Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Mándi Nikolett, Balogh Zsuzsanna, Harangi Sándor, Kundrát János, Simon E.: Felső-Tisza-vidéki holtmedrek ökotoxikológiai vizsgálata csíranövény-teszt segítségével
54 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám Vizsgálatom során a fehér mustármagot (Sinapis alba) használtam tesztnövényként. Kutatásomat a Felső-Tisza- vidéken végeztem különböző használat alatt lévő holtmedrekből 2014 őszén vett vízminták alapján: védett holtmedrek (Boroszló-kerti-Holt-Tisza (N = 6), Foltos-kerti-Holt-Tisza (N = 5), Tiszadobi-Holt-Tisza (N = 15)), horgászati célú holtmedrek (Gyürei-Holt-Tisza (N = 3), Vargaszegi-Holt- Tisza (N = 4), Szabolcsi-Holt-Tisza (N = 7), Tuzséri-Holt- Tisza (N = 2)) és kommunális szennyvízbefogadó holtmedrek (Tímári-Holt-Tisza (N = 7)). A mintavételi pontok kiválasztásában a vízmélység és a vegetáció típus (úszólevelű, szubmerz, emerz és nyíltvíz) kapott elsődlegesen szerepet. Minden vízmintát háromszoros ismétléssel vizsgáltam. Ismétlésenként 20 db Sinapis alba magot használtam. A csíráztatás 72 órán át sterilizált Petri-csészékben sötétben, szobahőmérsékleten történt. A statisztikai értékelés során két-utas varianciaanalízist alkalmaztam, amely segítségével az antropogén tevékenység és a vegetáció hatásának együttes vizsgálatára van lehetőség. EREDMÉNYEK A Felföldy-féle értékelés alapján megállapítottam, hogy a Foltos-kerti-Holt-Tisza, a Gyürei-Holt-Tisza és a Tuzséri- Holt-Tisza mintái nem mérgezőek, a Tímári-Holt-Tisza és a Tiszadobi-Holt-Tisza mintái nem, vagy csak kissé mérgezőek, a Boroszló-kerti-Holt-Tisza és a Vargaszegi- Holt-Tisza mintái között volt serkentő és nem mérgező hatású, a Szabolcsi-Holt-Tisza mintái pedig serkentő, nem mérgező és mérgező hatásúak. A különböző használat alatt álló holtmedrek esetében a védett és horgászati célú medrek nem mérgezőek, míg a szennyvízbefogadó meder kissé mérgező hatású (/. ábra). 140 ■ 120 ■ inn . serkentő rH nem mérgező £ = 801 «■ 40 ■ 20 ■ fi « —1—1 kissé mérgező mérgező igen mérgező--------------------------------1 | ■ | Védett holtmeder Horgászati célú holtmeder Szennyvizbefogadó holtmeder 1. ábra. A holtmeder típusok szerinti értékelés eredménye Figure 1. Results of the evaluation according to the oxbow types A statisztikai értékelés (Kruskal-Wallis ANOVA) alapján megállapítottuk, hogy a holtmeder típusok (védett, horgászati célú, szennyvíz befogadó) között szignifikáns a különbség, míg a vegetáció típusok között (úszólevelű, szubmerz, emerz, nyíltvíz) nincs szignifikáns különbség a csíranövények hosszában. ÖSSZEFOGLALÁS A Felső-Tisza-vidéki holtmedrek természet-közeli állapotukból adódóan védelemre szorulnak. Vizei minőségének megállapítása és a vízi ökoszisztéma kutatása környezetés természetvédelmi feladatunk. Kutatásom során egy széleskörűen alkalmazott költséghatékony eljárással dolgoztam, a többek között Felföldy (1987), Hegedűs (1998) és Németh (1998) által is alkalmazott csíranövény- teszttel. Az értékelés alapján megállapítottam, hogy a védett és horgászati célú holtmedrek összességében nem mérgezőek, a szennyvízbefogadó holtmederből vett vízminták kissé mérgező hatásúak. Az eredmények alapján elkülönültek a serkentő, nem mérgező, kissé mérgező és mérgező hatású vízminták. Az eredményekből megállapítottam, hogy a holtmeder típusok között szignifikáns különbség van. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A munka megvalósulását a Debreceni Egyetem belső egyetemi pályázata támogatta. A kutatást támogatta a Debreceni Egyetem belső egyetemi pályázata. A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV- 2015-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. IRODALOM Babka. B., Szabó, Sz., Braun, M. 2008. Felső-Tiszai holtmedrek víz- és üledékkémiai sajátosságai. In: Csima
