Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Tamás Márta, Berta Csaba, Gyulainé Szemerédi Szilvia, Szabó László József, Bácsi István, Gyulai István: Bodrog menti holtmedrek előzetes vízkémiai vizsgálata
87 Bodrog menti holtmedrek előzetes vízkémiai vizsgálata Tamás Márta, Berta Csaba, Gyulainé Szemerédi Szilvia, Szabó László József, Bácsi István, Gyulai István Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológiái Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat Napjainkban vízkészleteink kihasználtsága egyre nagyobb mértéket ölt, sérülékenységük egyre nő. A Bodrog menti holtmedrek jelentős vizes élőhelyek, de méretükből és mélységükből adódóan sérülékenyek, állapotuk akár napról napra változik. Előzetes vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a Bodrog menti holtmedrek vízkémiai állapotát, megállapítsuk a medrek különbözőségét vagy hasonlóságát. Vizsgálatunk egy több éves kutatás első lépcsője. A mintavételekre 2015 májusában került sor, hat holtmedren, összesen 59 mintavételi ponton történt mintavétel. A medrek úgy kerültek kiválasztásra, hogy a szlovák határtól kezdődően a Tiszáig reprezentálják a sokszínűséget. Mentesített a Keleti Holt-Bodrog egy része, nem mentesített a Bodrogszögi Holt-Bodrog, a Sulc, a Keleti Holt-Bodrog, a Szögi Holt-Bodrog és a Fekete tó. A Fekete tó természetvédelmi kezelés alatt áll. A vízkémiai vizsgálatok során meghatároztuk a vízminták nitrit, nitrát, foszfát, ammónium-ion, valamint klorid tartalmát és a kémiai oxigén igényt. Az eredményekből megállapíthattuk, hogy a medrek nagy hasonlóságot mutattak, csupán egy-egy paraméter tekintetében tértek el egymástól. Foszfáttartalom tekintetében tavasszal a Sulc vált el. Klorid tekintetében a Fekete-tó, KOI tekintetében pedig a Bodrogszögi Holt-Bodrog különült el a többi medertől mind a tavaszi mind a nyári időszakban. Kulcsszavak Bodrog, holtmeder, vízkémia, habitat, makrovegetáció Preliminary chemical study of oxbows near the river Bodrog Abstract Nowadays the uses of water deposits are growing at a fast way. The oxbows near the river Bodrog are significant wetlands, but from their size and depth become vulnerable, their status changes fast day by day. The aims of the preliminary study to investigate the chemical status of the oxbows, and to establish the oxbows differences or similarities. Our study just the first step of a long-term investigation. The sampling took place at May, 2015 in six oxbows in total of 59 sampling sites. The ways by the oxbows were chosen to cover all the area between the Slovakian border and the river Tisza. Part of the Keleti Holt-Bodrog is located in the protected side, but all of the other sampling oxbows are located in the not-protected side. The lake Fekete is under an environmental treatment. So in the chemical parameters nitrate, nitrite, phosphate, ammonium-ion, chloride-ion and COD were analyzed. We found only some differences between the oxbows by reason of the chloride-ion, the COD and the phosphate results. Keywords Bodrog river, oxbow, water chemistry, habitat, macrovegetation BEVEZETÉS Felszíni vizeink jelentős limnológiai és természetvédelmi értéket képviselnek. Ökológiai szempontból állapotuk fenntartása, megőrzése a legfontosabb feladatunk. Ehhez az adott terület élőlényeinek és az ott lezajló folyamatoknak az ismerete szükséges. A Bodrogköz holtmedrei különös figyelmet érdemelnek, mivel ezeknek a vizeknek egy része nem természet- védelmi területen fekszik. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek veszik körül őket, ahonnan jentős mennyiségű terhelés juthat be a vizekbe. Ezen szennyező és serkentő anyagok felgyorsíthatják a természetes eutrofizáció folyamatát, megváltoztatva ezzel a terület tájképét, geográfiai viszonyait és életközösségeit. Célunk, hogy ezeket a folyamatokat észleljük, és hozzájáruljunk a terület megóvásához. Jelen vizsgálatunk egy kiterjedtebb kutatássorozat első szakasza. Célunk volt megismerni a Bodrog menti holtmedrek állapotát. A Bodrog menti holtmedrek a szemisztatikus vízforgalmú medrek közé sorolhatóak, ezért jelentős változások zajlanak le bennük, mint amilyen például feltöltődés. Célunk volt továbbá megismerni azt, hogy ezen változások összességében hogyan hatnak az élőhelyekre és a medrekre. ANYAG ÉS MÓDSZER Munkánk során a Bodrog bal partján elhelyezkedő holtmedrek vizének kémiai változóit vizsgáltuk. A mintvételek 2015. tavaszi (máj. 4-8.) és nyári (aug. 24- 28.) időszakában történtek. Tavasszal hat, míg nyáron hét medret jártunk végig. Ezeket kiegészítve a Bodrogból kontroll mintát vettünk. A kémiai változókon kívül fizikai paramétereket is mértünk, és a mintavételi pontokon florisztikai felmérést is végeztünk, hogy még pontosabb képet kapjunk a terület ökológiai állapotáról (ezek azonban ebben a tanulmányban nem szerepelnek). A mintavételi helyek kijelölésénél törekedtünk arra, hogy minden meder esetében legyen nyílt vizes és makro vegetációs élőhely. A mintavételek a következő holtmedrekben történtek: Keleti Holt-Bodrog (mentesített) 11 mintavételi hellyel (KBM), Keleti Holt-Bodrog (nem mentesített) 8 hellyel (KBNM), Bodrogszögi Holt-Bodrog 5 hellyel (BSZ), Sulc 12 hellyel (SU), Szögi Holt-Bodrog 14 hellyel (SZ), Fekete tó 9 hellyel (FT) és a Török-éri holtmeder 2 hely- lyel és egy kontroll mintával a Török-éri csatornából (TO), amit csak a nyári mintavételi időszakban vizsgáltunk meg.
