Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Szigyártó Zoltán: Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez ésc méreteik ellenőrzéséhez
20 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. Alapadatok az árvízi szükségtározók hidrológiai méretezéséhez és méreteik ellenőrzéséhez Szigyártó Zoltán Vasdiplomás mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár, ( prof.szigyarto@t-online.hu ) Kivonat A nemrég publikált tanulmányunk bemutatta az árvízi szükségtározók vízszinttartó üzemét. Ezt követően közre adtuk az így üzemeltetett tározók hidrológiai tervezésének és méreteik ellenőrzésének az új módszerét, amelyre alapozva megállapítható, hogy mekkora kell legyen a tározó térfogata és vízkivételének vízszállító képessége ahhoz, hogy vízszinttartó üzem esetén az elmúlt, mintegy 50 évben számottevően megemelkedett 1%-os árvízszint ismét megegyezzék a mintegy 50 évvel korábbi 1%-os árvízszint magasságával. E két tanulmányhoz csatlakozva ez a tanulmány bemutatja, hogy a Tisza mentén az ilyen munkához milyen alapadatokat (éves legnagyobb jégmentes vízállásokat) lehet felhasználni, s az ennek megfelelően elvégzett vizsgálatok a következő eredményre vezettek: Ma és a mától számított mintegy 40-50 éven belül a munkát mindig az 1962-től kezdődő és az előirányzott meder rekonstrukció közötti időszakra vonatkozó NV adatok felhasználásával kell elvégezni. Ha a szükségtározó szelvénye felett és alatt levő, vízállás- és vízhozamnyilvántartással rendelkező vízmércénél jelentkező NV értéket ugyanaz az árhullám idézte elő, a tározó szelvényére érvényes alapadatokat nempermanens számítással, az ismert módon kell kiszámítani. Ellenkező esetben pedig a tározóra vonatkozó alapadatokat (jobb híján) a két vízmérce és a tározó vízkivételének a szelvénytávolságát felhasználva, lineáris interpolálással kell meghatározni. Végül egy szükségtározó által már módosított árhullám adatait az alatta levő tározó méretezéséhez vagy ellenőrzéséhez felhasználni nem lehet. Ezért ezeket a tervezés vagy ellenőrzés során nem szabad figyelem bevenni. Kulcsszavak Tisza, ármentesítés, árvízi szükségtározók, ellenőrzés, hidrológiai méretezés, nagyvíz, NV, tározó térfogat, vízszinttartó üzem, vízkivétel, vízszállítás. Basic data for hydrological sizing and verifying flood emergency reservoirs Abstract One of our publications issued not long ago presented operation of reservoirs working with flood wave control. Following this article a new method for hydrological design of this kind of reservoirs was published. Which offers possibility of computation by that way application of reservoir capacity and that of intake discharge received allow that 1% of flood gauge should be the same, which was 50 years ago, when its value was significantly smaller. At last this publication following the formerly mentioned two ones determines which data of yearly maximum stages (YMS) should be used to get appropriate basic data for design and supervision work of reservoirs controlled by flood level along the Tisza River. Investigations referring to these aims yielded the following results: Within the following 40-50 years from the present design and supervision work of reservoirs controlled by flood level should be made using YMS data observed from year 1962 to the beginning of renovation of the river bed set aside. If the same flood wave creates yearly maximum data (as basic data) at a gauging station having both rows of observed water levels and that of daily discharges, and situated beyond and beneath the section of intake for a flood control reservoir, basic data for section of intake should be determined by a customary nonpermanent computation. In centrally case basic data for reservoir should be computed (almost) with linear interpolation based on the distance of the gauging stations and that of inlet for flood control reservoir. At last number of YMS data originated from flood waves altered by reservoirs controlled with flood level can’t be used for mathematical statistical analysis. Consequently, these data must be neglected when a task is to size and to supervise these reservoirs. Keywords Tisza, discharge, flood control, flood control reservoir, hydrological sizing, intake, operation controlled by water level, reservoir capacity, yearly stage maximum (YSM), control. ELŐZMÉNYEK ÉS A TANULMÁNY CÉLJA Egyik nemrég publikált tanulmányunk az árvízi szükség- tározók vízszinttartó üzemével kapcsolatban (Szigyártó 2005) összefoglalta mindazokat az ismereteket, melyek indokolják ennek gyakorlati bevezetését (Szigyártó 2015/d). Ezt követően ugyancsak közre adtuk az árvízi szükségtározók hidrológiai tervezésével (térfogatának és vízkivételük vízszállító képességének a meghatározásával) foglalkozó tanulmányunkat (Szigyártó 2015/b), amely - a vízszinttartó üzemeltetést véve alapul - bemutatja, hogy miként lehet e méreteket úgy meghatározni, hogy a szükségtározó megépítése után a vízszinttartás szelvényében az 1 %-os árvízszint ismét azonos legyen - a továbbiakban MÁSZ(1997)-tel jelölt - 1997. évi mértékadó árvízszinttel (KHVM1997). Ezek mellett azonban azért, hogy e szükségtározók hidrológia méretezését vagy méreteik ellenőrzését a gyakorlatban megfelelő színvonalon el lehessen végezni, a felhasználható alapadatokkal kapcsolatban következők tisztázására van még szükség: • Melyik az az időszak, vagy melyek azok az időszakok, amelyeken belül az észlelt éves legnagyobb jégmentes vízállások, a nagy víz (a továbbiakban NV) különböző adatai a méretezésre felhasználhatók? • Ezen, avagy ezeken az időszakokon belül hogyan határozzuk meg a felhasználható NV adatsorokat akkor, ha a tározó vízszinttartásra előirányzott szelvénye nem egyezik meg valamelyik vízállás és vízho
