Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Rákosi Judit: Felszíni vízminőség-védelmi szabályozás kihívásai és megújítása
33 Nagy I. és Rákosi J.: Felszíni vízminőség-védelmi szabályozás kihívásai és megújítása csony vízszennyezettségen túl a biológiai elemek és a hidromorfológiai jellemzők jóként való minősítése.) A felszíni vízvédelmi szabályozás törvényi alapjai A környezetvédelmi törvény (Kvt.) már lefekteti az alapjait a környezeti célkitűzéseken alapuló szabályozási koncepciónak. Kiemeli a védett területek különös szabályokkal való védettségének erősítését, megalapozza a határértékrendszer fogalmi, definitiv eszközrendszerét. A határértékrendszer alacsonyabb rendű jogszabályokban való alkalmazási szabályainak egyik főbb szempontját, a szennyezettségi szint figyelembevételét, valamint az ezen alapuló (kombinált módszerrel való) kibocsátási határértékek megállapításának szabályozási alapjait törvényi szinten rendezi. A vízgazdálkodási törvény a VGT készítés szabályainak megalkotására hatalmazza fel a kormányt. 1995. évi Lili. Tv. a környezet védelmének ált. szabályairól (Kvt) 18.§ Avíz védelmére vonatkozó ált. szabályok megfogalmazása; 21.§ jó állapot megvalósításával kapcsolatok szabályok; B eavatkozás nem sértheti a környezeti célkitűzést Védett területek állapota nem romolhat; Igénybevétel, terhelés nem veszélyeztetheti a vizek megújulását; Elérhető legjobb technika fogalma; Szennyezés, szennyezettség fogalma; Határérték rendszer o Szennyezettségi szintet mutató (immissziós); o Kibocsátási: technológiai, területi; összmennyiségi forráscsoportos; területi nagyterhelési; egyedi. 8 9. § figyelembe kell venni a megállapításoknál a szennyezettség határértéket; a környezeti célkitűzést, a legj óbb elérhető technológiát. VKI adaptációk; kombinált módszer 1997. évi LVH. tv. a vízgazdálkodásról (Vgtv) 2.§ Állami feladatok Vízgazdálkodási koncepció készítése; A jó állapot elérését elősegítő intézkedések programjának készítése; Vízgyűjtő-gazdálkodási tervkészítése az előzőek teljesítéséhez; 45.§(7) bek. A Kvt-vel összhangban a VGT készítéséről szóló szabályokat a Kormány külön határozatban állapítja meg. 2. ábra. Törvényi előírások Figure 2. Statutory requirements A törvényi felhatalmazások alapján megalkotott felszíni vízvédelmi kormány- és miniszteri rendeletek A Kvt-ből levezetett alapfogalmak és felhatalmazások alapján a felszíni vízvédelmi szabályozás alapja a 220/2004 (VII.21.) Kormányrendelet (Fvr.), mely a fenti főbb szabályozási előirásokat foglalja magába. A kormányrendelet miniszteri rendelet szintű végrehajtási rendeletéi az immisziós (környezetminőségi, vízminőségi, vízszennyezettségi) határértékek alkalmazási szabályait rögzítik, valamint a szennyezettség és a kibocsátások ellenőrzésének szabályait. A víztestek állapotértékelését és megfigyelését külön miniszteri rendelet szabályozza. A közelmúltban zajlott és hatályba léptetett jogszabály-módosítások áttekintése A 2008/105/EK irányelvet módosító 2013/39/EU irányelv előírásai a hazai szabályozásokba beépültek, (220/2004. (VII.21.) kormányrendelet, 10/201. (VIII.18.) VM rendelete) és 2015 szeptemberében hatályba léptek. Az irányelv módosítás az említett joganyagon túl érinti a 221/2004.(VII.21.) kormányrendeletet a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről elsősorban a felszín alatti vizek küszöbértékei és a listás anyagokra való hivatkozás vonatkozásában. Módosítani kellett a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről szóló 31/2014. (XII.30.) KvVM rendeletet az újabb anyagokra vonatkozó definíciók bevezetésével, a monitoring mechanizmus fejlesztését a kockázatok feltérképezése céljából. Az irányelv gyakorlatilag kiváltja a 6/2002.(XI.5.) KvVM rendelet ivóvízkivételre szánt felszíni vizekre előírt határértékek rendszerét, illetve annak felülvizsgálatát igényli.
