Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Lorberer Árpád Ferenc - Taba Gabriella: Az újrafakadó tapolcafői karsztforrások vizsgálati eredményei
68 Az újrafakadó tapolcafői karsztforrások vizsgálati eredményei Lorberer Árpád Ferenc — Taba Gabriella Kapcsolat: loare(a)freemail.hu és tabaeabi(a).email. com Kivonat: Kulcsszavak: Tapolcafö község területén volt található a Bakony legnagyobb hozamú természetes karsztos forráscsoportja, amelynek a vizét már 1898 óta hasznosítják vezetékes regionális vízellátásra. Az elapadt források 2008-2011 között fakadtak újra. A korábbi forrástó medrében létesített termelökutak túlfolyóvá váltak, majd a környezetükben a felszínen is sok forrás jelent meg. 2011-ben elvégezezz komplex hidrogeológai vizsgálatunk idején a természetes hozam már 32.000 m '/nap volt, ötszörösen meghaladva a vízműkutak termelését. A forráskömyezet átalakulásának egyik állomását mutatjuk be írásunkban. A források visszatérése fejlesztési lehetőségeket is teremt, de veszélyezteti is a megszokott víztennelést, ami rendszeres újrafelmérést, és koncepcionális átalakítására való felkészülést indokolna. A források és kutak között vízkémiai eltérés nem volt, nyomásmérések is nehezen értelmezhetőek. Az izotópos vízkör- mérések, az észlelt hőmérsékleti anomáliák, valamint a fakadási szintek és a források ill. barlangok morfológiája alapján azonban leírható lett a terület hidrogeológiája. A különböző karsztforrások vízkora 7000-12.000 év közötti. A forrásterületen geotermikus és vízáramlási anomália volt kimutatható. A felfakadó vizek feltehetőleg több áramlási pálya ménén érkeznek a megcsapoláshoz, a korábban feltételezettnél bonyolultabb áramlási rendszerben. A tapolcafői eredmények véleményünk szerint a Középhegység más területeire is kivetíthetőek, és felhívják a figyelmet a forrás-állapotfelmérések, rendszeres vízhozam- és vízkör-mérések valamint helyi adatok publikálásának a fontosságára.. Bakony, karszt, forrás, izotópos vízkor, forráshozam, vízmellátás, komplex vízhasznosítás. Bevezetés Tapolcafö település közepén, a Pápai-Bakony fő tömegétől kissé nyugatra „graben-szerkezetben” jelenik meg egy kis kréta mészkő kibúvás. Az erősen karsztosodott, oldási üregeket és barlangokat is tartalmazó mészkő -kibúvástól nyugata egy elnyúlt tó (Felső-forrástó) é- szakra kissé mélyebben pedig egy mélyebb nagyobb forrástó létezett, a tőlük induló patak mentén pedig még két nagyobb tó is létezett (Örvény es-tóforr ás és az ún. Csónak-tó). A kibúvás déli végén levő forrásbarlang fölé már 1889-ben felépült egy ma is meglévő, műemléki védelemre is érdemes forrásház. A forrásokból induló Ta- polca-patak eredetileg Pápa belterületén áthaladva folyt át a Marcalig. 1935-ben Jáskó Sándor 23 forrástavat le a területen, észak felé enyhén növekvő vízhőmérséklettel. Az ötvenes években az Ajkai erőmű vízellátására több ütemben fúrásos feltárások és nagyméretű forrás-gyűjtő műtárgyak létesültek a területen. A környéken egymás után indított bányák hatására a források vízhozama egyre csökkent, majd 1968-1971 között elapadtak. A Tapolca-patak, amelyet az 1950-es é- vekben még mikro-vizi-erőmü létesítése céljából is vizsgáltak szintén kiszáradt, Pápa városon átmenő nyomvonala megszűnt és beépült. 1969-ben a kiszáradt központi tómederben négy sekély kút létesült, de 1983 és 1986 között e kb. 30-40 méter mélységben levő járatrendszert csapoló kutak is leszáradtak, később aszfaltfedést kaptak és elfelejtődtek. A vízhozam-csökkenés ellensúlyozására 1977, 1979 és 1980. években a MÁFI közreműködésével állami keretből a kiszáradt tómederben egymás mellett három mély „figyelőkút” létesült a területen, amelyeket a Vízmű azonnal átvett víztermelési célra. Jelenleg is az így létesült két db. 350 méter és egy 400 méter mély kút biztosítja Pápa vízellátását, legújabban túlfolyóval is felszerelve, amely sokszor termelés mellett is működik (7. táblázat). 1. táblázat: Tapolcafői mély vízműkutak alapadatai és 2011 évi mérési adatai Helyi elnevezés Vízmű 2. Vízmű-3 Vízmü-1 Vízmű 1/A Kataszteri szám B-l 1 B-l 3 B-12 B-10 Más régi név MÁFI Tp-1 Első figyelőkút T-3 fúrás MÁFI Tp-2 2. figyelőkút Lécfalvy. II. kút. Pápai vízmű 11. kút Lefúrt mélység 400 m. 350,2 m. 350 m. 200 m Kiépített talpmélység 400 m. 350,2 m 350 m. 60 m. Szürözött szakaszok 143,7 - 400 m. 128.5- 232,4 241.5- 339,3 130-261 316-350 23,4 - 40,8 + nyílt furattalp Termelt vízadók Kréta -258 m-ig Triász 258Kréta -249-ig Triász 350Kréta 258,6-ig Triász Kréta talpig, fent 400 •g 350-ig robbantott barlangüreggel Helyszínen mért 534495 534490 534500 534460 EOV Y és EOV X 216365 216370 216370 216310 Z terep (mBß 2012. újraszintezés 169,78 169,77 169,82 171,46 Eredetileg megadott 169,74 169,8 169,8 170,9 Beépített túlfolyó drén kifolyószintje kb. Terep alatt mBf kb. 0,1 m kb. 0,12 m Kb. 0,18 m. na. 169,7 mBf 169,65 mBf 169,6 mBf Mért vízszintek mBf közel Nyugalmi 169,89 mBf 170,27 mBf 170,12 mBf. 169,98- 170,12 Túlfolyás melletti üzemi na. Víztermelés melletti üzemi 169,50 mBf. na. 169,76 mBf l-es hat rá! 168,2 mBf. 169,1 mBf, 169,33 mBf. 169,5- 169,8
