Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / Különszám - Korponai Kristóf, Szabó Attila, Somogyi Boglárka, Vörös Lajos, Vájná Balázs, Boros Emil, Felföldi Tamás: A planktonikus bakteriális közösségek szezonális alakulása különböző karakterű szikes tavakban

50

Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám

Régóta tudott, hogy „a biológiai kölcsönhatások, és/vagy a fizikai-kémiai állapotok adott tavon belül jelentősebben határozzák meg a bakteriális közösség összetételét, mint a tó földrajzi elhelyezkedése” (Dolan, 2005). Ezt a kapott eredményeink is alátámasztják, bár a vártnál sokkal nagyobb eltérés mutatkozott a két tó bakteriális közösségében, sőt az átfedő időszakokon belül az egyes víztesteken belül is. Ez utóbbi nem egyetemes mintázat, évről évre változó (pl. Yannarell és társai 2003, Kent és társai 2004) és visszatérő-ismétlődő (pl. Pernthaler és társai 1998, Van der Gucht és társai 2001) közösségszerkezetekről egyaránt lehet olvasni.

A két tóban előforduló taxonok között (eddigi ismeretek alapján) édesvízinek és tengerinek mondottakat egyaránt találhatunk. A faj listánkat ha (pl. erdélyi) sós tavakhoz hasonlítjuk - amelyek alapvetően a tengeri-óceáni baktériumközösségekre hasonlítanak (Nagy és társai 2015) -, akkor alig tapasztalhatunk átfedéseket. A vizsgált tavak alapján azt mondhatjuk, hogy a Kárpátmedence szikes tavainak baktériumközössége valahol középen helyezkedik el az „édesvíz-tenger” tengelyen, mindkét véglettől meglehetősen, és karakteresen távol. Ennek oka valószínűleg a szikes tavaink relatíve alacsony sótartalma, a Hammer-féle csoportosítás (1986) szerint jellemzően a hiposzalin kategóriába estek. Ezt látszik alátámasztani a Proteobacteria törzs két osztályának dinamikája. A sótartalom egy viszonylag szűk intervallumon belül (8,6-9,8 g/1) eléri a Betaproteobactériumok sótűrésének felső értékét, melyek e fölött szinte teljesen eltűnnek a vízből. Ez mindkét tóban megtörtént 2013 nyarán, de ez a jelenség a következő évben csak a Sósérben ismétlődött meg, mivel a Zab-székben a téli hígulás hatására sem szaporodtak el újra.

Összegzésként elmondható, hogy mindkét tó baktériumközössége néhány kitüntetett időszakot leszámítva rendkívül diverz volt, dominánssá csak nagyon kevés OTU vált, elsősorban a Sós-érben.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A kutatást az OTKA PD 105407 és PD 112449 pályázat támogatta. A kutatás során használt műszerek beszerzését a KMOP-4.2.1/B-10-2011-0002 és TÁMOP-4.2.2/B- 10/1-2010-0030 pályázatok támogatták. Somogyi Boglárka és Felföldi Tamás munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja segítette. A szerzők köszönetüket fejezik ki Németh Balázsnak a mintavételbeli segítségéért.

IRODALOM

Allgaier, M, Grossart, H. P. (2006). Diversity and seasonal dynamics of Actinobacteria populations in four lakes in northeastern Germany. Appl. Environ. Microbiol., 72, 3489-3497.

Boros, E., Ecsedi, Z, Aradi, E., Bakacsi, G., Bártol, I., Biró, Cs., Csihar, L., Horváth, Zs., Kotymán, L., Kovács, S., Kiss, I., Krnács, Gy., Mazsu, I., Mesterházy, A., Mile, ()., Molnár, A., Molnár, L., Nagy, T, Németh, B., Pellinger, A., Pigniczki, Cs., Präger, A., Simay, G., Széli, A., Tajti, L., Vidra, T, Vince, T, Vörös, L., Zalai, 71, Köhler, B., Haider, R., Héjjas, F., Hercig, A., Reinprecht,

V., Schalli, R., Ágoston, A., Bitó, O., Galambos, L., Tucakov, M,. Pap. Sz., Perics, R., Sciban, M, Szabados, K., Szekeres, ().. Szőnyi, L. (2010). Összefoglaló jelentés „A Kárpát-medencei szikes tavak védelme” című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009-2010. évi eredményeiről.

Boros, E., Horváth, Zs., Wolfram, G., Vörös, L. (2014). Salinity and ionic composition of the shallow astatic soda pans in the Carpathian Basin. Ann. Limnol. - Internat. J. Limnol., 50, 59-69.

Borsodi, A.K., Knáb, M., Czeibert, K, Márialigeti, K, Vörös, L., Somogyi, B. (2013). Planktonic bacterial community composition of an extremely shallow soda pond during a phytoplankton bloom revealed by cultivation and molecular cloning. Extremophiles, 17, 575-584.

Dolan, J. R. (2005). Biogeography of aquatic microbes. Aquat. Microb. Ecol., 41, 39-48.

Glöckner, F. O., Fuchs, B. M, Amann, R. (1999). Bacterioplankton compositions of lakes and oceans: a first comparison based on fluorescence in situ hybridization.^/?/?/. Environ. Microbiol., 65,3721-3726.

Glöckner, F. O., Zaichikov, E., Belkova, N., Denissova, L., Pernthaler, J., Pernthaler, A., Amann, R. (2000). Comparative 16S rRNA analysis of lake bacterioplankton reveals globally distributed phylogenetic clusters including an abundant group of actinobacteria. Appl. Environ. Microbiol., 66, 5053-5065.

Hahn, M.W., Lünsdorf H., Wu, Q., Schauer, M., Höfle, M. G., Boenigk, J,. Stadler, P. (2003) Isolation of novel ultramicrobacteria classified as actinobacteria from five freshwater habitats in Europe and Asia. Appl. Environ. Microbiol., 69, 1442-1451.

Hahn, M. W. (2006). The microbial diversity of inland waters. Curr. Opin. Biotechnol., 17,256-261.

Hahn, M. W. (2009). Description of seven candidate species affiliated with the phylum Actinobacteria, representing planktonic freshwater bacteria. Int. J. Syst. Evol. Microbiol., 59, 112-117.

Hammer, U. T. (1986). Saline Lake Ecosystems of the World. - Dr W. Junk Publishers, Dordecht.

Hammer, 0., Harper, D. A. T, Ryan, P. D. (2001). PAST: Paleontological statistics software package for education and data analysis. Palaeontol. Electron., 4, 9.

Jezbera, J., Horhák, K, Simek, K. (2005) Food selection by bacterivorous protists: insight from the analysis of the food vacuole content by means of fluorescence in situ hybridization. FEMS Microbiol. Ecol., 52, 351-363.

Kent, A. D., Jones, S. E., Yannarell, A. C., Graham, J. M, Lauster, G. H., Kratz. T. K, Triplett, E. W. (2004). Annual patterns in bacterioplankton community variability in a humic lake. Microb. Ecol., 48, 550-560.

Klindworth, A., Pruesse, E., Schweer, 71, Peplies, J., Quast, C., Horn, M, Glöckner, F.O. (2013). Evaluation