Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Kovács Attila - Marton Annamária - Tóth György - Szőcs Teodóra: A sekély felszín alatti vizek klíma-érzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata
Kovács A. - Marton A. - Tóth Gy. - Szőcs T.: A sekély felszín alatti vizek klímaérzékenységének... 23 KLÍMAZÓNÁK LEHATÁROLÁSA A klímazónák lehatárolásának célja olyan elemi egységek előállítása volt, amelyeken belül a klimatikus viszonyokat homogénnek feltételezhetjük. A beszivárgást ezen homogén egységekre egyenként, egydimenziós hidrológiai vízmérleg modellekkel végeztük el. A nemzetközileg elfogadott biofizikai klímaosztályozási módszerek áttekintése után a Thornthwaite (1948) módszert értékeltük a vizsgálataink céljára alkalmasnak. Thornthwaite módszerét más módszerekkel összehasonlítva Szelepcsényi et al. (2009) elemezték. E vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy Thornthwaite módszere alkalmas Magyarország mezoléptékű klimatikus jellemzésére. Thornthwaite módszere a talaj és a növényzet vízforgalmát használja fel klímaindikátorként kifejezhető hidrofizikai indexek formájában. A modell fizikai jellegét a Potenciális Evapotranszspiráció (PÉT) és egy egyszerű „tartály” modell alkalmazása biztosítja, míg biológiai jellegét a hasznos vízkészlet alkalmazása adja. Az Acs és Breuer (2013) által ismertetett metodológiát alkalmaztuk a Thornthwaite klíma zónák számítása során, melyek saját készítésű szkriptekkel automatizáltunk. A Thornthwaite módszer a klíma típusokat klímaképletek formájában jellemzi. A klímaképleteket négy betű alkotja, melyeket a jelen tanulmányban négyjegyű számok helyiértékeivel helyettesítettünk a köny- nyebb azonosíthatóság miatt. Az eredeti klímaképletben az első betűt (ezres helyiérték) egy nedvességi állapotot jellemző klimatikus index (Im), a második betűt (százas helyiérték) a potenciális evapotranszspiráció (PET), a harmadik betűt (tízes helyiérték) a víztöbblettel és a vízhiánnyal arányos nedvességi (Ia) és szárazsági index (Ih), míg a negyedik betűt (egyes helyiérték) a nyári és évi PÉT értékek aránya határozza meg. A klímaképlet első két betűje az évi, míg az utolsó két betűje az évszakos vízmérleg jellemzőkre utalnak. Az alkalmazott klímakódok az Ács és Breuer (2013, pp. 54-55) által közölt klímaképleteknek az adott helyiértékű számokkal való behelyettesítése alapján azonosíthatók. A klímazónákat a 1961-1990, 1981-2010, 2021- 2050, 2071-2100 időszakokra határoztuk meg átlagolt havi klímaadatok felhasználásával. A számítások grid alapú eljárással történtek, a végső zónaeloszlás vektoros formába lett átalakítva. A beszivárgást minden szimulációs időszakra és beszivárgási zónára az időben ahhoz illeszkedő klímazóna beosztás felhasználásával számítottuk ki. A CarpatClim-Hu és ALAD1N klímaparaméter eloszlásokból számított klímazóna beosztásokat a 2. ábra szemlélteti. 2. ábra. Az 1961-1990 és az 1981-2010 időszakokra átlagolt CarpatClim-Hu klímaparaméterek alapján meghatározott Thornthwaite klímazónák eloszlásai Figure 2. Climate classification according to Thornthwaite method for the periods of 1961-1990 and 1981-2010 based on CarpatClim-Hu data. Megjegyzés: A jelkulcs az alkalmazott klímakódokat, míg a számok a klímapoligonok sorszámát mutatja. Note: The legend indicates climate codes, while numbers indicate polygon ID ’s. Látható, hogy míg a mért adatok alapján meghatározott klímazónák viszonylag kismérvű — és elsősorban a hegyvidéki területekre korlátozódó — eltolódást mutatnak, a klímamodellek alapján szerkesztett klímazónák ettől jelentősen eltérő változásokat jósolnak. Tekintve azonban, hogy a klímamodellek jelentős bizonytalansággal terheltek, a mért és modellezett adatok alapján lehatárolt klímazónák nem összehasonlíthatóak egymással. BESZIVÁRGÁSI ZÓNÁK LEHATÁROLÁSA A jelen tanulmányban definiált beszivárgási zónák olyan vízföldtani egységek, melyeken belül a beszivárgási viszonyok nem mutatnak jelentős változékonyságot. A SWAT (Neitsch et al., 2002) modellezési nomenklatúra ezeket az egységeket „Hydrological Response Unif’-ként definiálja. A beszivárgási zónákat négy adatréteg (felszíni geológia, területhasználat, lejtőszög, klímatípus) szuperpozíciójaként határoztuk meg.
