Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Tombácz Endre - László Tibor - Magyar Emőke - Mészáros Szilvia - Puskás Erika - Scheer Márta: Vízvisszatartási mintaprojektek a Homokhátságon:"Nyugati és Keleti" mintaterületek

59 Nagy István és társai: Vízvisszatartási mintaprojektek a Homokhátságon: „Nyugati és Keleti” mintaterületek ÖSSZEFOGLALÁS A kutatás célja a Homokhátságon olyan mintaprojektek (Nyugati és Keleti mintaterületek) bemutatása volt, me­lyek azt vizsgálják, hogy a Hátság elsődlegesen a vízhi­ány okozta problémáinak enyhítését célzó intézkedéseket hogyan lehet igazítani a terület sajátosságához. Mindkét mintaprojekt esetén a vízvisszatartás, és a vízkészlet­gazdálkodás átgondolt megvalósítása volt a fő eszköz - melyek az elvégzett vizsgálatok, értékelések, modellezé­sek eredményei alapján hozzájárulhatnak a mintaprojek­tek vízkészleteinek legalább 60%-os megtartásához és helyben hasznosításához, valamint a mintaterületeken meghatározott ökológiai vízigény legalább 80%-ának kielégítéséhez. Mindezek közvetett, de hangsúlyos kö­vetkezménye a terület népességmegtartó képességének javítása, melynek alapvető feltétele a szükséges vízmeny- nyiségek és vízminőségek biztosításán tűi az adottságok­hoz jobban alkalmazkodó jövőbeli táj gazdálkodás lehető­ségeinek megteremtése is. A Homokhátság vízhiány problémáinak megoldása így nemcsak a vízgazdálkodási megoldásokat, hanem komplex problémamegoldást kíván (pl. erdőgazdálkodás, a településfejlesztések összehango­lása, a táji adottságokhoz jobban alkalmazkodó gazdál­kodás feltételeinek megteremtése - melybe az agrártámo­gatás, vidékfejlesztés kérdésköre is beletartozik). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Jelen cikk megírását nem tette volna lehetővé, ha nincs mind az a háttérmunka, ami „A Duna-Tisza közi Homok­hátság térségében elhelyezkedő két mintaterületen a klí­maváltozásból eredő hatások enyhítése és az alkalmazko­dás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojekt” Keleti és Nyugati mintaterületek előkészí­tésében részt vett számos szakember munkájának ered­ménye. Köszönettel tartozunk különösen Simonffy Zol­tánnak és a Budapesti Műszaki Egyetem kutatóinak, az Aquaprofit Zrt. munkatársainak, a K&K Kft. munkatársa­inak, az ADUVÍZIG és az ATIVIZIG munkatársainak, a Planter Mérnöki és Szolgáltató Kft. munkatársainak, valamint az ÖKO Zrt. munkatársainak. IRODALOMJEGYZÉK Aquaprofit-ÖKO Zrt. Konzorcium (2013a). A Duna- Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezkedő két mintaterületen a klímaváltozásból eredő hatások enyhíté­se és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojekt - Keleti mintaterület. Rész­letes Megvalósíthatósági Tanulmány. Budapest. Aquaprofit-ÖKO Zrt. Konzorcium (2013b). A Duna- Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezkedő két mintaterületen a klímaváltozásból eredő hatások enyhíté­se és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojekt - Nyugati mintaterület. Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány. Budapest. Bíró M. (2006). A történeti térképekre alapuló vege­tációrekonstrukció és alkalmazásai a Duna-Tisza közén. PhD értekezés. PTE. Biológia Doktori Iskola. Botanikai Program. Pécs. Dévai Gy. (szerk.), Nagy S., Wittner /., Aradi Gs., Csabai Z., Tóth A. (1998). A vízi és vizes élőhelyek sajá­tosságai és tipológiája. KLTE Ökológiai Tanszék. Hidro­biológiái Részleg. Debrecen. Göbölös A. (2002). A „vízhiányos” erdőgazdálkodás kérdései a Duna-Tisza közi homokháton. Hidrológiai Közlöny. 82 (6). 324-326. Kuli L., VataiMüller T, Kerék B. (2002). A talaj­víztükör mélységeinek változása a Duna-Tisza közi hát­ságon. Földtani Közlöny. 132/Különszám. 317-325. Ladányi Zs. (2010). Tájváltozások értékelése a Duna- Tisza közi homokhátság egy környezet-és klímaérzékeny kistáján, az Illancson. PhD értekezés. SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajzi Tanszék. Szeged. Nováky B. (2011). Az éghajlatváltozás és hatásai. In: Somlyódy L. (szerk.): Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. Köztestületi Stratégiai Programok sorozat. MTA, Budapest, pp. 85-100. ISBN 978-963-508-608-5 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (2010). Víz­ügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. Buda­pest. Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (2015). Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság. Budapest. Páljai I. (1993). Talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza közén. Vízügyi Közlemények. 75 (4): 431-434. Pálfai I. (1994). A Duna-Tisza közi hátság vízgazdál­kodási problémái. In: Pálfai I. (szerk.): A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. A Duna-Tisza közi hátság vízgaz­dálkodási problémái. Békéscsaba. 126. p. Pálfai I. (2010). A Duna-Tisza közi hátság vízgaz­dálkodási sajátosságai. Hidrológia Közlöny. 90 (1): 40- 44. Rakonczai J., Bódis K. (2002). A környezeti változá­sok következményei az Alföld felszín alatti vízkészletei­ben. In: Mészáros R., Schwetzer F., Tóth J. (szerk.): Jakucs László, a tudós, az ismeretterjesztő és a művész. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajzi Tanszék, pp. 227-232. Simonffy Z. (2011). Vízkészletek és igények. In: Somlyódy L. (szerk.): Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai f eladatok. Köztestületi Stratégiai Programok sorozat. MTA, Budapest, pp. 121-168. ISBN 978-963-508-608-5 Somlyódy L„ Nováky B., Simonffy Z. (2010). Éghaj­latváltozás, szélsőségek és vízgazdálkodás. KLIMA-21 Füzetek. 61. pp. 15-32. Szilágyi J., Kovács A., and Józsa J. (2012). Remote- sensing based groundwater recharge estimates in the Danube-Tisza sand plateau region of Hungary. Journal of hydromechanic. 60 (1). 64-72. UNCCD (2006). Second National Report of the Republic of Hungary on the implementation of the united Nations Convention to Combat Desertification. Ministry of Environment and Water of the Republic of Hungary. 24. p. VITUKI (2001-2002). Régiók hidrológiai állapotérté­kelése: Duna-Tisza köze. Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents