Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Somogyi Katalin - Lanter Tamás - Hercsel Róbert - Bozzay Ferenc: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás-vizsgálata 2D modellezéssel
36 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz.- a további feldolgozásokat már a MIKE 21 FM programmal végeztük; a rácsháló flekszibilis négyzetháló a mederben, és háromszögháló a hullámtéren, besűrítve szükség szerint az érzékenyebb helyeken;- meghatároztuk a peremfeltételeket: a modelben zárt peremeket használtunk, kivéve a befolyásikifolyási szelvényt; felső peremfeltételnek vízhozamot, alsó peremfeltételnek vízállást adtunk meg. A teljes szakaszon mindössze a letenyei vízrajzi állomáson áll rendelkezésre mért vízhozam adat. Minthogy a felső perem és Letenye között hozzáfolyó vízhozam nincs, így az eddigi tapasztalatok alapján a letenyei vízhozam idősorból elkészítettük a muraszemenyei szelvényre vonatkozó vízhozam idősort, kb. 3 óra a két szelvény közötti érkezési idő. Hasonló módszert alkalmaztunk Murakeresztúr esetében is, Letenyétől 6 órát számítottunk érkezésnek.- a területhasználati kategóriákat a rendelkezésre álló ortofotók alapján határoztuk meg;- a modellt kalibráltuk a 2009 évi árvízre és igazoltuk a 2005 évire;- szimulációkat végeztünk vele. A modellezést az alábbi műszaki paraméterekkel rendelkező munkaállomáson végeztük: CPU: 8 Core 3,60 GHz Intel Core Í7-4790 Memory: 32711 MB A hosszútávú morfológiai változások bemutatása a morfometriai paraméterek meghatározásával Ahhoz, hogy a kanyarokat fejlettségük alapján csoportosítani tudjuk, mérőszámokkal kell ellátni őket. A 2. ábrán bemutatott mérőszámokat a munka során az alábbiak szerint fogadtuk el:-középvonal: azon pontok halmaza a mederben, amelyek a két parttól egyforma távolságra vannak;-ív hossz: a sodorvonal mentén mért távolság a kanyar inflexiós pontjai között, irÍ2-húr: a meander inflexiós pontjait összekötő egyenes, hrh2-amplitúdó: a húr és a sodorvonal közötti legnagyobb távolság, merőlegesen mérve a húrra, m-a meander meder szélessége: 100 m-kénti szelvényezésben a középvonalra merőlegesen felvett metszék értékek átlaga, B- a kanyarok görbületi sugara: annak a körnek a sugara, amely leginkább ráhelyezhető az inflexiós pontokra és a kanyar tetőpontjára, Rm- inflexiós pont: a sodorvonal és a középvonal metszéspontja, J1-J4 WMNier 2. ábra. A meanderek jellemző mérőszámai (Forrás: Általános természetföldrajz, 1998) Figure 2. Characteristic index-numbers of the meanders A kanyarulatok ívhosszának és húr hosszának alapján kiszámítottuk a kanyarok fejlettségét (ß) a 7 vizsgált időszakban (1785, 1860, 1880, 1920, 1976, 2002, 2014), majd elvégeztük a besorolást a hat alaptípusba (Laczay, 1982), amely szerint a kanyar: álkanyar, ha a két szomszédos inflexiós pont látható egymásból a víztükör felett; fejletlen kanyar, ha ß< 1,1; fejlett kanyar, ha ß= 1,1-1,4 és a kanyarulati szög < 120°; érett kanyar, ha ß= 1,4-3,5; túlfejlett kanyar, ha ß>3,5; átszakadó kanyar, ha a szomszédos kanyarulatok ívei a mederszélesség kétszeresénél kisebb távolságban vannak. Vizsgált mintaterületek A hidraulikai modellezés területének meghatározásánál figyelnünk kellett a rendelkezésre álló számítógépes kapacitásra is, így az alsó szelvényt a 9+497 km-nél határoztuk meg, a Murakeresztúri árvízi készültséget visszavonó vízmércénél, így tényleges
