmintázatok hat eltérő csoportját figyeltük meg. Az Ag az egyedüli elem, mely esetében valamennyi terü­let között szignifikáns különbség áll fenn, koncentráció­jának maximuma pedig egyedüli elemként a déli tóegy­ségben található. Az As, Bi, Cu, Mo, Na, Sb és Sn eseté­ben az északi és középső, illetve az északi és a déli rész között tapasztaltunk különbséget, míg a magasabb kon­centrációk a további elemekhez hasonlóan a középső részen jelentkeznek. A Ca, Cd, Fe, Ga, Hg, Se és Sr azon elemek, melyek koncentrációja csupán az északi és kö­zépső részek között tér el szignifikánsan. A Co, Cr, Ni, Pb és TI esetében szignifikáns eltérést az északi és közép­ső, illetve a középső és déli részek között tapasztaltunk. Az U az egyetlen elem, melynél a középső és déli részek között szignifikáns különbséget tapasztaltunk, míg a Zn az egyedüli, mely koncentrációjának középső tóegységi maximuma mellett valamennyi terület között szignifikáns eltérést mutat. 40 20-20­Északi rész :©' Déli rész a> Középső rész-40­L-1---------i--------i--------r-40 -20 0 20 CDA 1 — 40 5. ábra. A 3 tóegység kanonikus diszkriminancia-analízise (CDA) Figure 5. Canonic discriminance analysis of 3 lake units KÖVETKEZTETÉSEK A Lovász-zugi tórendszer fitoremediációs célú felmérése során telepített kosárfonó fűz (Salix viminalis L.) cseme­ték egészségi állapotát tanulmányoztuk. A fűzfák kondí­ciójának értékelése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a legkedvezőtlenebb egészségi állapotú egyedek (14,6-os érték) az iszap fémkoncentrációjának függvé­nyében a középső részen találhatóak. Az északi és déli részen hasonlóan kedvező, viszont továbbra is csak az elfogadható minősítést kapta egy átlagos egyed (16,2 és 16,6). A statisztikai értékelés igazolta, hogy a három egység elemkoncentrációja tekintetében egymástól elkü­lönül (CDA). Az ANOVA- és Tukey-tesztek alapján az egyes fémek eloszlásának mintázata szerint 6 csoportot különböztethetünk meg. Az Ag kivételével valamennyi elem koncentrációja a középső részen volt a legmaga­sabb, amely összhangban van az egészségi állapot felmé­rése során kapott eredményekkel. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozunk Fülöp Zoltánnak, a Debreceni Vízmű Zrt. technológiai vezetőjének, hogy lehetőséget biztosított a Lovász-zugi tórendszer felmérésére. A pub­likáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015- 0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszíro­zásával valósult meg. IRODALOM Greipsson, S. (2011). Phytoremediation. Nature Education Knowledge 3 (10): 7. Meers, E., Vandecasteele, B., Ruttens, A., Vangronsveld, J., Tack, F.M.G. (2007). Potential of five willow species (Salix spp.) for phytoextraction of heavy metals. Environmental and Experimental Botany 60: 57- 68. Mleczek, M., Rutkowski, P., Rissmann, I., Kaczmarek, Z., Golinski, P., Szentner, K., Strazynska, K., Stachowiak, A. (2010). Biomass productivity and phytoremediation potential of Salix alba and Salix viminalis. Biomass and Bioenergy 34: 1410-1418. Nazir, A., Malik, R.N., Ajaib, M., Khan, N. Siddiqui, M.F. (2011). Hyperaccumulators of heavy metals of industrial areas of Islamabad and Rawalpindi. Pakistan Journal of Botany 43(4): 1925-1933. Salt, D.E., Smith, R.D., Raskin, I. (1998). Phytoremediation. Annual Review of Plant Physiology 49: 643-668. Simon, E., Braun, M, Vidic, A., Bogyó, D., Fábián, I., Tóthmérész, B. (2011). Air pollution assessment based on elemental concentration of leaves tissue and foliage dust along an urbanization gradient in Vienna. Environmental Pollution 159: 1229-1233. Simon, E., Baranyai, E., Braun, M., Cserháti, Cs., Fábián, Tóthmérész, B. (2014). Elemental con­centrations in deposited dust on leaves along an urbanization gradient. Science of the Total Environment 490: 514-520. Webster, J.B. (1978). Guide to judging the condition of a shade tree. Journal of Arboriculture 4(11): 247-249. A SZERZŐK TŐZSÉR DÁVID 1990. december 10-én született Debrecenben. Felsőfokú tanulmá­nyait 2010-2013 között az ELTE TTK Föld­rajz alapszakán, illetve 2013 és 2015 között a Debreceni Egyetem TTK Környezettudo­mány mesterszakán végezte. 2015 óta a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Kutatásai során nehézfémekkel szennyezett területeken tenyésző növények fitoremediációs képességét vizsgálja. LAKATOS GYULA A Debreceni Egyetem nyugalmazott egyetemi docense. 2007-2012 között a Természettudományi és Technológiai Kar, Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója, 1998-2011 között az Alkalmazott Ökológia Tanszék vezetője volt. Igazságügyi környezet-, természet- és élővilág-védelmi és ökológiai szakértő, Szaktanácsadó környezettan és fenntarthatóság oktatása, pedagógiája témákban.

Next

/
Thumbnails
Contents