Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Rákosi Judit: Felszíni vízminőség-védelmi szabályozás kihívásai és megújítása

40 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. A hatások értékelése a Szennyvízprogramban nem szereplő kistelepülésekre 2014-re 845 db kistelepülés, mintegy 200 000 ingat­lanának 425 000 lakosa maradt szennyvízkezelési szol­gáltatás nélkül. Valójában a települési méretkategória szerinti kimuta­tásnál lényegesen több a csatornaszolgáltatásban nem részesülők aránya. A már csatornázott nagyobb települé­sek peremtcriiletcin számos esetben nem épült ki a háló­zat, többnyire az alacsony laksűrűség következtében fajlagosan magas költségek miatt. Ez pedig pontosan az a jellegzetesség, ami a kistelepüléseken is megjelenik. Valószínűsíthető, hogy a csatornahálózattal való ellátott- sági szint távlatban sem fogja országosan meghaladni a lakosságra vetített 80%-ot. Tehát a fenti lakos számon felül további 1.5 millió lehet/lesz, tehát összesen mintegy 2 millió fő lesz érintett a kistelepülési szennyvízkezelés­hez hasonló vagy azokkal megegyező megoldásokban. Amennyiben egy kistelepülés a hagyományos csator­názás, szennyvíztisztítás megoldást választja szembesülni fog magas, esetenként megfizethetetlen költségekkel és díjakkal. Ez is indokolja az egyedi, decentralizált megol­dások (azok között is az olcsóbbak alkalmazását). Mind­ezek alapján indokoltnak tűnik egyes víztestekre (pl. időszakos vízfolyás) enyhébb célkitűzések megállapítása. Várhatóan környezeti, gazdasági elemzéssel alátámaszt­ható az, hogy egyes víztesteknél a jó állapot elérése aránytalan költséggel lehetséges. Szükséges már a rende­letek kidolgozásakor ilyen irányú vizsgálatok elvégzése és a harmadik VGT-ben a mentesség igazolása. Hatások a termálvíz hasznosításra A 296 termálvíz bevezetés csaknem fele (146 kibo­csátás) önmagában is jelentős hatású, de gyakran egy víztesten több bevezetés együttes hatása eredményez állapotromlást a vízminőségben. E bevezetéseknél mű­szaki beavatkozás szükséges. Az érintett vízfolyás víztes­tek közül 83 felszíni víztesten van egy vagy több olyan termálvíz kibocsátási hely, mely jelentős só és hőterhelést jelent és emiatt is intézkedés szükséges. Hatások értékelése a közvetlen ipari kibocsátásra A terhelési adatok és az elvégzett elemzés alapján a 495 kibocsátóból (melyek összesen 620 kibocsátási pon­tot jelentenek) mindössze 33 kibocsátás igényel intézke­dést (11 jelentős és 22 fontos terhelés). Ezek közül 12 halászathoz, 20 ipari használathoz kötődő kibocsátások. A kevés intézkedési igény az ipari bevezetések összes terhelésbeli alacsony részarányával magyarázható. Meg­jegyezzük, hogy a valós kép e bemutatotthoz képest ked­vezőtlenebb lehet, mert az ipari kibocsátások terhelés adatai sok esetben hiányosak, a komponensek között leggyakrabban csak a KOI-ra áll rendelkezésre megbízha­tó adat. A közvetlen ipari kibocsátásoknál, legyen az veszé­lyes anyag, vagy fiziko-kémiai terhelés az az alapvető probléma, hogy nem ismert a terhelő, az, hogy milyen emisszió kibocsátás van a víztesten milyen koncentráció­ban. Ezért itt a legfontosabb a monitoring rendszer fej­lesztése, ezen belül az operatív monitoring szennyvízki­bocsátók általi megvalósítása. ÖSSZEFOGLALÁS A cikkben a VGT2 intézkedései alapján megfogalmazód­tak szabályozási javaslatok, amelyek átfogják Víz Keret- irányelv követelményeknek megfelelően a felszíni vizek vízminőségi határértékeinek aktualizálását, a kibocsátási határérték rendszer továbbfejlesztését A javasolt szabá­lyozási rendszer a víztestek fiziko-kémiai és kémiai álla­potának javítását, a jó állapot elérését segíti elő, úgy, hogy az ne okozzon aránytalan költségterheket. Az új rendszer lényege hogy a kibocsátási határértékek az adott víztest terhelhetőségének vizsgálatán alapul, figyelembe véve a környezeti célkitűzést. A javasolt szabályozási koncepció szerint megszűnnek a területi határértékek, háromféle kibocsátási határérték lesz a környezeti célki­tűzés érdekében megállapított egyedi határérték; a kibo­csátó kérelmére megállapított egyedi határérték és a tech­nológiai határérték. Módosítani kell az érintett kormányrendeletet és mi­niszteri rendeleteket. A cikk számszerű javaslatot tesz három fontos területen a technológiai határértékekre: kommunális szennyvíztisztító telepekre, ipari célú vízke­zelésre, gőzenergia előállításra és hűtővíz rendszerekre, egyéb gumitermékek gyártásra. Az új, vagy módosított határértékek gazdasági hatása­inak értékeléséhez az első lépést tettük meg, meghatároz­va az érintettek körét, a változtatások nagyságrendjét a VGT2-ben szereplő információk alapján. A javasolt fiziko-kémiai kibocsátási követelmények várhatóan érzé­kenyen érintik a települési szennyvíztisztítókat, kiemelten a jelentős terhelést okozókat. A szabályozás leglényege­sebb eleme, hogy szigorodik a foszforeltávolítás köve­telménye. Termálvíz hasznosításra vonatkozó technológiai ha­tárértékjavaslat érinti a termálvíz bevezetések közel felét, azaz ezeknél terhelés csökkentő intézkedés megvalósítása válik szükségessé. Közvetlen ipari kibocsátásoknál, legyen az veszélyes anyag, vagy fiziko-kémiai terhelés az az alapvető prob­léma, hogy nem ismert a terhelő, az, hogy milyen emisz- szió kibocsátás van a víztesten milyen koncentrációban. Ezért itt a legfontosabb a monitoring rendszer fejlesztése, ezen belül az operatív monitoring szennyvízkibocsátók általi megvalósítása. A konkrét jogszabályok módosításának előkészítése még rendkívül sok munkát igényel. Vizsgálni kell a tü­relmi idők, a kivételek, bírságok rendszerét. Megfonto­landó egyes víztesteknél (pl. időszakos vízfolyás) kevés­bé szigorú (enyhébb) célkitűzések kitűzése, amennyiben a VKI 4. cikk 5. bekezdés szerinti mentességi elemzés ezt igazolja. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Jelen cikk megírásához hozzájárultak a VGT2 kidolgozá­sában résztvevő szakemberek. Köszönettel tartozunk az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, amely a VGT2 elkészítette és irányította a terv elkészítésében résztvevő szakértő cégeket. Köszönettel tarozunk különösen OVF részéről Tahy Ágnesnek és Pelyhe Szabinának, a Buda­pesti Műszaki Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnö­ki Tanszékének, Clement Adriennek, valamint az ÖKO Zrt. munkatársainak.

Next

/
Thumbnails
Contents