Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - TÖRTÉNELMI PILLANATKÉP - Fejér László: Korizmics László a réti öntözés és okszerű talajművelés űttörője
74 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. Történelmi pillanatkép Fejér László, a Hidrológiai Közlöny rovatvezetője rövid megemlékezése a 200 éve született Korizmics Lászlóról, aki a rétöntözés és az okszerű talaj művelés egyik magyarországi úttörője volt. Korizmics László a réti öntözés és okszerű talajművelés úttörője Kétszáz éve, 1816. március 29-én született Korizmics László mérnök, mezőgazdász, agrárpolitikus, akadémikus. Kezdetben uradalmi mérnök, hazánkban elsők között létesített rétöntözést. 1849 elején megindította a Gazdasági Lapokat. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) egyik vezetője, 1857-től haláláig (1886) a befolyásos agrárius szervezet elnöke. Részese volt a Földhitelintézet alapításának. 1868-tól országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Az okszerű talajművelés egyik magyarországi úttörőjeként Benkő Dániellel és Mórocz Istvánnal együtt átírta és a hazai viszonyokra alkalmazta Stephens Henry: „The book of the farm” c. művét, amely hét kötetben, „Mezei gazdaság könyve” címen, 1855 és 1868 között jelent meg. Kevesen tudják, hogy Korizmics a hazai öntözések korai apostola volt. Az 1840-es évek derekán a Magyar Gazdasági Egyesület megbízásából törvényjavaslatot tett le az országgyűlés asztalára, hogy a rétöntözés útjában álló jogi akadályok leküzdhetők legyenek. A kor politikai viszonyaira jellemző, hogy a parlament még csak nem is foglalkozott a javaslattal. Korizmics maga is érezhette, hogy elképzelési számára még nem érett a helyzet, amire a "Levelek a rétöntözés érdekében" című cikksorozata (1845) mottójául választott idézet is utal: "Kopogassunk folytonosan, egyszer majd csak beeresztenek” Korizmics okfejtése szerint a belterjes, állattenyésztő gazdálkodásnak "legdrágább kincsét, aranybányáját" a rétöntözésen alapuló takarmánytermesztés képezi. Rétöntözési leveleiben Korizmics elősorolta, milyen akadályai vannak az öntözések elterjedésének. Listája azért is tanulságos, mert közel három évtized múlva Kvassay Jenő és kultúrmérnökei még mindig szinte ugyanazon okokat számlálták elő. Ismeretlen fotográfus: Korizmics László portréja
