Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rotárné Szalkai Ágnes - Homolya Emese - Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége
Rotámé Szálkái Ágnes, Homolya Emese és Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége 29 Az ivóvízfogyasztás és a térség jövedelmi helyzetének területi differenciáltságát tekintve egyaránt jelentős kettősség mutatkozik. A főváros agglomerációja, a Dunakanyar térsége, valamint az Alsó-Ipoly-völgy települései magasabb, míg Nógrád megye települései zömében alacsonyabb értékekkel rendelkeznek mindkét tényező esetében. A települések alkalmazkodó-képességének meghatározása a mintaterületen Az egyes hatótényezők részletes vizsgálata eredményeként meghatároztuk a települések éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképességét az ivóvízellátás tekintetében. Ennek során egyenlő súlyban vettük figyelembe az ivóvízbázis-ellátottságot, az ivóvízellátás fejleszthetőségét, a lakosság vízigényét, valamint a lakosság jövedelmi viszonyait jellemző mutatókat. Alkalmazkodóképesség szempontjából pozitívnak tekinthető, ha több ivóvízbázis lát el egy települést, van lehetőség a meglévő ivóvízbázis bővítésére és termelőkapacitásának fejlesztésére, valamint alacsony a lakosság vízigénye és kedvező a jövedelmi helyzete. Jelmagyarázat kiemelten alkalmazkodó fokozottan alkalmazkodó | mérsékelten alkalmazkodó | gyengén alkalmazkodó 7. ábra. A települések éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképessége az ivóvízellátás területén Figure 7. Climate adaptation of the settlements regarding water supply E szempontokat figyelembe véve 4 kategóriát különítettünk el: kiemelten, fokozottan, mérsékelten és gyengén alkalmazkodó. Az alkalmazkodóképesség (7. ábra) szempontjából legkedvezőtlenebb térségnek az Alsó- Ipoly-völgy tekinthető. Ebben a térségben a vizsgált mutatók mindegyike kedvezőtlenül alakult. A települések döntő többségét csupán egy ivóvízbázis látja el és a vízbázisok fejleszthetősége is korlátozott, emellett magasnak tekinthető az ivóvízfogyasztás ugyanakkor alacsony a lakosság jövedelmi szintje. Alkalmazkodóképesség szempontjából kedvezőtlen helyzetben vannak a Dunakanyar jobb parti települései is, ahol főként az infrastrukturális hiányosságok és - vélhetően a jelentős turizmus és a kiterjedt üdülőövezetek miatt - magas lakossági vízfogyasztás jelent problémát. IVÓVÍZBÁZISOK SÉRÜLÉKENYSÉGE Az ivóvízbázisok sérülékenységét a kitettség, érzékenység, felszín alatti víztermelés általi igénybevétel és alkalmazkodóképesség együttes jellemzéséből vezettük le, a települések közigazgatási területére vonatkoztatva. Mivel az alkalmazkodási indikátorokat csak a DMRV területére tudtuk megadni, a sérülékenység vizsgálatát is a DMRV működési területén végeztük el. A sérülékenység mértékének meghatározására kategóriákat határoztunk meg, ahol a kitettségi, érzékenységi, igénybevételi és alkalmazkodási tényezőket egyenlő súllyal, az egyes indexekből levezetett komplex indikátorokkal vettük figyelembe. Az indikátorok értékét és a sérülékenységi kategóriákat oly módon határoztuk meg, hogy alkalmazhatók legyenek az egész ország jellemzése során, így a vizsgálat az ország teljes területére azonos kategóriák alkalmazásával kiterjeszthető legyen. Az összetett kitettségi indikátor számításánál nem vettük figyelembe a jellemzésnél alkalmazott módosított Pálfai-féle aszályindexet, amely az aszályosságot megfelelően reprezentálja, de számításánál a nyári hónapok meteorológiai adatai nagyobb súllyal szerepelnek. A felszín alatti beszivárgásnál ezzel ellentétben a meteorológiai paraméterek téli félévi alakulása kap nagyobb jelentőséget. Ebből is látszik, hogy a csapadék éven belüli eloszlása, illetve ennek várható alakulása rendkívül fontos a vízbázisok utánpótlódása szempontjából. Ennek ellenére a klímamodellek nagy bizonytalansága, illetve a két modell ellentmondó projekciója miatt (Szépszó és társai 2015) a csapadékarányokból levezetett indexet sem használtuk fel. Az összetett kitettségi indikátort tehát a UNEP ariditási index (UNEP 1992) és a klimatikus vízmérleg értékéből számítottuk. A vízbázisok klíma-sérülékenységét mind a két klímamodellek a projekciókban szereplő mindkét klímaablakra meghatároztuk (8-9. ábra). Az ábrák jól szemléltetik, hogy mindkét modell esetében már a 2021-2050 időszakban is jelentkeznek különböző mértékben sérülékeny területek. Az idő előrehaladtával a 2071-2100 közötti időszakra fokozódik a sérülékenység mértéke. ÖSSZEFOGLALÁS Fenti vizsgálat eredményeként megállapíthatjuk, hogy a vízbázisok klíma kitettsége Magyarország területén nem egységes, de európai viszonyok között relatív szűk sávban változik. A klímaváltozás hatására számolni kell a felszín alatti vizek utánpótlásának várható csökkenésével. Ezt a folyamatot valamennyire ellensúlyozza a csapadék éven belüli eloszlásának változása, azaz a téli hidrológiai
