Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 2. szám - Vágás István: Egy 2011. évi javaslat a szegedi árvízvédelem szintjére
2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. EVF.2. SZ. Egy 2011. évi javaslat a szegedi árvízvédelem szintjére Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A A szegedi, Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság ár- vízvédelmi és vízrajzi tevékenysége nyomán hosszabb i- dő óta ismeretes volt, hogy a Tisza szegedi vízmércéjére vonatkozó évi maximális vízállások statisztikai sorában olyan rész-időszakokat lehetett elkülöníteni, amelyeknek legfontosabb vízjárási, így statisztikai tulajdonságai is lényegesebben eltértek egymástól. * Vágás I. a Budapesti Műszaki Egyetemen 2000-ben tartott élőadásában a következő rész-időszakokat („hidrológiai korszak”-okat) vélte elkülöníthetőnek a Tiszán: I. 1876-1895: Nagyobb árvizek időszaka (1877, 1879, 1881, 1888, 1895): (Az eredeti előadás az 1867. é- vi árvizet is ide véve 1865-től számítja az időszakot), II. 1896-1912: Ritkább és alacsonyabb árhullámok, III. 1913-1942: Nagyobb árvizek időszaka (1913, 1919, 1924, 1932, 1940, 1941), IV. 1943-1961: Ritkább és alacsonyabb árhullámok, V. 1962-1981: Nagyobb árvizek időszaka (1962, 1966, 1970, 1974, 1979, 1981), VI. 1982-1997: Ritkább és alacsonyabb árhullámok, VII. 1998-? : 1998, 1999, 2000, 2001 és 2006 alapján ismét nagyobb árvizek időszaka következtethető, de a befejeződési év jelenleg még nem dönthető el. Az első hat rész-időszak teljes, azok szegedi évi nagyvizei ismertek, s a továbbiak szerint értékelhetők. Az évi NV-k eloszlásfüggvényei mutatják, hogy a Tisza töltésezése előtti időszaka szignifikánsan eltért a töltések elkészülte utáni időszakoktól. A további eloszlás- függvények azonban 95 %-os szinten „azonos eloszlásából származóknak tekinthetők. Különös érdekességű, hogy az 1976-2006, tehát a legújabb időszak eloszlás- függvénye — a 800 cm-nél magasabb értékeket kivéve - nagyjából kiegyenlíti a két fél-évszázados töltésezés utáni időszak eloszlásfüggvényeinek egymástól kissé (nem szignifikánsan) eltérő menetét. Az elmondottak következménye, hogy a Tisza szegedi évi NV statisztikája nem mutat szignifikáns eltérést a töltésezést követő első évszázad és az az utáni 31 év adattömege között, hacsak a legnagyobb vízállások tartományának öt kiemelhető évére nem tekintünk részletesebben. Ezek: 1979, 1981, 1999, 2000, 2006. A növekvő sorrendbe rakott, időszakok szerint elválasztott szegedi évi NV értékek eloszlás-grafikonjai rámutatnak, hogy az árvízmentes (páros sorszámú) időszakok adatai egymást szorosan fedik. Ugyanúgy, szorosan fedik egymást az árvizes (páratlan sorszámú) időszakok adatai is. A Tisza szegedi vízmércéjén az évi NV-k sora úgy viselkedik, mintha az árvízmentes és az árvizes időszakok akár két külön folyót is értelmezhetnének. A vonatkozó két eloszlásfüggvényt akár egymástól különböző eloszlásból származónak is lehetne minősíteni. Az árvizes és az árvízmentes évcsoportok kiválasztása és elkülönítése nem csupán a számértékek elválasztása a- lapján történt, hanem a figyelembe vett hat évcsoport a- zonos tulajdonságait másfél- három évtizeden át fenntartotta, és ami a legfontosabb: szinte periodikusan meg- megismételte. 131 év alatt három hosszú árvizes időszakot három valamivel rövidebb árvízmentes követett, sőt az 1998-ban megkezdődött hetedik — árvizes - időszak is szabályosan tért vissza, és tart is azóta, s legfeljebb a befejeződését nem tudjuk ma még előre látni. * Az elmondottak miatt újra - most már az eddigieknél sokkal megalapozottabban - vethetjük fel a jövőt is illető kérdést: a folyóvizek járását meghatározott és meg is határozható irányzat (trend), vagy hullámzásszeríí ismétlődés-sorozat (statisztikai „futam”) jellemzi? Állan- dósulnak-e a Tiszán az (éppen mostani) árvizes évek, vagy később ezeket is hosszabb árvízmentes időszak követi majd? A feltett kérdésekre nyilvánvalóan nincsen egyértelmű válasz. Ha árvízvédelmünk szinten tartásáról, vagy fejlesztéséről van szó, a biztonság érdekében az árvízszintek esetleges emelkedő trendjére kell felkészülnünk. Azonban a futamok lehetőségére is ugyanúgy célszerű figyelnünk. Vízügyeink érdekei ellen a legtöbb (társadalmi és politikai, ráadásul megalapozatlan) támadást az 1982-1997 évek alatti „árvízmentes” tiszai időszakban tudtak intézni, amelyek az ezredforduló éveinek árvizei után legalább is megcsendesedtek. Lehet, hogy mégis eljön egyszer újra az „árvízmentes” évek sorozata, és akkor talán lesz, aki a statisztikai vizsgálatok tanulságai nyomán mutathat rá, hogy minden időszak egyszer véget ér, s „béke-időszaki” árvízvédelmi tevékenységünk akkor sem szünetelhet. * Ha tehát Szeged város árvízvédelmi biztonsága érdekében intézkedésre teszünk javaslatot, akkor nem az árvízmentes, hanem a magas árvízszintekkel jellemzett évcsoportok adataiból szükséges kiindulnunk, és számításba vennünk az eddig előfordult legmagasabb vízállásokat, és ezek alapján következtetnünk eddig még elő nem fordult, de reálisan várható maximális vízállás értékére. A 900 cm-t a töltésezett Tisza történetében eddig a következő alkalmakkor lépte át a vízállás a szegedi vízmércén: 1919. május 11. 916 cm 1932. április 15. 923 cm 1970. június 2. 960 cm 1970. június 18. 924 cm 2000. április 20-22. 929 cm 2006. április 22. 1009 cm Az Országos Vízügyi Hivatal 1987. évi kiadványa - amelyben szereplő adatokat az ezredforduló árvizei u- gyan jórészt felülírták — a reálisan bekövetkezhető maximális vízszintekre mégis alkalmazható tájékoztatást ad. Ez a kiadvány a Tisza szegedi vízmércéjére az 1082 ± 81 cm-es vízállást adja meg a várhatóan lehetséges maximum középértéke, illetve szórásaként. Minthogy a jelzett középértéket a Tisza levonult árvizeinek statisztikája nyomán értelmezték, amelyben a Du-
