Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Simon Brigitta, Kucserka Tamás, Anda Angéla, Soós Gábor: Hínárral borított víz párolgásának vizsgálata
84 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám 1. ábra. Az egyes kádakban mért párolgási értékek és a napi közép- (a), maximum (b) és minimum (c) léghőmérséklet adatok Figure 1. Evaporation values measured in individual evaporation pans and the daily mean (a), maximum (b) and minimum (c) air temperature data Ubell (1958) két, földbe süllyesztett párolgásmérő káddal indított 5 éven keresztül tartó kísérletsorozatot. A mért adatok segítségével többek között az időjárási elemek és a kád vizének párolgása közötti összefüggéseket vizsgálták. Megállapításuk szerint - amennyiben csak a legfontosabb befolyásoló tényezőket vesszük figyelembe - a kádakban elhelyezett víz gyorsan követi a léghőmérséklet ingadozásait, a nyári hónapokban erősen felmelegszik. A hínárral borított víztest ebben az évben kevésbé korrelált jól a léghőmérsékleti értékekkel, mint a korábbi évek során, ennek oka lehet, hogy az idei nyár szélsőséges időjárási hullámokat produkált. Párolgás és vízhőmérséklet A párolgás szempontjából a levegő hőmérséklete mellett meghatározó lehet a vízhőmérséklet is. A 2. ábrán a párolgás és a vízhőmérséklet kapcsolata látható, a kezelések közül a kontrollként beállított kád mutatta a legszorosabb összefüggést, ezt követi az iszapos, majd a hínáros kezelés. Általánosságban elmondható, hogy a párolgás erősebb összefüggést mutat a léghőmérsékleti értékekkel. A kontroll kezelés esetében megfigyelhető, hogy a víz napi középhőmérsékletével fordított arányosságot mutat, bár a kapcsolat lazának mondható (R2= 0 ,02). 2. ábra. A kádakban mért párolgási értékek és a napi közép- (a), maximum (b) és minimum (c) vízhőmérséklet adatok Figure 2. Evaporation values measured in individual evaporation pans and the daily mean (a), maximum (b) and minimum (c) water temperature data Jacobs és társai (1998) az „A” kád termikus viselkedését és energiaháztartását vizsgálták egy szabadtéri kísérlet keretein belül. A megfigyeléseik azt mutatták, hogy a víz hőmérséklete többé-kevésbé homogén az egész napi ciklus során. Ez azt jelenti, hogy a víz a kádban jól keveredik, továbbá gyenge szél jelenlétében (<2 m s-l)jellemző hőmérsékleti viselkedést figyeltek meg. Szélsebesség és légnedvesség A napi párolgási értékek és az átlagos szélsebesség (3.a ábra) nagyon laza kapcsolatot mutatnak, az adatok között rendkívül nagy a szórás. Ennek legfőbb oka az „A” kád kis felülete (4,5 irr), illetve, hogy ezen összefüggések feltárásához nem elég a napi átlagokat és 24 órás párolgási értékeket vizsgálni. Chu és társai (2010) egy sor kísérletet végeztek szélcsatornában, ahol azt vizsgálták, hogy a szél sebessége és a vízmélység hogyan hat a párolgás mértékére. Megállapították, hogy ugyan olyan szélsebesség mellett a víz mélysége befolyásolja a kád párolgását. 6 ms'1 szélsebességnél a párolgás 16 cm és 20 cm (standard) vízmélység esetén nem okoz számottevő eltérést, de 12 cm-nél már lényegesen kisebb a transpiráció sebessége. A 3.b ábrán jól látható, hogy a levegő páratartalmának emelkedésével csökken a párolgás mértéke is. Ez megfelelt a várakozásainknak, hiszen adott hőmérsékleten a párás levegő egyre kevesebb nedvességet tud befogadni. A három kezelés közül a hínárral borított „A” kád korrelál a legjobban, itt az R2 értéke 0,23.
