Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 2. szám - Csibrán Adrián - Kovács Sándor: A Tisza szolnoki szakaszának jég-előrejelzése
8 Jég-előrejelzések Magyarországon az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál foglalkoznak jégelőrejelzéssel, amit a VITUK1 Országos Vízjelző Szolgálattól vettek át. Ez az előrejelző rendszer a Dunát négy szakaszra, míg a Tiszát öt szakaszra osztja. A számítás folyamata az egyes szakaszokra azonos, kizárólag a paraméterekben tér el. Külön eljárás követendő ajég megjelenése, ajég beállása, a beállt jég felszakadása és ajég eltűnése időpontjának meghatározására. Ezek közül a legösszetettebb feladat ajég megjelenésének előrejelzése. Lényege, hogy a víz hőmérsékletváltozását követi figyelemmel a vízfolyás energiamérlegének meghatározása segítségével. Miután a jégzajlás (e- setleg parti jégképződés) megindul, a következő jelenség ajég beállása, az álló jégtakaró létrejötte. A feltétel teljesülését a jégmegjelenést követően mért napi hőmérsékletek - amik ebben az esetben kézenfekvőén negatívak - összegével, más néven a negatív hőösszeggel lehetséges összefüggésbe hozni. Ahhoz, hogy ez a megnövekedett jégmennyiség össze is fagyjon, a napi léghőmérsékletnek külön is kritikus érték alatt kell maradnia, ami folyónként, szakaszonként változó (OVF, 2013). Ha a negatív hőmérsékletek ajég beállása után is maradnak, akkor a jég vastagodni fog. A melegebb levegő megjelenésével a jég felszíne olvadni kezd, majd a jég elkezd töredezni, és idővel megindul a zajlás. Minél hosszabb időszakban jelentkeznek a hideg napok, annál nehezebben kezd el ajég szakadozni. Ennek a meteorológiai feltételét az állójeges időszak pozitív léghőmérsékleteinek az összegével és az ugyanebben az időszakban mért negatív hőmérsékletek összegével lehet jellemezni. Utolsó lépésként a jég teljes eltűnésének előrejelzése következik. Kétféle képlet alkalmazható, attól függően, hogy előzményként kialakult-e álló jégtakaró, vagy sem. Ajég akkor fog eltűnni, ha a zajlás, és az esetlegesen létrejövő álló jégtakaró időszaka alatt a pozitív hőösszeg eléri az azt megelőző negatív hőösszegektől függő értéket. A VIZDOK kiadó 1981-ben kiadott egy Vízügyi tájékoztatót, amelyben a jégelőrejelzés módszerével foglalkozik. Az ebben a könyvben ismertetett jégelőrejelzési módszert Magyarországon jelenleg nem használják, de hasonlóságok találhatóak benne az OVF és a jelen tanulmányban felvázolt módszerrel. A tájékoztató továbbá foglalkozik még a jégtakaró vastagságának előrejelzésével, a jégtakaró megindulási időpontjának előrejelzésével, a jég eltűnési időpontjának előrejelzésével, a jeges időszak hosszának, valamint a jégjelenségek kezdetének és végének hosszúidejű előrejelzésével. (Vízügyi műszaki gazdasági tájékoztató, 1981) Felvázolt jég-előrejelzés A jégmegjelenés előrejelzésének a legegyszerűbb módja az lehetne, ha a Felső-Tisza országhatár közelében lévő szakaszát jegesedés szempontjából követnék, feljegyezve ajég megjelenésének időpontját. A vízsebességek tükrében ki lehetne számolni, hogy várhatóan ajég mikor éri el Szolnokot. Ez valószínűleg mégsem lenne működőképes, mivel átlagosan 6-10 nap szükséges ahhoz, hogy a folyó megtegye azt a távot, amely idő alatt még nagy mennyiségű hőközlés történik. Az efféle előrejelzés gyakorlati akadályát mégis inkább a Kiskörei Vízlépcsőjeges időszakban történő üzemeltetése okozza. A bemutatásra kerülő jégelőrejelzés teljes mértékben a negatív hőösszeg meghatározásán alapszik. A jelenleg bejegyzett használatban lévő jégelőrejelzésben csak ajég megjelenése után foglalkoznak a negatív hőösszeg meghatározásával, a kezdeti vízhőmérséklettel azt nem hozzák összefüggésbe. Ezzel szemben a módszer alapját e kettő paraméter kapcsolatának vizsgálata adja. Szolnokon a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖT1VIZIG) nem alakított ki jégelőrejelzési metodikát. A felvázolt, ilyen szerepet betölteni képes jégelőrejelzés legnagyobb előnye az egyszerűségben, valamint a gyorsaságban rejlik. A legáltalánosabb meteorológiai és vízállás-előrejelzések elegendőek ahhoz, hogy a módszer segítségével eldöntsük, hogy a közeljövőben mikor várható jég. Léghőmérsékletet két hétre jeleznek előre, és mivel a jég megjelenése erősen hőmérsékletfüggő, ezért a hosszabb távra való jégelőrejelzés értelmét veszti. Figyelembe véve, hogy ritkán szükséges 14 nap folyamatos negatív léghőmérséklet ahhoz, hogy a jégképződés elkezdődjön, a két hetes vagy ennél hosszabb időtávú e- lőrejelzésre nem tér ki az itt javasolt eljárás, ugyanis ez már külön vízhőmérséklet-előrejelzést is igényelne. Az előrejelzés alapfeltevése, hogy a jég megjelenésekor a víz hőmérséklete 0 °C, amin a víz halmazállapota megváltozik. Gyakorlatilag a módszer megmutatja, hogy a kezdeti vízhőmérséklettel megegyező víz hőmérséklet változásához milyen mértékű léghőmérséklet-változás szükséges. A léghőmérsékletek a reggel 7 órakor, a vízállásrögzítéssel egy időben, a KÖTIVIZIG saját meteorológiai állomásain mért számértékeken alapulnak. A jég a szolnoki feljegyzésekben túlnyomórészt háromféle állapotban jelenik meg: kizárólag zajló jég, kizárólag parti jég, vagy a kettő kombinációjaként. Leggyakrabban kizárólag zajló jég tapasztalható, valamivel ritkább esetben parti jég kíséri. Általános esetben a jégképződés a part mentén parti jég formájában kezdődik meg, és az onnan leszakadó jégtáblák a sodorvonalba kerülve alkotják a zajló jeget. Alacsony vízállásnál, vagy magas talajvízállásnál a beáramló melegebb talajvíz hatására a parti jég megolvadhat, táblák szakadhatnak le. Ez lehet annak az oka, hogy Szolnokon a legtöbb esetben a zajló jég először önmagában jelenik meg. A Kiskörei vízlépcsőn csak a legritkább esetben engednek át jeget, ezért a Szolnokon megjelenő zajló jég szinte minden esetben a Szolnok és Kisköre közötti szakaszon keletkezik. A háromféle jégtípus az elemzés során nem különül el. Ezek után az előrejelzés a zajló jég megjelenésére mutat rá, de nem zárja ki, hogy a zajló jég mellet parti jég is megjelenjen. Az javasolt előrejelzési eljárás nem tér ki a jégképződés mértékére, csak a bekövetkezésére. Természetesen mennyiségi előrejelzésre is lehetne vállalkozni, azonban ajég felületi elhelyezkedéséről és vastagságáról feljegyzett adatok hiányosak, valamint a közel homogénnek tekinthető szolnoki idősorok harminc éve nem elegendően hosszú ahhoz, hogy távlati következtetéseket lehessen belőlük levonni. Az előrejelzés hibái Egy előrejelzés mindig hibával terhelt, ez különösképpen igaz a jégelőrejelzésre. Elsődleges hibaforrás, hogy HIDROLÓGIA1 KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF.2, SZ.
