Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rotárné Szalkai Ágnes - Homolya Emese - Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége
24 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. ellentmondások tapasztalhatók (Szépszó és társai 2015). A bizonytalanságok a modellekben alkalmazott közelítések, számítási módszerek, parametrizációk különbözőségére vezethetők vissza. A két klímamodell egységesen Magyarország éghajlatának általános, az idő előrehaladtával egyre jelentősebb szárazabbá válását vetíti előre a jövőre, a változások mértékéről és területi eloszlásáról azonban - különbözőségükből fakadóan - eltérő képet adnak. 1. ábra. Az átlagos éves klimatikus vízmérleg területi eloszlása az 1961-1990 referencia időszakban a CarpatClim-Hu adatbázis alapján Figure 1. Spatial distribution of the annual mean climatic water balance in the reference period based on CarpatClim-Hu data Az ariditási index alapján az ALADIN az ország nyugati részeitől a keleti területek felé haladva egyre nagyobb mértékű szárazodást vetít előre, a RegCM az ország középső, valamint a nyugati, délnyugati részeire feltételez intenzívebb aszályosodást. A legnagyobb változás az ország magasabban fekvő területeit, köztük az északi hegységeket, a Bakony és a Mecsek vonulatait érinti. A módosított Pálfai-féle aszályindex jövőbeli alakulására az ALADIN és a RegCM többnyire egységes becslést ad, mely szerint a szárazság erősödése leginkább a középső és a déli országrészekben valószínű, az északi, északnyugati, a RegCM szerint az északkeleti területek is kevéssé érintettek. A RegCM eredményei alapján a 2021-2050-es időszakra a PaDI helyenként - leginkább északkeleten - akár csökkenhet is, a század végére azonban mindkét modell a szárazság egyértelmű erősödését vetíti előre Magyarország teljes területére. A téli és a nyári hidrológiai félévek csapadékarányának alakulására a 2021-2050-es időszakban a két modell eredményei eltérő képet adnak. Az ALADIN kismértékű, az ország nagy részén negatív, a déli és a keleti régiókban pozitív irányú változást becsül. A RegCM az arányszám csökkenését vetíti előre az ország teljes területére, ahol erőteljesebb változás leginkább a keleti területeket érinti. A század végére a csapadékarány értékének nagytérségű növekedése várható mindkét projekciót alapul véve, ami a téli félév csapadékösszegének növekedését, illetve a nyári csapadék csökkenését jelenti. A legerőteljesebb pozitív irányú változás az ALADIN adatok alapján délen, délkeleten, a RegCM szerint a Közép-Dunántúl és az északi régió egyes térségeiben valószínű. Összességében elmondható, hogy a klímamodellekkel végzett szimulációk a hidrológiai félévek csapadékösszegeinek a téli félév felé történő eltolódására utalnak az ország nagy területén, amely tendencia a nyári félévek szárazabbá válását hozza magával. A referencia időszakra jellemző átlagos klimatikus vízmérleg várható jövőbeli változásának területi eloszlása a 2. ábrán látható. A két különböző klíma projekció egységesen a vízmérleg negatív irányú eltolódását vetíti előre az ország egészére. A vízellátottság legnagyobb mértékű csökkenését az ALADIN az Alföld keleti részére, a RegCM ezzel szemben délnyugatra helyezi. A legkevésbé érintettek a szimulációk alapján a nyugati, északi, észak-nyugati területek. A szárazodás az idővel egyre intenzívebben jelentkezik, a század végére a vízmérlegben bekövetkező negatív irányú változás helyenként akár a 200 mm-t is meghaladhatja.
