Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Bolgovics Ágnes, Ács Éva, Várbíró Gábor, Kiss Keve Tihamér, Borics Gábor: Mely tényezők határozzák meg a sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét?
Bolgovics Á. és társai: Mely tényezők határozzák meg a Sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét? 25 A planktonikus formák előfordulási gyakoriságának tekintetében azt vártuk, hogy a vízfolyások rendűségének emelkedésével párhuzamosan egyre több mintában fogunk találni planktonikus elemeket. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy a planktonikus formák csak az érintetlennek tekinthető, elsőrendű vízfolyások mintáiból hiányoztak. A másod-, harmad- és negyedrendű vízfolyások csaknem felében előfordultak a planktonikus elemek. Potamális vízfolyásoknál igazolt, hogy a bentikus habitatokban is jól szaporodnak a planktonikus formák (Stoyneva és társai 1994\ Istvánovics és társai 2011). A Sajó vízrendszerében azonban valószínűleg nem erről van szó. A mintavételi pontjaink tágabb környezetének vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a vízgyűjtőn mesterséges és/vagy természetes állóvizek találhatók már a legkisebb, első és másodrendű vízfolyások esetében is. Ezek azok az élőhelyek, amelyekből az inokulumok a folyóvizekbe kerülnek. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatás a GINOP-2.3.2-15-2016-00019 és az OTKA KI04279 támogatásával valósult meg. IRODALOM Istvánovics, V., Honti, M. (2011). Phytoplankton growth in three rivers: The role of meroplankton and the benthic retention hypothesis, Limnol. Oceanogr.,56 (4), 2011, 14391452. Pozderka V., Bolgovics A., Borics G., Görgényi J. A SZERZŐK BOLGOVICS ÁGNES az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Doktori Iskola III. éves hallgatója. Kutatási területe az állóvizek és vízfolyások kovaalga közösségeinek vizsgálata. PROF. DR. ÁCS ÉVA az MTA doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Duna- kutató Intézete, a Hidro- és Növényöklógiai Osztály osztályvezetője, tudományos tanácsadó. Kutatási területe az álló- és folyóvizek bentikus kovaalga közösségeinek taxonómiai és ökológiai vizsgálata. (2014). Milyen kapcsolat van a vízfolyások felső szakaszának fitoplanktonja és bentikus algaközösségei között? HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 94:(5-6) pp. 77-78. Stoyneva, M. P. (1994). Shallows of the lower Danube as additional sources of potamoplankton. Hydrobiologia 289: 171-178. Szemes, G., (1948). A Zagyva-folyó kovamoszatainak elterjedése a forrástól a torkolatig. Borbásia 8, 89-112. Szemes, G., (1967a). Systematisches Verzeichnis der PH anzenwelt der Donau mit einer zusammenfassenden Erläuterung. In: LIEPOLD, R. (ed.), Limnologie der Donau, 70-131.Schweizer-Bartsche Verlag, Stuttgart. Szemes, G., 1967b: Das Phytoplankton der Donau. In: LIEPOLD, R. (ed.), Limnologie der Donau, 158-179. Schweizer-Bartsche Verlag, Stuttgart. Váncsa, A. L., (1974). Additional data to algae composition of rivers in Northern Hungary considering especially the assessment of water quality conditions. Hidrológiai Közlöny 9, 419-415. Vannote, R. L., Minshall, W. G., Cummins, K.W., Sedell, J. R., Cushing, C.E., (1980). The river continuum concept. Candian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 37, 130-37. Uherkovich, G., (1971). Phytoplankton of Tisza River. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 20-22, 1-282. PROF. DR. KISS KEVE TIHAMÉR az MTA doktora, Magyar Tudományos Akadémia Duna-kutató Intézetének kutató professzor emeritusza. Kutatási területe a folyóvízi fitoplankton közösségek vizsgálata, álló- és folyóvizek planktonikus (Centrales) kovaalga közösségeinek taxonómiai és ökológiai vizsgálata. DR. BORICS GÁBOR az MTA Duna-kutató Intézet, Tisza-kutató Osztályának osztályvezetője, tudományos főmunkatárs. Kutatási területe az álló- és folyóvizek fitoplankton alapú ökológiai állapotértékelése. DR. VÁRBÍRÓ GÁBOR az MTA Duna-kutató Intézet, Tisza-kutató Osztályának tudományos munkatársa. Kutatási területe az álló- és folyóvízi rendszerek élőlényközösségei diverzitásának, valamint tér és időbeli változásainak vizsgálata.
