Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán: Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez ésc méreteik ellenőrzéséhez
22 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. 1. táblázat. A szükségtározók méretezéséhez és ellenőrzéséhez rendelkezésre álló napi vízhozamok Table I. Daily discharges which available for sizing and supervision of flood control reservoirs Vízhozamnyilvántartó állomás fkm vízhozam idősor tói ig Megjegyzés Rendelkezésre áll _______tói________ig_______ Tiszabecs 744,30 1947 2015 1962 2015 Tivadar 705,70 1947 2015 1962 2015 Vásárosnamény 684,45 1947 2015 1962 2015 Záhony 627,80 1947 2015 1962 2015 Dombrád 593,08 2001 2015 2001 2015 Tiszadob 500,20 1989 2000 Kevésbé megbízható 1962 2000 2001 2011 2001 2011 2012 2014 Kevésbé megbízható 2012 2014 Tiszapalkonya 484,70 1960 2000 Kevésbé megbízható 1962 2000 1996 2015 2001 2015 Kisköre alsó 403,10 ápr.’73 1997 1973 ápr. 1997 1998 1999 Kevésbé megbízható 1998 1999 2000 2000 Nincs adat 2000 hiányzik 2000 hiányzik 2001 2015 2001 2015 Szolnok 334,60 1960 1994 Kevésbé megbízható 1962 1994 1995 1997 1995 1997 1998 1999 Kevésbé megbízható 1998 1999 2000 2000 Nincs adat 2000 nincs 2001 2015 2001 2015 Az nyilvánvaló, hogy az év legnagyobb jégmentes vízállása az egymásután következő vízmércék szelvényében nem származnak szükségképen azonos árhullámból; annak ellenére, hogy általában mégis csak ez a helyzet. Következésképen: vannak olyan évek, amikor a szomszédos NV adatok között egyértelmű hidraulikai kapcsolat van, míg lehetnek olyanok is, amikor ilyen kapcsolat szükségképen nincsen. Mivel pedig célszerű mindig a legmegbízhatóbb utat követni, abban az esetben, ha a tározó vízkivételének szelvénye nem azonos valamelyik vízállás- és vízhozam-nyilvántartással rendelkező vízmérceállomás szelvényével az ilyen esetben követendő út csak a következő lehet: Ha valamelyik évben a szükségtározó szelvénye felett és alatt levő, erre használható vízmércénél jelentkező NV értéket ugyanaz az árhullám idézte elő, a tározó szelvényére érvényes alapadatokat az ismert módon, nempermanens számítással kell meghatározni. Ellenkező esetben pedig a tározóra vonatkozó alapadatokat a két vízmérce és a tározó vízkivételének a szelvénytávolságát felhasználva, jobb híján lineáris interpolálással kell meghatározni. £ < £% 5 I 3850 3600 3350 3100 2850 2600 2350 2100 1850 950 u 900 £ 800 750 700 650 600 /. ábra. Vízszinttartás esetén az évi legnagyobb jégmentes árhullámok levonulása során kialakuló és a méretezés, ellenőrzés alapját képező vízállások, vízhozamok és a tározóba bevezethető árhullámtérfogat értelmezése Figure 1. Explanation of stages, discharges, and flood wave volumes entering to the reservoir, referring to the flows of yearly ice free maximum stages and composing base of sizing and controlling Ehhez kapcsolódva és az 1. ábrát szem előtt tartva, szólni kell végül arról is, hogy ha a számítógépen az így meghatározott vízállás- és vízhozam-idősorok már rendelkezésre állnak, úgy ezekből (a tervezés következő lépéseként) minden vizsgált árhullám esetén igen egyszerűen meghatározható azt a két időpont is, amikor az áradó árhullám vízállása a tartott szintet átlépi, illetve amikor az árhullám apadó ága a tartandó szintet újból metszi. Továbbá természetesen meghatározható az ennek a két időpontnak megfelelő vízhozam is. így behúzva e két vízhozam érték összekötő ferde egyenest, s feltüntetve a tartott vízszint magasságát, meghatározható a további vizsgálatok alapját képező, 1. ábra szerinti Qt, Qf és V, majd a Ht, Hm és AH érték is. A felette levő többi árvízi szükségtározó üzemelésének hatása a méretezés vagy ellenőrzés alapadataira Ahhoz, hogy a szóban forgó hatással kapcsolatban állást lehessen foglalni, gondolnunk kell arra, hogy a méretezés közvetlen célja a 1997-ben közzétett mértékadó árvízszint tartása mellett (KHVM 1997), az évi legnagyobb jégmentes vízállás (NV) jelentkezését okozó árhullámok adatait felhasználva a tetőző vízállás, a tározóba vezetett maximális vízhozam, továbbá az ugyanekkor a tározóba jutó vízmennyiség 1%-os értéknek a meghatározása. Ennek érdekében pedig a tennivaló a következő (S:igyártó 2015/b ): Első lépéseként az évről évre más és más értéket felvevő (véletlen jelleggel ingadozó) NV célszerűen felvett felső tartományát, egymáshoz csatlakozó, azonos szélességű és mintegy 20 cm magasságú sávokra kell bontani. Ezt követően az NV előfordulását előidéző árhullámok adatait felhasználva minden NV értékhez ki kell számítani a tározóba vezetendő, ugyancsak véletlen jelleggel ingadozó maximális vízhozamot és az árhullám levonulása során a tározóba vezetendő, ugyancsak valószínűségi változóként viselkedő vízmennyiséget.
