Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Rotárné Szalkai Ágnes - Homolya Emese - Selmeczi Pál: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége
22 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. tásra kitermelhető vízkészletet a meglévő, vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt ( www.ovf.hu/ hu/vizrajzi-fogalomtar alapján). Fenti meghatározás szerinti vízbázisok klímasérülékenységének jellemzéséhez a CLAVIER nemzetközi klímakutatási projektben (Jacob és társai 2008) kidolgozott C1VAS modellt (Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme) alkalmaztuk (Pálvölgyi és Hunyady, 2008). A CIVAS modell alapján az éghajlatváltozás ivóvízbázisokra gyakorolt hatásait a kitettség, érzékenység, várható hatás, adaptivitás, sérülékenység összefüggés rendszerében vizsgáltuk, ezáltal a várható környezeti változásokon túl figyelembe vettük a közvetetten eredményezett társadalmi, gazdasági folyamatokat is. A klímaváltozás felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának vizsgálatakor az antropogén hatások számbavétele azért fontos, mert azok a klímaváltozás hatásaival együttesen, egymást felerősítve érvényesülnek. Kiemelt szerepe van ezek közül a felszín alatti vízkivételeknek. Az ivóvízbázisok esetében a CIVAS modellt ezért kiegészítettük a felszín alatti víztestek víztermelés általi igény- bevételének vizsgálatával. A nem-klimatikus emberi hatások vizsgálatánál eltekintettünk a vízminőségi változások elemzésétől annak komplex jellege miatt, amely meghaladta a NATéR projekt kereteit. A kitettség a klimatikus viszonyokat, illetve ezek várható jövőbeli alakulását foglalja magában. A vízbázisok kitettségét megfelelően reprezentáló klíma indikátorok vizsgálatával jellemeztük, figyelembe véve a partiszűrésű rendszerek kitettségének eltérő jellegét. A különböző földtani környezeteket reprezentáló hidrológiai rendszerekben a klímaváltozás eltérő folyamatokat eredményez, így a vízbázisok klíma-érzékenysége elsősorban a geológiai, hidrogeológiai adottságok függvénye. Az érzékenység vizsgálatát a vízbázisok típusai és az érintett hidrológiai rendszer jellege alapján meghatározott érzékenységi kategóriákba sorolással végeztük. A felszín alatti térrész víztermelések általi igénybevételét vízszint-megfigyelőkutak idősorainak elemezése és a felszín alatti vizek áramlási rendszerének modellezése alapján határoztuk meg. Az alkalmazkodóképesség a helyi társadalmigazdasági válaszokat fejezi ki a klímaváltozásra, illetve kedvezőtlen hatásának enyhítésére. Ivóvízbázisok esetében a társadalmi, gazdasági tényezőkön kívül fontos szerepet kapnak a műszaki tényezők, amelyek a megváltozott körülmények között az ivóvíz szolgáltatás biztonságát, illetve változatlan szintű biztosítását teszik lehetővé. Mivel ezek a tényezők nehezen számszerűsíthetők, itt is a kategorizálás módszerét alkalmaztuk. Az ivóvízbázisok sérülékenységének jellemzésére olyan komplex mutatót határoztunk meg, amely integrálja a kitettséget (azaz egy adott helyen az éghajlat várható megváltozását), az éghajlati érzékenységet (azaz egy adott helyen a természeti környezet éghajlatváltozás által érintett fizikai jellemzőit), valamint az alkalmazkodóképességet (azaz a társadalom és a gazdaság kedvezőtlen változásokat enyhítő erejét). Az ivóvízbázisok klíma-sérülékenységi módszertanának kidolgozása során elvégzett elemzéseket két különböző léptékben végeztük. A kitettséget, klímaérzékenységet, illetve a vízemelések általi igénybevételt az egész ország területére kiterjedően vizsgáltuk. Az alkalmazkodóképesség vizsgálatához, illetve az alkalmazkodási indikátorok meghatározásához közvetlenül az ivóvízbázisok üzemeltetőjétől származó információra volt szükségünk. A jelenleg akkreditált 34 regionális vízmű mindegyikével nem volt lehetőségünk a projekt keretében részletes konzultációt folytatni, ezért egy kiválasztott mintaterületen, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. működési területén, kialakítottuk az alkalmazkodási és sérülékenységi vizsgálatok részletes módszertanát. Ennek kialakítása során figyelembe vettük, hogy a továbbiakban más üzemeltetők területein is alkalmazható, ezáltal az egész országra kiterjeszthető legyen. A klíma-sérülékenységi vizsgálatokhoz országos adatbázisokat használtunk. A kitettség jellemzésére a klimatológiai mérésekből szabályos rácsra interpolált adatokat tartalmazó CarpatClim-Hu (Szalai és társai 2013), illetve az ALADIN-Climate és a RegCM klímamodellek (Szépszó és társai 2015) szimulációiból származó adatsorok álltak rendelkezésünkre. A klíma projekciók mindkét modell esetén az A1B klíma forgatókönyv alapján készültek. A különféle adatbázisok rácshálózata átfed, a rácsfelbontás minden esetben 10 km. A CarpatClim-Hu az 1961-2010 időszakot fedi le, a klímamodellek adatai három klímaablakra állnak rendelkezésre, az 1961-1990, a 2021-2050, valamint a 2071-2100 időszakokra. A vízbázisok klíma-érzékenységi jellemzése az Országos Vízügyi Főigazgatóság üzemelő ivóvízbázis adatbázisa alapján történt. A víztermelések általi igénybevételhez a folyamatban lévő Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv munkálatai keretében fejlesztett felszín alatti áramlási modellt alkalmaztuk, illetve a vízügyi törzshálózati megfigyelőkutak és az MFGI vizföldtani észlelőhálózatának adatsorait elemeztük. Az alkalmazkodási indikátorok jellemzésére KSH statisztikai adatok, valamint együttműködési szerződés keretében történt üzemeltetői adatszolgáltatás alapján került sor. A VÍZBÁZISOK KITETTSÉGE A felszín felett zajló légköri folyamatok többnyire csak közvetett hatással vannak a felszín alatt elhelyezkedő vízbázisokra, a klímaváltozás ezért a felszín alatti vizek készletváltozásában, illetve a felszin alatti áramlási rendszerek paramétereinek változásában, mint következmény lép fel. A légkör és a felszín alatti vizek közötti kapcsolat a beszivárgás és a megcsapolás - az evapotransz- spirációval együtt - folyamataiban nyilvánul meg. Az ivóvízbázisok klímaváltozásnak való kitettségét ennek megfelelően azoknak a meteorológiai elemeknek a változékonysága és várható jövőbeli alakulása jelenti, amelyek ezeket a folyamatokat döntően meghatározzák. Ilyen tényezők a csapadék változékonysága, valamint a csapadékhullást megelőző időszakban az adott talajzónából
