Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Somogyi Katalin - Lanter Tamás - Hercsel Róbert - Bozzay Ferenc: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás-vizsgálata 2D modellezéssel

34

Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz.

vízgazdálkodási fejlesztésével egyik tartomány/ország sem foglalkozott. A »vasfüggöny« ideje alatt ebbe a térségbe nem vagy csak nagyon kevés kutatás irányult. Lehet ennek gyakorlati indoka is: például akkoriban még nagyon nehéz volt a Murát térképészeti leg feldolgozni, az ártérre pedig 2011-ig egyáltalán nem irányultak kutatások (Tóth et al. 2013). Kimondott nehézségekbe ütközik a terepi mérés olyan esetekben, amikor az országhatár a folyó tengelyében halad. így például a kanyarok fejlődésének méréséhez mindkét ország területén kellene összehangoltan mérni, ami az adminisztratív feltételek miatt nehézkes.

Ilyen szempontból a Mura általunk vizsgált szakaszára elmondható, hogy nem számít a jól megkutatott folyó szakaszok közé. Noha sok adatot tartalmaz az országos vízrajzi adatbázisunk, a mai modellezési adatigénynek ezek gyakran nem felelnek meg. A kutatás során ezekkel a hiányoságokkal szembesültünk.

Nagyon fontos tudatában lennünk annak, hogy hozzánk a Mura alsó szakasza tartozik. A folyó vízgyűjtőjén négy ország osztozik: Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország. Azonban Magyarország vízrendszerre gyakorolt hatása mindössze az ossz vízgyűjtőterület 15%-a. Minthogy a folyó határt képezt, így a hullámtér is nemzetközileg osztott. Mindezek tükrében fontos ismernünk azt, milyen beavatkozások történnek a felvízi vízgyűjtőn és hogyan enyhíthetjük a beavatkozások hatásait.

Előzmények

A Mura vízgyűjtő általános leírását, és a hidrológiai, hidromorfológiai adatokat többen is feldolgozták, részletes leírás található a

Vízgyüjtőgazdálkodási Terv Mura Alegység tervében, a Nagyvízi Mederkezelési Terv Mura Tervegységében, a Mura folyó hidrológiai tanulmányban. A Mura árvizeivel részletesen foglalkozott többek között Sekovanic et al. 2004; Hornich et al. 2004; Novak, 2004; Hercsel, 2008. Ezért csak az általános ismertetésre korlátozzuk a vízgyűjtő leírását és inkább a különbözőségeket hangsúlyozzuk ki.

A probléma megfogalmazása

A Mura folyó Ausztriában ered a Radstadt Tauem déli térségében, 1900 m tengerszint feletti magasságban. Hossza a magyar szakirodalom szerint 454 km. Több forrásból ered, melyek közül a legjelentősebb a 100 1/s hozamú Murursprung. St. Michael településnél válik meghatározóan folyó jellegűvé (Mike, 1991). A kis folyó magas hegységek völgyében folyik, Judenburg térségében szélesedik ki az ártere. Az osztrák szakasz hossza 323 km, majd határt képez Ausztria és Szlovénia között 34 km hosszan, utána »belső« Mura néven átszeli Szlovéniát 28 km szakaszon. Utána határt képez Szlovénia és Horvátország között 33 km hosszban. Az alsó 48 km- es szakaszon Horvátország és Magyarország között határfolyó, majd Légrád/Ortilos térségében ömlik a Drávába (1. ábra). A teljes vízgyűjtő terület nagysága magyar források szerint 14.304 km2. Ebből Magyarországhoz tartozik a vízgyűjtő terület 15%-a. A Mura forrása és a Drávába torkollása közötti magasság különbség 1764 m. Amikor a folyó elhagyja az osztrák vízgyűjtő területét, esése lecsökken. A folyóra jellemző a gyors vízállás növekedés, miközben apadása lassúbb folyamat.

Magyarország

Madzarska

Szlovénia

Slovenija

Mura vízgyűjtő területe Vodozbirno obmocje Mure I.

Ausztria

Avstrija

I. ábra. A Mura vízgyűjtőterületének domborzata és a magyar rész-vízgyűjtő (Forrás: Árvízvédekezés és ... a magyar-szlovén határtérség vízfolyásain, 2012) Figure 1. Relief of the Mura River Basin and the Hungarian sub-basin

A Mura felső szakaszán (Ausztria, Szlovénia) a múltbeli szabályozási munkák, antropogén

beavatkozások következtében teljesen más típusú probléma adódik, mint a síkvidéki jellegű alsó szakaszon.

A Mura felső szakaszán az első szabályozási munkákat már a 18. században megkezdték

(Hochenburg szabályozás a Graz és Cven közötti

folyószakaszon). 26 db láncban működő vízerőmű - ma már több van - kiépítésével Ausztriában a folyó gyors lefolyású, csatorna jellegűvé vált (Kovacic et al., 2004; Balazic, 2004). A természetes hordalékszállítás a felső és az alsó, síkvidéki jellegű folyószakasz között teljesen megszűnt, ami a meder morfológiai degradációját okozta és következményképpen a meder lemélyülését (Hornich et al., 2004;