Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Tombácz Endre - László Tibor - Magyar Emőke - Mészáros Szilvia - Puskás Erika - Scheer Márta: Vízvisszatartási mintaprojektek a Homokhátságon:"Nyugati és Keleti" mintaterületek
Nagy István és társai: Vízvisszatartási mintaprojektek a Homokhátságon: „Nyugati és Keleti" mintaterületek 55 A mintaterületen a beavatkozással érintett, N2000-es szikes tavakon kívül találhatók olyan természetes mélyületek, amelyek tározóterületként jöhetnek szóba. Ezek jelenleg nem védett területek, rajtuk zömmel rétek, legelők vannak, de amelyek vízzel történő ellátása a jelenlegi degradált gyepeknél jóval természetesebb tavi, mocsári, mocsárréti társulások kialakulását tennék lehetővé. Ezen potenciális társulások vízigényét is számba vesszük az ökológiai vízigény becslésénél. Az ökológiai vízigény szempontjából figyelembe vehető tározóterületek és kiterjedésük, melyeket all. táblázat mutat be. Az ökológiai vízigény szempontjából inkább az édesvizű mocsári jellegű vizes élőhelyek vízigényét kell figyelembe venni, mert a tározóterek kialakítható természetszerű társulásai a mocsári és mocsárréti társulások. 11. táblázat. A Keleti mintaprojekten belül a tervezett tározók ökológiai vízigénye Table 11. Ecological water demand of the planned reservoirs in ______________the Eastern sample area_____________ Tározótér neve Felülete (ha) Várható társulások Várható társulások vízigénye Vízmennyisé g (millió m') Nyárlőrincpusztai 184 mocsári mocsárréti vegetáció mocsár: 10-70 cm, mocsárrét: 5-20 cm (15-55 cm reális) 0,27-1,00 Ruszmajori-100 0,15-0,55 Móczár tanyai 20 0,03-0,10 összesen: 304 0,45-1,65** **Itt reális lehet a felső érték figyelembe vétele, tekintettel arra, hogy az - szemben a szikes tavakkal - felszíni vízpótlásból rendszeresen fedezhető, nincsen korlátozó tényező. Az ökológiai vízigény a reális lehetőségek által megengedhető optimumnak tekinthető, így az egyes ta- vak/tározók területére jellemző, valamint a várhatóan kialakuló, célállapotként tekinthető társulások vízigényének biztosítását fedező vízmennyiségként értelmezzük. A Keleti mintaterület egy számmal kifejezett átlagos éves ökológiai vízigénye tehát 3,65 millió nf. A tervezett műszaki beavatkozások A Keleti mintaprojekt a vízhiány megoldására a vízpótlást javasolja a Tiszából egy korábban már meglévő öntözési rendszer felélesztésével, ezzel közvetlen módon enyhíteni kívánja a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák kritikus vízhiányát, emellett a kecskeméti tisztított szennyvíz és a lefolyó vizek, csapadékvizek nagyobb részének helybentartásával javítani a talajok vízháztartását. A tervezett beavatkozások közül négyféle változat merült fel, melyek közül a „D” változat került kiválasztásra többkritériumos elemzés segítségével: „A” változat - csak a területen keletkező vizek hasznosítása, visszatartása, „B” változat - „A” + tiszai bevezetés a korábbi tervek szerint, „C” változat - „B” változat korszerűsítése, „D” változat - a kiválasztott változat (természet- védelmi és lakossági igényeknek megfelelő, vízelvezető hálózati elemeiben módosított, üzemrendjében, vízkormányzásában eltérések, megújuló energiaforrások alkalmazása) Az elfogadott változat szerint a tervezett beavatkozások három fő csoportra bonthatók: a folyami vízkészletre alapozott vízpótló rendszer megvalósítása, a használtvizekből származó vízkészletekre és felszíni összegyüleke- zésből származó vízkészletekre alapozott tározófejlesztések, valamint a felszíni összegyülekezésből származó vízkészletekre alapozott tározófejlesztések. A folyami vízkészletre alapozott vízpótló rendszer megvalósítása a Tiszaalpári vízpótló rendszer rekonstrukcióját és továbbfejlesztését, szivattyútelepek energiaellátására megújulót energiahasznosító telep létesítését, a Baloghalmi csatorna rekonstrukcióját, új csatorna építését a Csongrád-Bokrosi Sóstó tározó elkerülése érdekében a Nyárlőrinc-pusztai tározótól, a Körösi-csatorna meglévő medrének felhasználásával a Csukáséri-főcsatomáig; valamint a Nyárlőrinc-pusztai tározó létesítését foglalja magában. A használtvizekből származó vízkészletekre és felszíni összegyülekezésből származó vízkészletekre alapozott tározófejlesztések keretén belül a Kecskeméti tározó fejlesztése, a Városföldi tározó létesítése, valamint a Móczár tanyai tározó létesítése tervezett. A felszíni ösz- szegyülekezésből származó vízkészletekre alapozott tározófejlesztés célja a meglévő Csongrád-Bokrosi Sóstó, valamint a Gátéri Fehértó területén hosszantartó, extrém szárazság esetén a vízpótlási lehetőség biztosítása: a Csongrád-Bokrosi Sóstó területén a tározón keresztülme- nő csatornák áttöltésével és műtárgy felújítással, a Gátéri Fehértó esetén pedig a projekt egyedül az ökológiai havária elkerüléséhez szükséges vízkészlet rendelkezésre állását biztosítja, egyéb beavatkozást nem tervez. A működés eredményeinek nyomonkövetése érdekében ökológiai monitoring rendszer kialakítása szükséges a két védett szikes tó területén. A tervezett létesítményeket a 12. táblázat foglalja össze, valamint a 8. ábra mutatja be. 12. táblázat. A Keleti mintaprojektben tervezett létesítmények Table 12. Interventions in the Eastern sample area ____ Létesítmény, eszköz Kapacitás Telepítés helyszíne Kecskeméti tározó 330.000 nf Kecskemét Városföldi tározó 70.000 m3 Városföld Móczár tanyai tározó 150.000 nf Kiskunfélegyháza Nyárlőrinc pusztai tározó 800.000 m3 Tiszaalpár Csongrád-Bokrosi Sóstó vízgazdálkodásának javításának létesítményeiTiszaalpár Vízkivételi mű 2x0,75 m3/s Tiszaalpár Vízszint szabályozó műtárgyTiszaalpár Összekötő csatorna 1.000 fm Tiszaalpár Szivattyútelep 2x0,75 nf/s Tiszaalpár Nyomócső rekonstrukció 3.000 fm Tiszaalpár Nyílt szelvényű öntözőcsatoma 1,5 m3/s Tiszaalpár Baloghalmi csatorna 4.200 fm Tiszaalpár Monitoring rendszerKecskemét, Városföld, Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Gátér
