Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - NEKROLÓG - Bakonyi Péter: Dr. Stelczer Károly
Nekrológ - Dr. Stelczer Károly 71 1964-től a Duna Bizottság mellett működő Tudományos Hidrológiai Munkacsoport elnöke, 1965-75 között az UNESCO Hidrológiai Oktatási Bizottságának tagja volt. A Magyarország számára olyan fontos hidrológiai előrejelzések fejlesztése érdekében 1967-ben, Budapesten, megalapították a Duna-medence hidrológusaiból álló, ma is működő, Hidrológiai Előrejelző Munkacsoportot, melyben 1985-ig aktívan részt vesz. A magyar hidrológusok külföldi munkavállalását is segítette, hogy az UNESCO támogatásával 1965-ben megkezdte a munkáját az angol nyelvű Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam, melynek 1980-ig előadója és igazgatója volt. A VITUKI-ban tartott tanfolyamok sikerét követően árvízvédelem, folyószabályozás és hordalékmozgás tárgyakból előadások tartására kérték fel a delfti és moszkvai Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamokon is. A VITUKI vezetése, az oktatási és nemzetközi feladatainak ellátása mellett lehetősége volt a rendkívüli árvizek elleni védekezésben is részt venni. Árvízvédelmi kormánybiztosként az 1965. évi dunai árvíznél a Mohácsországhatár közötti szakaszon, míg az 1970. évi tiszai árvíznél a miskolci és a szegedi VÍZIG védvonalain vett részt az árvíz elleni védekezésben. Az egyetemi oktatásba 1975-ben kapcsolódott be, amikor az ELTE hidrológus képzését indították el. Kezdetben a hidrológia, a hidraulika, a folyószabályozás és az árvízvédelem című tárgyakat adta elő, később csak e két utóbbit. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen megkapta a címzetes egyetemi tanári címet. Három tankönyve jelent meg: a Folyószabályozás-hordalékmozgás (ELTE, 1977); az Arvízmentesítés, árvízvédelem, folyószabályozás (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, 1979; Csorna Jánossal közösen) és A vízkészlet-gazdálkodás hidrológiai alapjai (ELTE 2000). A VITUKI-ba kerülése után rövid idővel bekapcsolódott a tudományos közéletbe is. Nyugdíjazásáig tagja volt az MTA Vízgazdálkodási Bizottságának és az MTA Meteorológiai Bizottságának, továbbá 1970-85 között a Vízépítési albizottságot vezette. 1975-85 között a Fertőtáj MTA Elnöki bizottság elnöke volt. Évtizedekig tagja volt az MHT Hidraulikai Szakoszályának. Nyugdíjba vonulás után sem szakadt el a vízügyi szolgálattól. 2002-ig szerkesztőként, 2003 és 2006 között társszerkesztőként szerkesztette a Vízügyi Közleményeket. Munkáját rendkívüli alapossággal végezte. Keze alól nem kerülhetett ki olyan cikk, mely szakmai szempontból elfogadhatatlan állításokat tartalmazott. De ennél tovább is ment. A ’90-es évek közepén megtanulta az AUTOCAD program használatát és saját kezűleg készítette el a cikket ábráit, így biztosítva az egységes megjelenést és a kiválló minőséget. Az árvízvédekezésben való sikeres munkája elismeréseként - 1954-1985 között - többször kapott magas állami kitüntetést. Tudományos munkáját Eötvös-díjjal (1980), életpályáját, a vízügyi szolgálatban végzett fél évszázados eredményes munkáját a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje kitüntetés adományozásával (1995) ismerték el. A Környezetvédelmi Minisztérium 2003-ban Vásárhelyi-díjjal tüntette ki. 2005-ben megkapta az Aranydiplomát. Dr. Bakonyi Péter a VITUKI volt vezérigazgatója a Magyar Hidrológiai Társaság Elnökségének tagja
