Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Braun Mihály: A Mura folyó hullámterének feliszapolódás vizsgálata II. rész
54 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. felkevert szuszpenzióból 200 gl-t használtunk fel egy-egy meghatározáshoz. A 195 darab üledékminta szemcsevizsgálata lézer diffrakciós elven működő Malvern Mastersizer 2000 ( http://www.malvern.com/en/products/technology/laser- diffraction ) típusú készülékkel történt. Ez a készülék 0,02 és 2000 pm nagyságú szemcseméretet képes meghatározni. A szemcseméret eloszlás kiszámításához a készülékhez tartozó szoftver a Mié {de Boer és társai 1987) elmélet szerint határozza meg a részecske eloszlást, amely figyelembe veszi, hogy az üledékben található szerves anyag a fényt abszorbeálhatja. A meghatározás elve, hogy adott méretű szemcséket monokromatikus fénnyel (^=750 nm) megvilágítva, azok bizonyos szögben térítik ki a fényt, méghozzá úgy, hogy ez a szög növekszik a szemcse méretének csökkenésével. Ezt a diffraktált fényt detektorok fókuszálják. A szemcseméret eloszlás kiszámításához két különböző elméletet alkalmaz a készülékhez tartozó szoftver, méghozzá a Mié elmélet szerint határozza meg a részecske eloszlást, de lehetőséget nyújt az egyszerűsített Fraunhoffer elmélet használatára is {de Boer és társai 1987). Azonban a Fraunhoffer elmélet nem számol azzal a jelenséggel, hogy az üledékben található szerves anyag a fényt abszorbeálhatja, tehát a mi esetünkben a Mié elmélet alkalmazása a pontosabb. A készülék része egy 120 ml-es minta bevivő egység (Hydro SM), melyben a mintaáramlást keverő biztosítja. A mintabevitel során 100 ml desztillált vizet mértünk a mintabevivő egységbe, majd 1 ml 0,2 mol-os nátrium- oxalátot adagoltunk hozzá. Kevertetés után a felkevert szuszpenzióból 200 pl-t pipettáztunk a mintánkból, melyet folyamatosan áramoltatva történt a mérés. Az eredmények statisztikai elemzését GRADISTAT programmal végeztük (Blott és Pye 2001). Ennek alapján meghatároztuk az üledékben az egyes frakciók mennyiségét. A kategóriák meghatározásához a környezeti állapot értékelésnél használatos Fáik és Ward (1957) módszert alkalmaztuk, amely összehasonlítása a kevésbé részletes Eurocode szabvánnyal az alábbi táblázatban látható (1. táblázat). Az elemzésekhez a részletesebb osztályozást használtuk. Ennek megfelelően a 9., 13. és 15. ábra jelmagyarázata az alábbiak szerinti. 1. táblázat. A talajok osztályozása Table 1. Classification of soils A környezet értékelésére szolgáló kategorizálás Eurocode szerinti kategorizálás Homok középszemü homok / medium sand 0,250-0,500 mm közepes homok 0,2-0,6 mm finomszemű homok / fine sand 0,125-0,250 mm finom homok 0,2-0,06 mm nagyon finomszemű homok / very fine sand 0,063-0,125 mm Kőzetliszt/iszap nagyon durva kőzetliszt / very coarse silt 0,031-0,063 mm durva kőzetliszt/iszap 0,02-0,06 mm durva kőzetliszt / coarse silt 0,016-0,031 mm középszemű kőzetliszt / medium silt 0,008-0,016 mm közepes kőzetliszt/iszap 0,02-0,006 mm finomszemű kőzetliszt / fine silt 0,004-0,008 mm nagyon fi nőm szemű kőzetliszt / very fine silt 0,002-0,004 mm finom kőzetliszt/iszap 0,002-0,006 mm Agyag agyag / clay <0,002 mm agyag <0,002 mm Üledékminta datálása és a hullámtéri feliszapolódás mértékének meghatározása A minta rétegeinek datálásához/kormeghatározásához a homokfrakciók szemcséit választottuk, mert az ettől nagyobb frakciókat az árvízkor előálló nagyobb sebesség elsodorja. Kiválasztottuk az árvízi nyilvántartásból a rendelkezésre álló azon árvízi események adatait 1960- 2009 időszakra, amikor a holtágban kizárólag árvízi eseményből származó feliszapolódás következhetett be. Kiválasztottuk a röntgen felvétel alapján elkülönülő, megfelelő rétegeket és megkerestük a hozzájuk tartozó árvízi eseményeket. Az üledékminták elemzése alapján az említett frakciók jelenlétét is ellenőriztük. Az adatokat táblázatban és grafikusan ábrázolva megkerestük az ösz- szefüggést. Az eredmény alapján meghatároztuk a holtág feliszapolódási sebességét, illetve a környező hullámtérre vonatkozó tendenciát. 2. ábra. A próbafúrások helyszínei (jobbra a Hosszúvíz holtág) Figure 2. Locations of experimental sampling (right: oxbow lake Hosszúvíz)
