Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Bolgovics Ágnes, Ács Éva, Várbíró Gábor, Kiss Keve Tihamér, Borics Gábor: Mely tényezők határozzák meg a sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét?
22 Hidrológiai Közlöny 2016.96. évf. különszám Mely tényezők határozzák meg a Sajó fitoplanktonjának kovaalga összetételét? Bolgovics Ágnes*, Ács Éva**, Várbíró Gábor***, Kiss Keve Tihamér**, Borics Gábor*** * Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. ** MTA ÖK Duna Kutató Intézet, 1113 Budapest, Karolina u. 29. *** MTA ÖK DKI Tisza-kutató Osztály, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C. Kivonat A Sajó teljes vízgyűjtő területét érintő algológiai vizsgálataink során arra a kérdésre kívántunk választ kapni, hogy egy ritrális folyó fitoplankton összetételét milyen mértékben határozzák meg a különböző típusú aljzatok közösségei? Kutatásaink során arra a megállapításra jutottunk, hogy a fitoplanktonhoz a növényeken található bevonat faj összetétele hasonlított leginkább. A rendűség függvényében összehasonlítva az aljzatok és a plankton mikroflórájának összetételét, a harmadrendű vízfolyások esetén tapasztaltunk szignifikáns eltérést a növény és a kő sodor bevonatának fajösszetétele közt, ebben az esetben is a növényi aljzat bevonatának fajösszetétele állt legközelebb a plankton összetételéhez, míg legtávolabb tőle a kő sodor bevonata volt. Vizsgáltuk a különböző rendű vízfolyások mintáinak egymástól való átlagos távolságát is. A másodrendű vízfolyások mintái hasonlítottak egymásra a legjobban, az első, harmad és negyedrendűek esetén a minták között jelentősebb eltérés volt tapasztalható, ami nagyobb habitat-diverzitásra utal. A planktonikus Centrales fajok megjelenésével kapcsolatosan megállapítottuk, hogy e fajok már a legfelső szakaszok bevonatában is megtalálhatóak, ami a mesterséges tározók jelenlétének köszönhető. Kulcsszavak Sajó, rhithroplankton, rendűség, aljzat What factors determine the diatom compositon of the sajó river? Abstarct The rhithoplankton and the benthic diatom assemblages of the whole catchment area of Sajó river were investigated. Diatoms attached to macrophytes were the most similar to the phytoplankton at catchment scale. On the scale of the stream orders this characteristic could be observed exclusively in the rivers of third order. Diatom compositions of the benthic substrates were also compared in each site. Benthic diatom assemblages of the substrates in the second order rivers showed greater similarity to each other. In case of the benthic assemblages of first, third and fourth order rivers higher among-sample differences were observed. Planktic species were found in the benthos of the uppermost river sections which is probably due to the presence of artificial reservoirs. Keywords Sajó rhithroplankton, river orders, substrates BEVEZETÉS A vízfolyások fizikai jellemzőivel párhuzamosan az élőlényközösségek szerkezeti és funkcionális sajátságai is folyamatosan változnak a folyók teljes hossza mentén, a forrástól a torkolatig (Vannote és társai 1980). E változások fitoplankton esetén is megfigyelhetők, ugyanis a felső folyószakaszok élőlényközösségeit elsősorban bentonikus elemek alkotják, míg a valódi planktonikus fajok a folyók alsó szakaszain jelennek csak meg (Szemes 1948, 1967a, 1967b, Uherkovich 1971, Váncsa 1974). A nagy folyók fitoplankton összetételére vonatkozóan számos tanulmány jelent meg, de ezek döntő része a vízfolyások alsó szakaszával foglalkozik, így a felső szakaszokra vonatkozó ismereteink rendkívül hiányosak. Ismert, hogy a folyók felső szakaszain a bentikus habitatokból bekerülő elemek alkotják a fitoplankton közösségek jelentős részét. Jóllehet, csaknem minden algadivíziónak vannak bentonikus képviselői, a vízfolyások esetén a bentosz döntő részét három algacsoport, a fonalas zöldalgák, a cianobaktériumok és kovaalgák adják, és ezek képezik a plankton döntő részét is (Pozderka és társai 2014). Korábbi vizsgálatainkból tudjuk, hogy a ritrális vízfolyások fitoplankton összetételét és diverzitását, nemcsak sztochasztikus események befolyásolják, hanem különböző hidromorfológiai tényezők is fontos szerepet játszanak kialakításában. Éppen ezért vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy a ritrális folyók fitoplanktonjának összetételéhez milyen mértékben járulnak hozzá a különböző aljzatok közösségei? Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy a valódi planktonikus elemek mely folyószakaszok bentikus közösségeiben fordulnak elő leginkább? ANYAG ÉS MÓDSZER Mintavételi hely A mintavétel alapjául szolgáló vízfolyások a Sajó vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Sajó a Tisza második legnagyobb jobbparti mellékfolyója, amelynek vízgyűjtőjén a vízfolyások rendűsége 1 -4-ig változik. A Sajó felső szakasza és mellékfolyói durva mederanyagú, ritrális jellegű hegy- és domb vidéki vízfolyások. Mintavétel és mintafeldolgozás A Sajó teljes vízgyűjtőjén összesen 42 mintavételi helyet jelöltünk ki, melyek valamennyi vízfolyás típust érintettek. A mintavételre 2012 júliusában került sor. A fitoplankton mintavétel 10 pm-es szembőségű